Tisztelt SZALON!
	Nagy elvezettel figyeltem Montagh Balazs es Paller Gabor
eszmercserejet, mind az SZDSZ lehetosegeirol, mind az erdelyi magyarsag
sorsaval kapcsolatos allaspontjukrol (megvallom nekem elosszor az utobbi
vonta magara a figyelmem). Montagh Balazs Toresvonalakkal kapcsolatsos
alemzese szamomra az utobbi idoben egyik legerdekesebb iras volt a HIX-en.
Amit magam szamara levontam kovetkeztetest belelole, az az volt, hogy tobb
kerdesben - ha retorikat levonjuk a mondandobol mindket oldalon - akkor
nem all messze egymastol a liberalis es a Magyarszagon currens konzervativ
allaspont. Igazan letezo toresvonalat csak a gazdasagpolitikaban latok, es
errol erdemes vitatkozni, azzal a cellal, hogy a valodi toresvonalak
keruljenek felszinre, ami hozzasegithet azok okainak jobb megertesehez.
	Mielott a sajat allaspontom szeretnem exponalni, szabad legyen egy
reszletkerdre vonatkozo kritikat elorebocsajtanom. Teszem ezt eppen azzal
a cellal, hogy az majd kesobb ne terelje mellekutra a vitat.  Balazs
Bekessyt meltato passzusa nyoman erosodott bennem a mar egyebkent is
letezo gyanu, hogy baj van liberalis barataink "idegen-sajat felismero
rendszerevel". Nem igazan tudom Bekessyt etalonnak elfogadni, akkor,
amikor a mostani parlamenti ciklus elejen eleg volt a jelenlegi
ellenzeknek rakerdeznie, hogy hogyan is volt annak idejen mikor Bekkessy
sajat magahoz ragadta a Cassino engedelyek alairasat, es a kormanykoalicio
mar is elallt attol a szandekatol, hogy komolyan kivizsgalja az elozo
kormany alatt is elofordulo gazdasagi visszaeleseket. A rendszervaltas
elotti PM (amelyhez Bekessy is tartozott) eppen eleg okot adott a
bizalmatlansagra. Gondolom tobben emlekszunk az un. Lorant utcai
lakasepitesi botranyra, ahol a PM akkori vezetoi kiosztottak egymas kozt a
bankrendszer korszerusitesere kapott vilagbanki hitelt, vissza nem
teritendo lakas tamogatas formajaban.  Kesobb pedig cinikus modon a PM
azzal ervelt, hogy de hisz a eredeti celt szolgalja a penz, mert ezekbol
az emberekbol lesznek a letrehozando bankrendszer vezetoi. Ugyanebbe
idegen sajat felismeresi zavarba sorolom a szabad demokratak rendithetelen
lelkesedeset Bokros Lajos irant.  Kinevezesekor Lengyel Laszlo kozze tett
egy pamfletett, ami tobbe kevesbe azt sugalta, hogy Bokros palyafutasa a
BM-ben indult. Kovetsegen toltott be belugyi posztot, es innen vedlett at
vegul gazdasagi szakemberre. A pamflett stilusanal fogva homalyos, de egy
dolog felol nem nagyon hagyott ketseget, Horn Gyula bizalmi embere kerult
kinevezesre. A Bokros era ideje alatt szepen szarba szokkent amar amugy is
meglevo korrupcio es gazdasagi gengszterizmus, ami vegsokig felingerelte a
megszoritasoktol amugy is falhoz szoritott valasztokat. Jollehet
gyakorlatilag minden partban lehetne talalni "saros" embereket, megis a
vitathatalanul a legnagyobb haszonelvezoje a helyzetnek az MSZP volt.
Ennek ellenere az SZDSZ tovabbra is lelkesen vallalta Bokrost es gyujtotte
be az erte jaro erkolcsi vesztesseget. Ez a magatartas elegge irracionalis
es lathatoan azota is szeles retegeben meggyokeredzett a gyanu, hogy azert
kellett az SZDSZ-nek is profitalnia belole, ha ennyire isteniti.
	Remelem nem lottem ongolt es a fenti bekezdessel nem tereltem
sajatmagam vakvaganyra a meg el sem kezdodott vitat. Terjunk at a
lenyegibb kerdesekre. Megint Balazs megjegyzesebol inditanek. Balazs azt
irja, hogy ha ezt a ket evet meg kibirjuk, akkor csatlakozhatunk egy
prosperalo nyugathoz (elnezest ha nem ideztem teljesen szoszerint). Bar
elesen fogok fogalmazni, nem a kotozkodes, hanem az egyertelmuseg
szandekaval teszem. A prosperalo nyugathoz valo csatlakozas vizioja egy
delibab. A fejlett nyugat reg nem prosperal, csak hozzank kepest meg
mindig nagyon jol el. Pontosan ugyanolyan problemakkal kuzd, mint mi csak
egyenlore nagyobb a gazdasagi teherviselo kepessege.  Ugyanazokat a
hireket lehet hallani, innen Olaszorszagbol, Nemetorszagbol,
Franciaorszagbol, Ausztriabol, Svedorszagbol es ujabban az USA-bol is.
Oktatasi koltsegek egeszsegugy leepitese, egy meglehetossen instabil es
valojaban mar csak a neveben nyugdij rendszernek neveztt nyugdij szisztema
beveztetse stb. Ha azonaban visszakutatok az emlekezetemben ezek a
megszorito intezkedesek mar tobbedszer bukkanak fel. Ami a valtozast
jelenti, az az hogy egyre drasztikusabbak. Az elso sorozat, meg az elso
olajvalsag utan jelent meg. Akkor nagy elbocsjtasi hullam volt, amit
sokhelyen ugy oldottak meg, hogy az idosebbeket nyugdijaztak, majd
felallasban visszavettek (fellreertesek elkerulese vegett ez nem Mo.-ra
volt jellemzo, a vilag szinte minden reszerol hozhato pelda.) Ekkor
faragtak meg eloszor a tudomanyos kiadasokat is stb. Ami mostmar tobb,
mint husz ev tanulsaga, hogy ezektol az intezkedesektol a valsag nem mult
el csak konszolidalodott. Hosszabb tavon nezve egy orszag sem tud
gazdasagi novekedest produkalni, csak a megszoritasok okozta nagy
visszaesesek utan, egy idore kompezatorikus novekedes indul be. Legjobb
erre a lengyel pelda: minden uj novekedesi ciklus altal produkalt
novekedes alacsonyabb rattel tortent, mint az elozo ciklusban.  Ha valoban
bekovetkezne az a novekedes, amit - sokszor politikai celzattal -
szamunkra es a fejlett vilag szamara prognosztizalnak a mostani
meglehetosen uniformra szabott gazdasagi reformok kapcsan, akkor egy-ket
evtizeden belul tobbszorosere none a vilag nyersanayag es energia
felhasznalasa, ami nyilvan valo keptelenseg. Az elmult evtizedek
vilaggazdasagi megtorpanasa nem a gazdasagon beluli okobol jott letre,
ezert gazdasagpolitikai eszkozokkel csak tuneti kezelest lehet folytatni
(ez csendben sulyosbithatja is a korfolyamatot). A valodi kiut az lenne,
ha bekovetkezne az technikai fejlodes, ami egyenlore sajnos elmaradt (se
magfuzios enrgia, se napenergia, se tomegesen elerheto uj olcso
nyersanyagok). Az okatasbol, kutatasbol elvont toke pedig pont azt az
emberi eroforrast eli szep lassan fel, ami esetleg megis kimozdithatna a
holtpontrol az egyenlore megfeneklett vilaggazdasagot.
	Ezekutan persze onkent adodik a kerdes, hogy OK ha igy latom,
akkor szerintem mit kene tenni nekunk odahaza Magyarorszagon? Nagykepuseg
lenne, ha azt mondanam, hogy pofon egyszeru megoldast tudok az ugyre. Ha
ilyen lenne, mar masoknak is eszebe jutott volna. Egyet azonban a sajat
szakmam elveibol kovetkezoen mindenkepen fontosnak tartok: Nil nocere! Nem
artani! Ne mehetunk bele abba, hogy az tobb mint szazeve jol mukodo
felsooktatasi rendszerunk lesilanyitjuk arra a szintre, hogy mar alig
tobb, mint egy trukkos intezmeny, ahol a fiatalok a fizetnek azert, hogy
ne a munkanelkuli kategoriban tartsak oket szamon. Nem mehetunk abba bele,
hogy hetkoznapi gyakorlatta valljon a fekevesztett korrupcio. 

Bathori Gyorgy