> Ha az Otto motorba a motor altal beszivott levego egy olyan csokigyon
> vezetnenk at amelyben sorozatos korona kisuleseket generalunk akkor a rajta
> athalado O2 oxigen egy resze O1 molekulava valtozna at ?
> Azert kerdezem mert ha ez igy van sokkal kevesebb uzemanyagbol ugyanakkora
> energia lenne nyerheto.

Amelynek egy resze (vagy az egesz, vagy tobb, nem tudom) menne a kisules
fenntartasahoz vissza. Amugy a turbo motoroknal mar mukodik egy hasonlo
"trukk": ott a kipufogogazok altal forgatott turbinakerek nyomja be a
levegot a hengerekbe.

>Ha az Otto motorba a motor altal beszivott levego egy olyan csokigyon
>vezetnenk at amelyben sorozatos korona kisuleseket generalunk akkor a rajta
>athalado O2 oxigen egy resze O1 molekulava valtozna at ?
>Azert kerdezem mert ha ez igy van sokkal kevesebb uzemanyagbol ugyanakkora
>energia lenne nyerheto.

Pontosan annyival tobb emergia lenne nyerheto ugyanannyi uzemanyagbol,
amennyi a koronakisules energiajabol az O2 szethasitasara forditodott.

Energi nyereseg csak a hatasfok javulasaval lenne, ez sem kizart, mert 
jobb lehet az eges, de en nem hiszek benne. 

Ugy tunik, a robbanomoter technika mar elegge kifinomult ahhoz, hogy nagyon
jo otletekkel, nagyon sok kiserlettel, igen jo szamitogepes tervezesssel,
meg egyeb dolgokat is bevetve se lehessen tul nagy javulast elerni.

Probalkozzunk inkabb egyeb energiakkal. (Psziho-nullponti orokmozgok
kimeljenek !)

Vaskalap (Janos)

>Megkerdeztem a mikroelektronika prof-t, o azt mondta, hogy az o idejeben,
>amikor 1 Mbites DRAM-okat gyartottak, akkor a kondenzator 20x30 mikrometer
>volt (es meg "sikkondenzator" volt, nem a mai a'rok keresztmetszetu).

Akkor en is szamolok egyet. Felteve, hogy a lapka teruletenek
legnagyobb reszet a kondik teszik ki, 1Mbit az ugye kb 1000x1000
kondi, vagyis az 1Mbites chip 20x30 mm lenne ami eleg nagynak tunik...

>20um*30um*10^14elektron/cm^2=60000 elektron. Mivel Q proporcionalis U
>fuggvenyeben, es a legkisebb TTL szintkulonbseg 2V-0.8V=1.2V, es 5V a tap;
>tehat atallitaskor legalabb 1.2V/5V*60000=14400 elektront mozgatunk.

Ez nem igy mukodik. A DRAM kiolvasas ugy megyen, hogy az
olvasovezeteket, aminek maganak is van kapacitasa, jol feltoltik
feltapra. Ezek utan egy tranzisztor rakapcsolja a tarolokondit. A
toltesmegosztas a feltaptol egy picit elmozditja a drotot, ami egy
pozitivan nagyon visszacsatolt erositot erre vagy arra kilok a
rendkivul instabil felallapotabol. Ez az erosito megy ki aztan tapig,
(vagy foldog) ami egyfelol a kiolvasando erteket, azaz massziv 1-et 
vagy 0-t ad, masreszt, mivel az olvasovezetek meg rajta log a kondival
egyutt, a kondit ismet teljesen feltolti vagy kisuti. Az olvasoerosito
erzekenysege a 10mV kornyeki tartomanyban mozog, tehat a kondi
toltesenek csak ennyit kell valtoztatnia a feltapra feltoltott
olvasovezeteken a biztonsagos adateleres erdekeben.  

Egyebirant a CMOS logikai szinteknek nem sok koze van mar a TTL-hez,
leven a CMOS teljesen szimmetrikus.

Par eve kaptam a Mitsubishitol egy nyakkendotut benne az elso 16M-as
DRAM chipek egyikevel. Megmerve a chip fizikai mereteit (pontosabban a
taroloteruletet) kijon, hogy kb 2x2u jut egy bitre. Azota mar kisebb
lett, mert ez a lapka  maga nagyobb, mint amekkora ma tokozassal
egyutt, tehat valoszinuleg ma mar valahol 1x1 vagy 1.5x1.5 um korul
jarhatnak. (Amikor adtak, a Mitsubishi csucstechnologiaja a 0.6u volt,
a Pentiumok manapsag 0.35-el keszulnek).

Zoltan

Hello mindenkinek !

Egy ismerosom nyaralas kozben osszeszedett egy EOSONOPHYL GRANULOMA nevu
betegseget, amely akar halalos is lehet.
Mindenesetre az az igazsag, hogy az illeto egyre csak fogy, es a magyar
orvosok nem tudnak mit kezdeni vele, leven a betegseg igencsak egzotikus.
Vegso ketsegbeesesemben probalok ineten keresztul segitseget kerni.
Ha valaki tud valami e betegseggel kapcsolatban, vagy van valami elkpzelese
rola, hogy hogyan tudnek segitseget szerezni, legyen szives irni nekem egy
e-mailt, mert valoszinuleg egy eletet ment meg vele.
Elore is nagyon koszonom.


Toth Levente

Mizsei:
> Ket fo korlatozo tenyezo van: az egyik a kiolvasas. A tarolt toltes ugyanis
> a kis tarolokapacbol kisulve fel kell hogy toltse a kiolvaso vezetek nagy
> kapacitasat. A feszultseg tehat nagyon leesik, meglehetosen bonyolult
> aramkor kell a 0-1 szintek elkulonitesere. A masik korlat az elektronok

Szerintem ez nem problema, a toltest nem kell rakapcsolni a kiolvaso vezetekre,
 hanem a toltes maga egy gate toltese, es a FETet lehet kicimezni. Igy a kiolva
sas nem csokkenti a tarolt toltest, nem kell visszairni.
Sacc/kb alapon en ugy sejtem, 100 elektronnal mar nagyon jol el lehetne elni, k
ulonosen, ha valami hibajavito kodolast is hasznalnanak a hattertarban. 
Problemanak latom a sugarzast, egy-egy reszecske talalata csunyan rendet vaghat
 a par darab elektron kozott.

Udvozlettel Jozsef