Kedves Vitazok,

	Akkor kozkivanatra megkezdem a gravitacios eloadasokat. Ha meg se
tetszik, akkor azt magan levelben jelezzetek. A harmadik utan abba hagyom.


BEVEZETO

	A vege fele, megprobalok irodalmat is adni. Addig is legyen eleg annyi,
hogy nem nagy dicsekedes reszemrol az, ha azt mondom, hogy a teljes magyar-
nyelvu irodalmat ismerem. Leven ez az irodalom nem valami nagy.

	82-89 kozott a kovetkezo eloadasok voltak az ELTE TTK-n. A masik ket 
tudomany egyetemen tudomasom szerint nem volt altrel eloadva. Ha megis javitsa-
tok ki. Tovabba az ELTE kesobbi eloadasait is fel sorolhatjatok.

	Megyek sorba. Nagy Kazmert en mar elmulasztottam, de tobben allitjak,
hogy valaha ertett az altrelhez. Karolyhazi 2-3 evente tart egy altrel specit.
Foleg tanarszakosoknak. Olyan is. Ezt most jo ertelemben ertem. Meg aki semmit
sem tud a temaban az is megerti. Nagyon egyszeruen, es foleg ertehtoen mondja,
de eppen ezert nem jut messzire.
	Perjes Zoli 82-ben adott elo eloszor ket felevet. 87-88 tajan ezt meg
ismetelte. Pontosabban folytatta.
	Lukacs Bela 83-84-ben, majd 85-86-ban is tartott ket felevet.
	Szabo Laszlonak viszont ez volt a dolga, ezert o nehany felev kihagyas-
sal mindig tartott valamit. De o meg a masik veglet volt. Elmeleti fizikusokon
kivul senki sem ertette. 
	Abonyi Ivan ert meg az altrelhez, de azt hiszem o csak specrelt adott
elo a fenti idoszakban.
	Marxtol hallgattam specrelt, majd kozmologiat. Ez utobbit altalaban
ketevente megismetli.
	Szalay Sandor szokott meg kozmologiat eloadni. Bar o ezt minden masodik
evben Baltimorban teszi. Ezzel ki is fujt. Ki maradt meg harom emberke aki
foallasban altrelt uz. Ok is oktattak egy keveset, de roluk majd kesobb.

	A kilencvenes evekben Szegeden Gergely Arpad Laszlo adott elo altrelt.
Debrecenben tobben is ertenek ma mar a temahoz. Azt hiszem Steiger Kornel es
Bor Zsolt is adott mar elo. Valamint en is mukodtem ott 4 felevet.


FIZIKA TORTENET

	No csak keves lesz. Newton elottrol csak par szot. Addig szoba se
kerult a ket fajta tomeg. Sot a suly es a tomeg kulonbozosege (ez az amivel
a tanarok annyit kinoztak benneteke) se. Volt ez a valami amit a hetkoznapi
eletben hasznaltak bizonyos aruk mennyisegi meresere.
	De mar tobben kiserleteztek a dinamikaval. Felmerult valami impulzus
szeru dolog. Ez a tomeg es a sebesseg szorzata  I=mv. De errol kesobb. Mar a
masik dolog is felmerult, az mv^2 kifejezes. v^2=vv, vagyis a ^2 a negyzetet
jelo majd ezentul is. Ez talan mindenki ismeri. Ha ele irjuk az egykettedet,
akkor kapjuk a mozgasi energiat.

	Aztan jott Newton.
	Szoval az elso torveny se ugy szol, hogy a sebesseg allando addig,
amig nincs kulso behatas, hanem az impulzus allando. Bar itt specialisan
mindegy, de hat megis csak az impulzusra van megmaradasi torveny es nem a
sebessegre. A nagyon fiatalok kedveert, az impulzus az az a mennyiseg amit
manapsag lenduletnek magyaritanak. (na most nem nyelveszkedem)
	Newtonnak ket lenyeges felfedezese vag ide.
1. az un. masodik torveny 
				F = m a
2. a gravitacio torvenye
ket test az alabbi erovel            m1 m2
vonzza egymast;			F = ------- G
                                      r^2
G csak egy szorzo faktor.
Semmi ok nincs arra, hogy a ket egyenletben ugyanazzal a betuvel jelolt
mennyisegeket azonositsuk. Ezt a tapasztalat mutatta. Ugy emlekszem ezt mar
Newton is tudta. Marmint, hogy a ket tomeg nem szukseg szerint ugyan az.
A Galilei fele ejtesi kiserletbol, mar nehany szazalekra latszott az egyezes.
	Majd Bessel 5 nagysagrendre igazolta a ket tomeg aranyossagat. Bizo-
nyos kotekedok kedveert leirom, hogy 5 nagysagrend az 10^5-enes pontossagot
(0.001%) jelent. A pontos datumot valaki megirhatna, mert most fejbol nem
tudom.
	Eotvos a szazadfordulon tette kozze, az elso meresi eredmenyeit.
Ezek meg 1: 10 000 000 pontosak voltak, es magyar nyelven irodtak. Errol
1909 korul megjelent egy nemet nyelvu jelentes. De abban csak emlitik, hogy
van egy magyar nyelvu publikacio.
	A kesobb mindenki altal idezni szokott Eotvos publikacio 1922-bol valo. 
A meres pontossaga 1: 200 000 000 (vagy 500, mar nem emlekszem). Ezt a 30-as 
evekben Pekar es Fekete tovabb javitotta egy 5-os (vagy 2-es) faktorral 
 1 : 10^9-re.
	Eotvos mereset minden valamire valo altrel konyv megemliti. Sot meg
a kozmologia konyvek is. Vagyis nekunk magyaroknak valoban van egy vilaghiru
fizikusunk. Talan Eotvos szintje egy kicsit felette van a Nobel dijjas 
szinvonalnak. Valahol Coulomb, Millikan, Michelson szintje. A meres pedig
a legfontosabb fizikai meresek egyike. 50 evig nem is tudtak felul mulni.

	A 60-as evekben sikerult Dicke-nek lezert, es modern elekrtonikat
felvonultatva a ket tomeg aranyossagat kb 11 nagysagrendre igazolnia.

	Akkor most ennyit. Orommel vennem a pontositasokat, es kerdeseket.
	

Horvath Pista

Elnezest, en ugy tudom, a matematika ugrasszeru fejlodesehez nem a
tizes szamrendszer hasznalatanak bevezetese jarult hozza a leg-
jelentekenyebben (amit mar a romaiak megtettek), hanem a szamok
helyiertekes irasmodja (ami az araboktol jott). Addigra azonban
mind az arabok, mind pedig az europaiak regen a tizes szamrendszert
hasznaltak. Pedig a tizenkettessel, vagy - hadd torjon ki belolem
a digitalis mernok - a tizenhatossal valoszinuleg jobban jartunk
volna.

Azt a kijelentest, hogy tizenkettes szamrendszerben nem lehetett
volna korszeru technologiat kifejleszteni, egyszeruen nem ertem.
Ugyan mar miert nem ? (leszamitva a binarisan mukodo szamitogepeket)

Uedv.

ifj. Eroe Janos

 (Janos) irja:
>Na es vegul az urbeli lenyek: ha idaig elrepultek, akkor komoly
>mennyisegu szamitastechnikajuk lehetett. Miert nem 2, 8, vagy 16-os
>rendszerben szamoltak, s tanitottak az eleinket ?

Ezzel a kerdeseddel implicit modon azt jelented ki, hogy az urlenyek
1) digitalis szamitogepeket hasznalnak
2) amik binaris logikan alapulnak

Nem antropocentrikus ez egy kicsit ? :-)

Zoltan

Fary Endre irja:
>Ez nagyon durva volt haver. Azert mert meg nem lattal, attol meg
>vannak. Eddig mar tobb tizezerre tehetok az UFO-eszlelesek szama.
>Ilyen alapon koala macko sincs, mert meg nem lattam.

Bar veled ertek egyet (abban, hogy az, hogy nem lattun UFO-t, nem 
bizonyitek a lete ellen - ez az allitas ugy emlekszem az alapfoku
matematikaban is koztudott...), koala macko valoban nincs.
A koala nem medvefele, leven erszenyes, es csak igy egyszeruen koalanak 
hivjak. Azert ne keseredj el, az ausztralok legalabb 30%-a is koala bear-nek
nevezi, pedig nekik igazan tudni kene :-)
Ja, es a koala keveset beszel, de ha megszolal, az nem brummogas vagy morgas,
hanem egy amolyan atmeneti hang az ej kozepen felcsattano es verbefulo utolso
sikoly es sivatagban allo elhagyatott feszer rozsdas ajtajanak nyikorgasa
kozott. Barmely tisztesseges medve eszetvesztve menekulne a hallatan :-)


Zoltan