>Egy nagyon vagany Nemet juhaszom van, nem ilyed meg a szuk helyektol es
>batran megtamadta a nala majdnem ketszer nagyobb kutyat, amikor ugy latta,
>hogy veszelyes ram. Az en szituaciomra nem all a fenti helyzet, mert boven
>volt a kutyanak helye, ennel kisebb helyeken is vigan erzi magat.
>Ez a valasz ezert sajnos nem jo.

Az nem lehet hogy valamikor regebben (vagy egesz kiskoraban)
eroszakkal akartak megfurdetni vagy usztatni, esetleg pont
abban a furdoszobaban?

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)

Sziasztok!

Szerintem nem erdemes tovabb foglalkozni a radieszteziaval a Parajfalok
Klubjaban, mert az eddigi eredmenyek teljesen kielegitoek. Aki latta a
Fokusz-musort, az megbizonyosodhatott arrol, hogy amit a magukat
radiesztetaknak nevezo emberek muvelnek, az nem mukodik, es felesleges
penzkidobas az embernek radiesztetakat hivni a lakasba (ha van
egeszsegugyi hatas, az legfeljebb placebohatas). Akit ez nem gyozott meg,
azt ugysem lehet meggyozni semmi massal sem, pedig ott vannak meg Vazul
korabbi kiserletei is, amelyek le vannak irva a "Nehany egyszeru kiserlet
radieszteziaval" c. irasban az AION hazilapjan. Ugyan mi ertelme lenne
ezek utan vizsgalgatni olyan bigyokat, amelyek egy kimutathatatlan,
definialatlan sugarzast arnyekolnanak le? Ezen a ponton szerintem
hatradolhetunk es kimondhatjuk, hogy a radiesztezia hulyeseg, es aki ezt
nem hiszi el, az magara vessen. Mindaddig, amig valami gyokeresen uj teny
nem bukkan fel, nem erdemes tovabb foglalkoznunk a temaval, mar csak azert
sem, hogy ne keltsuk azt a latszatot, mintha nem talalnank elegsegesnek az
eddigi vizsgalatokat es meg remenykednenk benne, hogy megis talalunk
valamit.

Ezzel persze a vilagert sem akarom Zolit (Graff Zolit) lebeszelni a
tovabbi vizsgalodasokrol, mindazonaltal attol tartok, a tovabbi
munkabefektetes mar semmi ujat nem fog napvilagra hozni. Kicsit
irracionalisnak tunik, hogy csakazertis probalkozunk, hogy de hatha megis,
de hatha megis. Egyszer pontot kell tenni minden dolog vegere, es erre
szerintem mar boven pontot tehetunk.

Annak persze nem lennek ellene, hogy sokkal komolyabb kutatasokat
folytassunk a varazsvesszos keresgeles temajaban, pl. hogy vajon igaz-e
az, hogy a magneses ter gradiensei hatnak az emberre, es ez kimutathato
varazsvesszovel, vagy ilyesmi. De ezt a vizer-, meg Hartman- meg
foldsugarzasos, kutyas-macskas vonalat szerintem el lehet felejteni.

Apropo, aki azt irta, hogy a kutyaja nem megy be a furdoszobaba: ugyan
kerdezze mar meg az also es felso szomszedait, hogy van-e macskajuk, es az
vajon mindig a furdoszoba bejarata elott hevereszik-e :-))) 

Szilagyi Andras

Kedves MANO!

> >  A parapszichologia jelensegeinek letet, ugymint telepatia,
> > pszichokinezis, prekognicio, mara sokan tudomanyos igenyesseggel
> > bizonyitottak,
> Kedves Gyula!
> Ezek a jelensegek  nem "tudomanyos igenyességgel bizonyitottak".
> (kulonben a tudomany rovatba kerulnenek)
> De ez nem baj, hiszen valoban sokan tapasztaljuk, és használhatjuk
> valamilyen formaban.

 Most kellene elohozakodnom a szakirodalommal. Magam nem olvastam sok
kiserlet publikaciojat, de tudok ajanlani egy-ket konyvet, amelyek alapjan
eljuthatsz ilyenekhez.
- Eysenck-[es meg egy szerzo, akinek neve nem jut eszembe]:
  Megis van magyarazat?
- Vassy Zoltan: Racionalitason innen es tul

 Utobbi szerzot talan mar ismered pl. e listarol.
 Egyebkent, ha megfigyelted, jo szokasomhoz hiven probaltam ovatosan
fogalmazni: "sokan tudomanyos igennyel bizonyitottak". Ettol viszont meg
nem kerul valami a tekintelyes tudomanyos folyoiratok hasabjai koze.
Szerintem kb. addig, amig a szinten tudomanyos igenyesseggel
eloterjesztett (es azota nem cafolt) cafolatok szama 1-2 ala nem esik.
 Es ugy tunik, ennek meg nem jott el az ideje.
 Masreszt en ugy tudom, a parapszichologia cafolatai neha 
osszecsapottak az azt igazolo allitasokhoz kepest, noha ugyanolyan
kepzettsegu tudosoktol szarmaznak. Elofordulhat, hogy valaki, aki mas
temakban megbizhato munkat vegez, egy olyan keptelenseg mint a parapsz.
lattan elveszti jozan itelokepesseget (kognitiv disszonancia).
 Egy ket ismert nev pedig talan a cafolatok minosegetol fuggetlenul is
megakadalyozhatja kozvetve/kozvetlenul a kiterjedtebb erdeklodest es
vitat. Ami - szerintem - igenis baj.

 (Ajanlanek meg egy konyvet a tudomanyos paradigmavaltasrol, Thomas Kuhn
irta, ugy a 60-as evekben. A cimere nem emlekszem, de hat aki keres,
talal...)

> Lehet, hogy egyedul leszek azzal a velemenyemmel, hogy nem lehet artani
> mas embernek, ha az nem jarul hozza, vagy nem akar a rosszakaroval
> egyuttmukodni. Tehetseges rosszakaro azonban megkornyekezheti Éva
> ismeroset, ismerve annak valamilyen gyenge'je't.

 Ezt a hozzajarulast hogy erted? Pl. tudattalanul, buntudat okan?

TGyula

A radiesztezia iroasztali megcafolasa (lasd rulettelmelet) utan alig par
oraval olvastam a mokaban az alabbi irast. Az eredeti meg evekkel ezelott
jelent meg egy amerikai matematikai szaklapban uborkaval:

A kenyer veszelyei

Figyelmeztetes mindazoknak, akik gyanutlanul raszoktak a
kenyerfogyasztasra:
1. Az elitelt bunozok tobb mint 98%-a eszik kenyeret.
2. A kenyerfogyaszto haztartasokban nevelkedett gyerekek pontosan fele
atlag
alatti eredmenyt er el az IQ teszteken.
3. A XVIII. szazadban, amikor szinte mindenki maga sutotte kenyeret
fogyasztott, az atlagos eletkor 50 ev alatt, a csecsemohalandosag pedig
elfogadhatatlanul magas volt, sok szulo no halt meg, es a jarvanyok, mint a
tifusz, influenza egesz nemzeteket pusztitottak el.
4. Az eroszakos buncselekmenyek tobb mint 90%-at a kenyerfogyasztast koveto
24 oran belul kovetik el.
5. A kenyeret egy 'tesztanak' nevezett anyagbol allitjak elo. Kiserletek
bizonyitjak, hogy egy egeret mar akar egy fel kilo tesztaval is ki lehet
nyirni. Egy atlagos magyar polgar ennel joval tobbet fogyaszt!
6. Azokban a primitiv torzsi tarsadalmakban, amelyek nem ismerik a
kenyeret,
csak igen kis aranyban mutathatok ki olyan betegsegek, mint a rak,
Alzheimer-kor, Parkinson betegseg vagy a csontsorvadas.
7. Bizonyitott, hogy a kenyer fuggoseget okoz. A vizsgalt alanyok, akik
kenyeret nem, csak vizet kaptak, mar ket nap elteltevel konyorogtek a
kenyeradagjukert!
8. A kenyeret tulajdonkeppen csaletekkent hasznaljak, amellyel raveszik a
gyanutlan es kiszolgaltatott egyedeket olyan kemenyebb tetelek
fogyasztasara, mint a vaj, lekvar, mogyorokrem, vagy akar a felvagottak.
9. Szinten bizonyitott, hogy a kenyer felszivja a vizet. Mivel kozismert,
hogy az emberi test 90%-a viz, konnyen lehet, hogy a tartos
kenyerfogyasztas
teljesen atalakit es egy ragacsos-vizenyos kenyer-veglenyt csinal beloled.
10. Ujszulottek megfulladnanak a kenyertol.
11. A kenyeret 200 Celsius fok folotti hofokon sutik. Ekkora hoseg nehany
masodpercen belul kepes megolni egy felnott embert!
12. Raadasul a magyar kenyer-zabalok teljesen alkalmatlanok arra, hogy
kulonbseget tegyenek relevans tudomyanyos tenyek es ertelmetlen
statisztikai
blabla kozott.


Tucsi