Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 1064
Copyright (C) HIX
2001-03-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 szimetria es foldelés (mind)  22 sor     (cikkei)
2 media (mind)  8 sor     (cikkei)
3 A tesztelok tesztelese. (mind)  29 sor     (cikkei)
4 Kritika (mind)  161 sor     (cikkei)
5 Vegyeskoret. (mind)  188 sor     (cikkei)
6 Reagalas (mind)  94 sor     (cikkei)

+ - szimetria es foldelés (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Jo HANG-ot  mindenkinek !
Lenne egy kerdesem . Egy Feng -Shui site-on olvastam :

Az energiatakarekos lampak sha-források (rossz energia ), a transzformatoros la
mpak szintugy, kisugarzasuk rendkívul nagy mert a transzformátor - kikapcsolt á
llapotban is - állandóan elektromagneses sugarakat bocsát ki (elektroszmog). Cs
ak foldelt dugoju lampat vegyetek meg (ez természetesen minden elektromos készü
lékre vonatkozik).

Szóval a fenti megfogalmazás persze imho fizikailag santit kicsit (  :
de azért arra kiváncsi lennék szerintetek a foldelt konektoru keszulekek szerin
tetek jobbak vagy rosszabbak audiofil szempontbol.
Persze tudom a keszulekek dontoen nagy resze foldeletlen de ez lehet csak a spo
rolás miatt van igy.Mint ahogy aszimetrikus RCA csatlakozokat is használuk otth
on holott a szimetrikus cannon csatlakozok elvileg (zavarmantesség ) sokkal job
bak .Ugyanakkor ha valakinek ez utobbi kérdésről (szimetrikus asszimetrikus csa
tlakozók ) lenne véleménye azt is kiváncsian várnám .
Udv !  
Tamas

Aludjatok jol ,
halgassatok szépeket.
+ - media (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kovary Peternek :
Azt nagyszeruen leirtad ,hogyan torzit,ferdit,hazudik ,csal ,lop a 
HIFI sajto nagyresze.
Tenyleg rendkivul elvezetes es pontos leiras volt!
Csak azt nem ertem azt miert nem veszed eszre ,hogy az egesz media es
foleg az altalad (politikailag )preferalt resze ugyan ezt teszi.
Ugyan ilyen stilusu modszerekkel sulykoljak a fiatalokba (meg az oregekbe is pe
rsze )a sok szemetet . Legyen az "zene "   "film "  vagy politika.
+ - A tesztelok tesztelese. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

kovaryp irta:

>A listan megjelent javaslatokra probakent megvettem az Audio
>legfrisebb szamat. Imho ugy szemet, ahogyan van. Mielott
>reszleteznem, ismertetem "az audio ujsagiras kozkezen forgo
>legfontosabb szabalyait."

>Az Audio Ujsagiras Titkos Szabalyai...

+1 szabaly: ha idezel valakitől, "felejtsd" el kozolni mind a szerzo nevet, min
d a forrast. Az "Audio Ujsagiras Titkos Szabalyai" Arthur Salvatore muve es az 
eredeti angol verzio a http://www.high-endaudio.com/reviewers.html#Rul cimen ol
vashato.

A Pentek Miklos nevu "hi-fi szakiro" szokasa, hogy HiFi Piac nevu lapjaban mas 
ujsagok (pl. Hi-Fi News and Record Review) cikkeinek forditasat kozli, forrasme
gjeloles es szerzo feltuntetese nelkul.

Az Audiorol: az Index "Hi-Fi & High-End (Show)" foruman olvashato (http://forum
.index.hu/forum.cgi?a=t&t=1001614&w=160, 1913. hozzaszolas, "-a szerk-") Hordos
 Laszlo Gergelynek, a foszerkesztonek a valasza az Audio-t szetcincalo velemeny
ekre. A valasz igen ertekes, mivel a hifi ujsagokkal kapcsolatos sejteseket - b
ar csak indirekt modon - igazolta: ha jol tudom, eloszor nyilatkozott meg hifi 
lapszerkeszto az interneten.

Keosoft

---
 Mi az Ön MailBox címe? - http://mailbox.hu
+ - Kritika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kritika

Kovary Peter irta:

> A listan megjelent javaslatokra probakent megvettem az Audio
> legfrisebb szamat. Imho ugy szemet, ahogyan van. Mielott
> reszleteznem, ismertetem "az audio ujsagiras kozkezen forgo
> legfontosabb szabalyait."

Ha jol sejtem,  Salvatore baratunk "Audio kritika" cimu oldalanak egy
forditasat olvashattuk a tovabbiakban legfontosabb szabalykent (a forras nem
volt megjelolve). Az egesz site -ot ajanlanam minden erdeklodo szives
figyelmebe. Ez az oldal tenyleg megerdemli a
figyelmet: ha valakit erdekel az audio ipar underground szemszogbol, sokat
tanulhat belole. A site nyelve sajnos nem a magyar, hanem az angol. Mintha
regebben a Hangon is lattam volna ezt az URL-t:
http://www.high-endaudio.com/index.html

Ami az "Audio" cimu magyar szaklap Peter altali kritikajat illeti, a
konkretan leirtakkal (promociok, osszehasonlito tesztek helyett jobbara
bemutatok) persze egyetertek. A vegkovetkeztetessel, hogy "ugy szemet,
ahogyan van" pedig egyaltalan nem. Sot ! Mar ott tartottam, hogy lekozlom
itt a Hangon a legutobbi szam vezercikket, mert szerintem, pont ugy mint
Salvatore megallapitasai, felnyithatja sok hifi -ben tevelygo, meg nem
elegge tajekozott (es ki lehet az ?) ember szemet. Ez a cikk ugyanis arrol
szol, hogy van
nehany regi keszulek, ami jobb hangminoseget produkal, mint sok mai tarsa. A
cime is ez: "Nincs fejlodes". Ne szaladj a boltba megvenni a legujabb
csucs-keszuleket, mert nem biztos, hogy jobban szol mint az a regi, amit sok
utanajarassal es kockazattal ugyan, de valahogy beszerezhetsz. Es ezzel
sajat tapasztalataim alapjan messzemenoen egyetertek. Az oreg, analog
hangolasu tunereim szebben szolnak, mint a korabbi meregdraga high-end
radiom. A Quad ESL57 -es, amire a vezercikk celoz, tultesz sok mai dragabb
tarsanal, ha messze nem is tokeletes, es en inkabb csak akusztikus zenehez
ajanlanam. Es megjegyeznem meg, hogy igen jo erosito szukseges hozza, hogy
tenyleg szepen is szoljon. Celzott a cikk a
Philips CD304 -re, ami erdeti allapotaban jobb egy csomo nala dragabb
keszuleknel. Ha pedig - es ezt mar en teszem hozza - Takacs Jeno
megbuheralja (full tuning: csoves tap + output, tantal ellenallasok, Black
Gate kondenzatorok,  IC sere, mechanikai tuning, stb.), akkor keves olyan CD
jatszot fogsz talalni ar nem szamit alapon is, ami jobb nala (persze van
nala jobb, analogbol pedig eleg
sok jobb letezik) . Errol szol a vezercikk, az utobbi sajat megallapitas
nelkul. Igaz, jobbara
celozgat, es benne kell lenni valamennyire a hifi -ben hogy ezt megertse a
nyajas olvaso. De legalabb kimondja.

Az Audioban kimondottan jonak tartom az oreg keszulekek (tunerek,
CD-jatszok, pickup -ok) bemutatasat. Ez nagyjabol reklammentesnek
tekintheto, es igen informativ. Ha valaki keszuleket valaszt, gyakran jobban
jar, ha itt kutakodik mint a kereskedok polcain.

Alig varom, hogy a lemezjatszokrol is megjenjen egy jo osszefoglalo cikk.
Erdekes, hogy pont itt ugy erzem, hogy van fejlodes. A hangszedokre
gondolok. Mintha egyre jobb pickup -oket gyartanak.

Azt ma mar egyik nyomtatott audio ujsagban sem latom, hogy valaki ossze
merne vetni
mondjuk egy Linn Sondek lejatszot egy Pierre Lurne J1 -el. (Az Audio ujsag
ez ideig meg olyan
LP-12 tulajdonost sem talalt, aki kolcson merte volna adni egy tesztre a
lemezjatszojat, pedig ezekbol van egy par itthon is). A Linn, ha jol
hallottam, a kereskedoinek is tilt barmilyen direkt osszehasonlitast mas
lejatszokkal. A
ceg allandoan hirdet bizonyos ujsagokban, es ott a szerkesztok rengeteg Linn
dolgot ajanlanak am, hogy ok is azt hallgatjak (Director's choice, milyen
keszuleket hallgatnak otthon az ujsagiroink, stb). A
Stereophile -ben az LP12 benne van az A osztalyban, sok eve mar, toretlenul.
A Lurne -t nem hirdeti senki. Nem is teszteli senki. De ha megnezitek a
hasznalt keszuleket hirdeteseit, LP12 -est talaltok eladot egy tucatot is a
Net -en (itt Magyarorszagon sem ritka, most is tudok eladot), addig J1 -et
csak keresnek. Kevesebbet is gyartottak belole, de azt a keveset is nagyon
orzik
a tulajdonosok. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Linn egy "szemet",
nagyon
is jol hallgathato darab, de hangzasban messze nincs is ott, mint ahogy a
reklamok sugalljak. Ez azonban sosem fog kiderulni egy nyomtatott hifi
ujsagbol.

Salvatore baratunk azonban nemcsak az audiofil ujsagiras alapszabalyait adta
kozre, hanem van egy "ajanlott keszulekek" rovata is. Ott a Linn LP12 csak
az utolso C osztalyt uti meg (epp csak), es erdemes szo szerint idezni az
ott latottakat:

LINN SONDEK LP-12 (USED ONLY)- The Linn Sondek LP-12 is now an obsolete
1970's design that has had a number of minor (in audibility, but not in
cost!) improvements in the last 15 years. It is, by far, the most overrated
audio component of all time and also the most obvious example that, even in
the audio world, "marketing" is much more important than ultimate
performance. While the Linn obviously "sounds good", all the turntables
above are superior, and some (the VPI or Maplenoll) by a large margin.
However, the Linn is still recommended under certain conditions. If you can
find one made recently (after "Valhalla" and "Nirvana"), for a decent price
(at least 50% off), in very good condition, and which is set-up properly, or
can be done so (in your house) for a reasonable price, then go for it. Your
investment and risk are low at that point, and you will have a turntable
quite a bit better than Rega's or most Thorens etc. Avoid the "Lingo" and
any other expensive accessory. For that much money a new VPI (etc.) is a far
better turntable and investment. Remember that the Linn is made in Scotland,
and costs much more in North America than in the UK. You may live happily
with the used Linn, and if not, it should be easy to resell and recoup most
or even all of your money, but never fool yourself into thinking that you
own "one of the world's finest turntables", you don't.

To end the "Linn bashing" on a pragmatic note: Serious audiophiles can use
all the Linn-hype to their advantage when reading and assessing the opinions
of 'audio reviewers' and all other self-proclaimed 'experts'. The rule is
simple: The more a 'reviewer' (or any fellow audiophile) is impressed with
the Linn LP-12 in comparison to any of the other turntables mentioned above,
the less credibility he/she should be afforded. He may just be ignorant or
incompetent, or worse, he may be corrupt or a liar. In the end it doesn't
matter; whatever they write or tell you is relatively worthless.

ami hevenyeszett forditasban igy hangzik:

LINN SONDEK LP-12 (CSAK HASZNALTAN ERDEMES MEGVENNI)- A Linn Sondek LP-12
egy mara elavult 1970 korul tervezett keszulek, amelyen egy sor apro (a
zenei teljesitmenyet es nem az arat!) javito modositast is vegrehajtottak az
utobbi 15 evben. Az LP-12 minden idok messze legjobban tulbecsult keszuleke
az egesz audio vilagnak, es annak is a legjobb peldaja, hogy a marketing
vegsosoron fontosabb mint a teljesitmeny az audio vilagban is. Mig a Linn
ketsegkivul "jo hangzasu" lejatszo, minden elozoleg emlitett  keszulek
jobban szol, a VPI vagy a Maplenoll pedig sokkal jobban. Megis, a LINN
nehany feltetellel javasolhato. Ha talalsz egy ujabb keszitesut (a
"Valhalla" es "Nirvana" utanit), jo olcson  (legalabb 50% arengedmennyel),
nagyon jo allapotban, amelyik jol van bellitva/felszerelve, vagy ez
megoldhato otthon elfogadhato aron, akkor megveheted. Innentol kezdve
keveset kockaztatsz, es a REGA -knal vagy a THORENS -eknel kicsit jobb
keszulekhez jutsz. Keruld a "Lingo" es a tobbi draga tartozekokat. Annyi
penzert egy uj VPI it (stb.) vehetsz, ami messze jobb lemezjatszo es
beruhazas. A Linn Skociaban keszul, es sokkal tobbe kerul Eszak-Amerikaban
mint az Egyesult Kiralysagban. Boldogan egyutt elhetsz egy Linnel, es ha
nem, konnyen eladhatod kicsit kevesebbert, esetleg ugyanannyiert mint
amennyiert vetted, de ne hulyitsd magadat azzal, hogy a "vilag egyik legjobb
keszuleket" birtoklod, mert ez nem igy van. A "Linn pofon" vegere egy
gyakorlatias megjegyzes: Komoly audiofilek az elonyukre fordithatjak  azt,
hogy a Linnel tele van a vilag, es velemenyeket olvashatnak, hallgathatnak
audio teszteloktol es mas onjelolt 'szakertoktol' rola. A szabaly egyszeru:
ha egy cikkirora (vagy audiofil tarsadra) minel jobb benyomast gyakorol a
Linn LP-12 hangja osszehasonlitva az elobb emlitett lemezjatszokkal, annal
kevesbe kell szavahihetonek tekinteni. Vagy tajekozatlan, vagy hozza nem
erto, vagy ami meg rosszabb, korrupt vagy
hazug. Vegsosoron ez nem sokat szamit: akarmit is ir vagy mond, az
ertektelen.

Hat ilyen az igazi, szokimondo, underground ujsagiras. Van ilyen is, csak
meg kell talalni. Salvatore nagyon sok meglatasaval egyet tudok erteni.
Kulonosen azzal, amirol volt alkalmam sajat magam is meggyozodnom.

A mai nyomtatott audio sajto ma mar nem ilyen, es regen is nagyon keves
hasonlo ujsag volt (hol van mar a regi TAS ? Vagy a HFM ?). De orulok hogy
az
Audio -ban ennek legalabb a nyomat megtalalom. Meg ha kicsit dekodolni kell
is azt a franya vezercikket.

Ugy gondolom, hogy tobb forrasbol erdemes tajekozodni, de a leghitelesebb
mindenkinek a sajat fule. Aki masra bizza keszulekei kivalasztasat, magara
vessen. A tajekozodashoz viszont jol hasznalhato az a nehany oszintebb
forras, ami meg megmaradt.

Udv: Feri
+ - Vegyeskoret. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [International] irta:
>Tehat lehetseges "hozzaadni" "valamit" a zenehez (ha jol ertem). 
Nana! Csak attol imho sohasem lesz _jobb_.

>az altalam felvetett jellemzoket nem tekintem "para"jellemzoknek, 
>hanem "meg nem ismert" tulajdonsagoknak. 
Attol "para", hogy nem tudunk semmit roluk. Meg az sem biztos, hogy
anyagjellemzok. Miert tud ezerfele MKP kondi ezerfelekeppen szolni?

>Ha meghallod hogy a rezkabel maskepp szol mint az ezust, vagy az 
>olaj-papir kondi maskepp szol mint az MKP, akkor ez most para vagy nem?
Nem hallom meg. :-) Mert ket rezkabelt is elteronek hallok, ket MKPt
is. Tehat nem lehet arra kovetkeztetni, hogy az _anyagukat_ hallom.

>Gondolom nem para, mert van egy kiserletileg reprodukalhato obszervacio, 
>es a feltetelekben csak a hordozo valtozott. Jogos tehat hogy 
>anyagjellemzokre gyanakodjunk, nem? 
Attol a pillanattol kezdve, mikor kiserletileg korrekten
obszervaltuk mar nem para. Amikor mar tudjuk, hogy mirol beszelunk.
De addig igen.

>>>En arrol beszeltem, hogy a hifin, mesterseges rendszeren at mi adodik 
>>>hozza (nem eleg a tokeletes "digitalis" adatatvitel, mert mas info is 
>>>letezik, ami hozzaadodik es foleg amit eredetileg sem kodoltunk). 
>Eppen te allitottad kicsivel elobb hogy hozzaadodhat "torzitas", 
>"forszirozott tranziensek" stb. En ezt infonak neveztem, 
Ne keverjuk a dolgokat, mert az csusztatas. Te eredetileg olyan
"hozzaadott plusz inforol" beszeltel, ami _kell_ a jo hanghoz.
Valami, ami zene, de nem a bitek hordozzak. A torzitas mas teszta.

HAJDU Csaba > irta:
>> 2./ Fontos megtudni, hogy a RAMbol egy beerkezo bit "loki ki"
>> a kimeno bitet, hogy elferjen benne "egy be-egy ki" [ekkor a
>> CD lemez jittere atmegy a RAMon], vagy ...kvarc vezerli a RAM
>> kimeno adatforgalmat? [Ez esetben a kimeno jelek jittere csak
>> a kvarcaramkor jitteretol fugg.]
>Leirom sokadszor: a beerkezo bit loki ki... Van persze kvarc is,
>de az nem kozvetlenul adja a RAM orajelet, hanem indirekt modon
>ugy, hogy o a referenciajel a CD fordulatszamszabalyozasahoz. Ez a
>szabalyozas igy, vagy ugy megtortenik, es ezutan mar minden a
>CD-rol lejovo bitfolyamhoz szinkronizalva zajlik.
Akkor erdeklodom pontosabban hogyan muxik az az indirekt mod?????

>> Nem beszelve arrol, hogy ha a lemez jittere eljutna a DAC-ig,
>> akkor ugyan miert lenne jobb, ha az eredetileg beepitett a
>> lemez jitterenel sok nagysagrenddel kisebb jitteru clock-ot
>> meg annal is sokkal kisebb jitteru Anamasterre cserelne az
>> ember? Ugy tunik, hogy kerulitek ezt a temat, mint macska a
>> forro kasat, es mindig mas jellegu dolgokrol irtok a clock es
>> a RAM korul.
>Keruli a banat, csak vannak, akiknek otszor kell leirni valamit,
>amig egyszer megertik :) 
Meg hatodszorra sem ertettem meg. Termeszetesen megertem, amit irsz,
csak eppen meg elfogadni nem tudom. Mert mas forrasok meg az
ellenkezojet irjak. Jo egy hete beideztem az angol szoveget, amelyik
mast allit, mint Te. Honnet a banatbol tudjam, hogy kinek van igaza,
amig csak kijelenteseket kapok? Nem ismetelgetni kellene otszor,
amit egyszer mar irtal, attol persze, hogy nem leszek okosabb, hanem
meg melyebben, reszletbemenoen ismertetni a folyamatot. Belatom,
hogy a hix nem a legalkalmasabb erre, de legalabb probalkoznod
kellene. Nem tudsz maganba elkuldeni nekem egy CDjatszo
kapcsirajzot? De legalabb eljutottunk odaig, hogy hatarozottan
[otszor is] kijelentetted, nem kvarc szabalyozza a RAMbol kijovo
adatforgalmat, henem a bejovo jel "loki ki". 

>Mi az, hogy sok nagysagrend? En sem szamoltam egyebkent utana, de Te 
>gondolom igen, ha ezt igy kijelented... 
Mi tagadas, csodalkoznek, ha kiderulne, hogy a CDkorong kozel
"kvarcegyenletesseggel" forog a lejatszokban. 

> Felado :  [Hungary] irta:
>Ugy biztos nem jutsz a 290 millio Forinthoz, ha magad ellen ervelsz.
Ez alapvetoen szukseges az eredmenyes gondolkodashoz. Aki nem teszi,
az elfogult. Inkabb mar az elejen zarkozzon el Randi a dologtol
korrekt informaciok hatasara, mint akkor, amikor mar ott vagyunk
Amerikaban. Nem becsapni akarjuk, ugye?

>Webster: paranormal adj 1: seemingly outside normal sensory channels 
Ez jo! A kabeliranyokat teljesen normalis erzekelesi csatornakkal, a
fulemmel hallom. Tehat nem para.

>2: not in accordance with scientific laws;
Ez is jo! A hifis "furcsa" jelensegek nincsenek ellentmondasban a
tudomanyos torvenyekkel, mindossze nincsen meg rajuk megfeleloen jo,
elfogadott tudomanyos magyarazat. E ket dolog nem ugyanaz. Nem para.

>>>a bejaratodas ugyeben is. <<<
>Egyetlen forrast tudtal felhozni, amirol aztan kiderult, hogy koze nincs
>az audiohoz, hanem sziliciumchipek belso, nehany mikronnyi (rez?alu?)
>interconnectjeben johet letre elektronmigracio, de az is csak tartos 
>es nagy aramsurusegu egyenaram hatasara. Meg letezhet valamilyen
>atkristalyosodas, de az is megdolt a Tudomanyon.
A Hixtudomany nem dont meg semmit. Nota bene Mizseinek kuldtem egy
honapja monokristalyosnak mondott rezdarabot vizsgalatra. Azota sem
mikroszkopozta meg a metszetet. Valamint en egyetlen forrast sem
talaltam. A hanglistas profi kutatofizikus Sule Peter [durbibcs
sogor] talalta ezt. O sem azt mondta, hogy "ime a magyarazat", hanem
hogy "lehet benne valami". [egyebkent nem elektro_n_migraciorol volt
szo, abban nem lenne semmi ujdonsag, mindig tudtuk, hogy az
elektronok "migralnak", hanem elektromigraciorol, ami az elektronok
mozgasanak _hatasara_ tortenik.]

>Tuti, hogy nem szerepel a kiirasban. Par soros emillel is meggyozodhetsz,
>foglalkoznak-e az allitasoddal. De ne azzal kezdjed az emilt, hogy >Nota
>bene a kabeliranyok ugyeben is letezik magyarazat< (ami persze nem is igaz)
Ami persze igaz. Majd ha elunjak a tobbiek, hogy velem veszekedjenek
megirom a listara a reszleteket. Ne eroltesd, hogy tevekenykedjek
olyan iranyban, ami ellentmondasban van a nezeteimmel. En ezeket a
hifis "furcsasagokat" nem tartom para jelensegnek. Ezeket Te tartod
annak. Levelezzel Te. Az en ajanlatom nagyon tisztesseges. Ha a
levelezesed soran kiderul, hogy Randi elfogadja a kabelirany
meghallasat millaval jutalmazandonak [amit erosen ketlek], akkor
Teged  vaktesztben meggyozlek, ezek utan fizesd a repulojegyet, es
tied a felmilla dollar. Egy levelet kockaztatsz potyara, es Randi
beleegyezo levele utan mar biztosra mehetsz felmilla dollarert.
Pedig nem is rendelkezel "kulonleges kepessegekkel.

>Emlexem mikor a Planetariumban Randi elott felsultek a parafenomenek, 
>pedig elotte >ezerszer ellenorzott tenykent< kezeltek a kepessegeiket,
Azert mert leteznek szelhamosok, nem vagyok szuksegkeppen en is az.
Kerlek a tovabbiakban ne provokalj Randival. Ennyi szoveg utan
mindenki ki tudja alakitani a velemenyet. Jelzem ajanlatom mindenki
szamara ervenyes. Megkapja a felet, ha lelevelezi, es Randi
elfogadja ezt parajelensegnek.

Cziegler Katalin irt!
Esemeny!!!!! Lany a hanglistan!! Raadasul fagottos!
>a fulemre batran szoktam hagyatkozni... sokat jatszom zenekarban, 
>de nem csak belulrol hallgatom a koncerteket (=hallgatokent is eljarok 
>koncertre). Nem hinnem hogy csak azert mert valaki zenesz, es belulrol 
>_is_ hallja a zenekart, a felvetelen ugyanezt az elmenyt keresne.
Persze egy zenekari zenesz meglehetosen gyakori koncertvendeg
szokott
lenni. Ki, ha nem ok? [Van itthon ket hegedu, regen meg jatszani is
tudtam rajtuk velemennyire.] Tedd a szivedre a kezed, es gondolj
arra, hogy heti hany orat vagy nezokent koncerten es mennyit
gyakorolsz otthon, proban, eloadason? Nem azt irtam, hogy "ezt
keresik", hanem azt, hogy toleransabbak az elesebb,
"kozelmikrofonozottabb" jellegu hanggal, mert nagyon sok ilyent
hallgatnak. Egyebkent is bonyolultabb ez a problema. Mert
kisletszamu jazz egyuttesnel nem zavaro az elesebb hang,
ciganyzenenel sem. Vonosnegyesnel sem. Sot egy "kozelmikrofonozott"
cimbalom jobb rendszeren fergeteges tud lenni. De egy ilyen hangu
Berlini filharmonikusok, es meg inkabb egy operafelvetel nekem
borzalmas. Egy idoben jartam zenekari probakra. Kis terem,
csillapitatlan oldalfalak, ott szolt igy a zene. A zeneakademian meg
soha. Pedig az meg egy nem tulcsillapitott terem. Enekhangokon,
operakon imho ki szokott jonni a hatranyuk azoknak, akik nem
zeneszek, de neha elmennek elo koncertre is. A zeneszekkel meg van
egy masik "baj" is. :-) Elso sorban a zenere figyelnek. :-)
Pernyenek ugye eleg volt a partituraolvasas is. Maradj itt, es irj
tobbet!

> Felado : Bartha Agoston (gramofonos) irta:
>Ott van rogton a szorzaj, ami semmikepp sem olyan sziszegos 
>mint sok felvetelen, 
Ciganyzenen elfogadhato, abban eloben is hallatszik, ha a "fulunkbe
huzzak" a notat. De messzebbrol is. Viszont kirohannek a szobabol,
ha a Philharmonia O. vagy otven vonosanak szorzajat hallanam otthon.
Az elo koncerten sem hallatszik. Azon a bizonyos Karajanos Beethoven
otodiknek harmadik teteleben, ahol a megduplazott bogosok tobzodni
kezdenek hallatszik is a szorzaj. Zavaro is.

>de emlithetnem a beszed es enekhangokban hallhato "sz" hangokat,
>amik digitalis rendszereken rendre kemenyebbnek hallhatoak a kelletenel.
Sajnos analog lemezek tobbsegen is. Felvetelkor rontjak el a dolgot.
Csak az a megnyugtato, hogy vannak [kis szamban] nem sziszego
lemezek is.

>Abba nem bonyolodnek bele, hogy ez az egesz hifizos dolog 
>felfoghato amolyan egyszemelyes onzo idotoltesnek, 
Az. Egyertelmuen az. De nem baj.

>Volt mar tema a HANGon valamifele zenei elvezet szazalekokban
>valo kifejezese. Abbol nekem az derult ki, hogy vegulis korantsem
>a rendszer minosege donti el alapvetoen a zenei elvezet fokat. 
Hat ebben azert erosen megoszlottak a velemenyek. Egy dolog teny.
En azota szeretem itthon a kamarazenet, a halk zenet, a
korusmuveket, az operakat, a dalokat, a pianokat miota elviselhetobb
a cuccom hangja. Korabban ezeket meg sem tudtam hallgatni itthon.

>A mikrofonok es a zeneszek helyes  beallitasaval tobbet javithatok
>a vegeredmenyen, mint egy tizszer ennyibe kerulo valoban verprofi  
>cucc megvasarlasaval. Ebben egeszen biztos vagyok. 
En is. No de ha mar mindent jol beallitottal, akkor _me'g_ lehet
javitani a hangon jobb eszkozokkel. A jobb eszkozoket is lehet jol
beallitani. Szazalekokrol nem beszelek. Az utolso 1% is lehet nagyon
fontos. Udv, Peter.
+ - Reagalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt HANGosok,

 [Hungary]  irta:

>>>Itvan is erdekeseket irt CD ugyben, had terjek vissza ra.
>>>Ezert kerdezem: ha "az egesz idozites a regeneralt orajellel megy",
>>>akkor minek oda kvarcclock? Honnet tudja a meghajtomotor, hogy a CDt
>>>eppen milyen fordulatszammal kell forgatnia? Laikuskent ugy
>>>kepzelem, hogy A CDn levo "bitek" ramba olvasasat, es onnan
>>>kiolvasasat, ezek sebesseget es utemet [es igy a CD fordulatszamat]
>>>egy kulso, nem regeneralt, hanem fix orajel vezerli. Azt hiszem,
>>>hogy Istvan eppen az erre szolgalo clock-ot csereli ki a sajat
>>Peter,imho keversz valamit. Hogy miert kell a kvarclock?  Mert a kulso
>>DAC ban levo receiver IC-ben levo PLL hurokszuroje ugy van paramete-
>>rezve,hogy a soros adatjelbol kiszedje a clock-kot.
>Ezt meg kvarcclock nelkul is meg tudna tenni, nem? Csak akkor a
>horribilis jitter miatt [hiszen meg a CD jittere is odajut] oriasi
>analog jeltorzulas jonne letre a DAC-on. A clock ezt jelentosen
>lecsokkenti. A jo clock meg meg tovabb. Nem igy van?

Nem. Ugy latom,egyaltalaban nem ertetted miert kell a kvarcPLL. Vagy
a dupla PLL. Imho teljesen masrol beszelsz.300 sorban viszont nem fogok
magyarazkodni,mert ez nem technikai lista szerintem. Valszeg gorcsosen 
ragaszkodsz valamihez es ebbol nem tudsz kilepni.

>Nem beszelve arrol, hogy ha a lemez jittere eljutna a
>DAC-ig, akkor ugyan miert lenne jobb, ha az eredetileg beepitett a
>lemez jitterenel sok nagysagrenddel kisebb jitteru clock-ot meg
>annal is sokkal kisebb jitteru Anamasterre cserelne az ember? Ugy
>tunik, hogy kerulitek ezt a temat, mint macska a forro kasat, es
>mindig mas jellegu dolgokrol irtok a clock es a RAM korul.

Mondom,hogy keversz. Mas a - sajnos  - lemezre irt jitter es mas 
a lejatszo rendszer hibaja (konstukcioja) miatt levo jitteres feldolgozas.
Ezen tudunk javitani. A lemezen mar nem. Mellekesen legalabb 5 fele 
jitter van,a forras alapjan es ahogy Krahling Zoli is irta,a jiitternek van
frekvenciaja,csucserteke,atlagerteke. Ez utobbit az atlagolasi idoallan-
do is befolyasolja. Ha "jol" merunk, akkor "kicsi" lesz. Igy hazudnak
a gyartok. Hogy az adatlap szebb legyen.

>Amit Istvan irt: "Hogy miert kell a kvarclock? Mert a kulso DAC ban
>levo receiver IC-ben levo PLL hurokszuroje ugy van
>parameterezve,hogy a soros adatjelbol kiszedje a clock-kot." az
>megmagyaraz nekem egy ismert dolgot, hogy a DAC a soros adatjelbol
>szedi ki az orajelet. De nem magyarazza meg a kvarcclock
>szuksegszeruseget. Soros jelet lehet kvarc nelkul is csinalni.
>Persze jo esely van arra, hogy butasagokat irok,

Hat igen, jo esely van ra. Mint mar irtam, hogy jitter csillapitasat kell
megoldani es annak frekvenciaja - elvben - barmekkora lehet. Kicsi is.
A  PLL jitterszureset a hurokszurojenek atvitele adja. Tanul(hat)tuk.
A receiverben levo PLL hurokszuroje ugy van meretezve,hogy a 
veletlenszeruen valtozo adatjelbol is kiszedje a clock-t. Ehhez
kb 25 kHz -es hurokszuro kell. Tehat ez alatti dominans frekvenciaju 
jittert a PLL nem szuri. Ha erre a koszos clockra tesszuk ra masodik ,
kvarcPLL-t,amelyet parameterezhetunk mar ugy,hogy kb  3 Hz legyen
a szuroje (mert a bemenojeel mar,ha koszosan is,de rendelkezesre all)
akkor az a  - mar masodszor is - regeneralt clock, legfeljebb 3 Hz
alatti ossztevoket kepes tartalmazni. Gyakorlatilag ez a hatar. S ez 
mar eleg jo. Marmint a mi szempontjainkra.

>De olyan rendszerrol, ahol _tueles_ a vizszintes sztereo en jo zenet meg 
>nem hallottam, es mivel eleg sok mindent hallottam, imho olyan nem is 
>letezik.

Szerinted. De hat,mint az elet,az akusztika is fejlodik. Es meg milyen
sokminden van, ami letezik.

>A koncerten sem tueles a sztereo!!! Az ilyen rendszer nekem tulzottan
>forszirozott hangu, tranzienskiemelos, faraszto. Soha nincsen benne
>az eloadoterem "atmoszferaja", nem elethu. Valamit valamiert. 

Valszeg amiket eddig hallottal, az mind ilyen volt. Hat,boviteni kellene a
kort.

>Kinek a tuelesseg meggyozo, kinek az "atmoszfera", a zenei es nem az
>akusztikus finomsagok. Nota bene: ha a szeked mellol hallod a
>hangot, az elethu nem is lehet. Ilyent korrektul elvileg sem kepes
>visszaadni az elol levo ket hangszoro. 

Ellentmondok. De igen. Elvileg visszalehet adni. Gyakorlatilag nem. Csak
kozelitik.

Most valami nagyon meglepot fogsz olvasni.
En is a zenere "hajtok". Nem a tuelessegre. Az nalam adodik. Mert  valszeg
nagyon jok a hangfalaim. Nalam a zene egy kikovezett,szinte furdoszoba-
szeru pincereszben szol. Elvarazsolt csillapitasok nelkul. Elvben csenghetne
meg bonghatna. Megsem teszi,illetve nem annyira,hogy zavaro legyen.
Azaz nem keni el a tueles kepet es/de visszaadja a zene atmoszferajat.
Szimplan elvisz a hangversenyterembe. Ennyi. Nekem - es meg sokan
masoknak,zeneszeknek is - ugylatszik eleg. 

Best of listening,
Istvan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS