sziasztok!
biztos elhangzott mar, mint szempont, de hatha megsem:
A racionalis embereket, tudosokat a denever meggyozte arrol, hogy
ultrahanggal tejekozodik.
Szerintem ketsegtelen, hogy az, ami realis, az, ami valamilyen kozvetett
modon hatassal van rank, a vilagunkba tartozik, az megismerheto. Nem
elsodlegesen, nem biztos, hogy masodlagosan, de valahog ymegismerheto, ha
onmagaban szabalyszeruen viselkedik.

math

kiegeszitenem Szia irasat:

mikor fogadunk el egy elmeletet?

(1) pontosan definialod, hogy mi a morfogenetikus mezo,

Egesz pontosan, olyan fogalmakat es allitasokat vezetel le, amelyekbol
egyertelmu levezeteseket lehet tenni tapasztalhato dolgokra.

(2) megtervezel egy olyan kiserletet, amelynek ketfele kimenetele lehet: A
es B, ugy, hogy az A kimenetel megerositi, a B kimenetel megcafolja a
morfogenetikus mezo letezeset;

Ez a konkret megvalositasa az elobbieknek. Szoktak donto kiserletrol is
beszelni, de azert ez finomabb dolog.

(3) Ezer ilyen kiserletet elvegzel, es mind az ezerszer az A kimenetel fog
kijonni;

Ez az elmeletnek a sokszori igazolasa, avagy koroboraltsaga. Valoban ez egy
kritikus tenyezo!

(4) A morfogenetikus mezo hipotezisebol nem lehet semmit elvenni, nem
lehet azt semmi modon egyszerubbe tenni ugy, hogy az tovabbra is
osszhangban legyen a kiserleti tenyekkel.

Ez az, hogy nincs mas, nagyobb empirikus tartalommal rendelkezo (szigorubb)
elmelet.

Mindez osszhangban van a popperi modszertannal, Andras nagyon jo erzekkel
mondta ezeket, vagy, mert jo erzeke van, vagy azert, mert ismeri a
tudomanyfilozofiat, es jol forditotta le.

math

Kedves Feri!

>Egy merev szemleletu, vakembert kellett volna meggyozni valamirol.
> En ezt lehetetlennek tartottam, mert a vak szamara edesmindegy, hogy
> a szinek leteznek-e vagy sem, mert ez az o ertelmezesi tartomanyan
> kivulre esik, neki semmifele tudomanyos igazolas sem hordoz erdemi
> informaciot.
Lathatoan nem teszel kulonbseget a merev, es a racionalisan kritikus
beallitottsag kozott. Egy merev, azaz vegletesen szkeptikus emberrel nem
lehet semmit sem elfogadtatni, mert mint mar tobbszor is hangoztattam, nem
lehet bizonyitani olyan allitasokat,a melyek nem kozvetlen tapasztalati
allitasok. A bizonyitas helyett lehet igazolni, es racionalis
kriteriumrendszer szerint elfogadtatni valakivel valamit.
A tudomany es a 'paraellenes' emberek csupancsak egeszsegesen kritikusak.
Egy egeszsegesen kritikus vakkal el lehet fogadtatni a latast, mint ahogy a
vakok tulnyomo tobbsege el is fogadja szerintem. hasonloan a
parajelensegeket, ha leteznek, az egeszsegesen kritikus tudossal el lehet
fogadtatni. Egy kritikai rendszerrel nem rendelkezo, hivo tipusu emberrel
viszont akkor is el lehet fogadtatni, ha nincsenek parajelensegek.
A jatek szerintem ugy all, hogy a parajelensegek tulnyomo tobbsege nem
letezik, es csak a hivo tipusu emberekkel lehet elfogadtatni. Az egeszseges
kritikaju ember jelenleg nem fogadja el, mig, a teljesen szkeptikus emberek
esetleg szollipszistak (ok azok, akik szerint nincs is valosag, minden csak
illuzio).
Nyilvanvalo, hogy racionalis az egeszeges kritikaju ember, sem a vegletes
szkepticizmus, sem a hivo tipusu dolog nem vezet sehova. A vegletes
szkeptikus nem fog tudni semmit a vilagrol, mer tmindent elutasit, a hivo
meg azert nem fog semmit tudni, mert teljesen esetleges, hog ymit hisz el,
es a szomszed hivo mast hisz. Aminek ertelme van,az a modszeres kritikai
rendszer, azaz a tudomany. Az is nyilvanvalo, hogy akarmelyik parajelenseg
igaz lehet, de neked ne az legyen a celod, hogy atnevelj minket hivove, mert
akkor megha esetleg ma a parajelensegekben hiszunk, holnap talalkozni fogunk
egy UFO maniakussal, es annak fogunk hinni, es elfelejtjuk a
parajelensegeket. Gondolom ezt nem akarod. Tehat aminek vean ertelme, hogy a
tudomanyos modszertan szerint igazolni kezded es kutatod a parajelensegeket,
es ezt mutatod be nekunk.

math

> (Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado
> 1998)

> Igen erdekes konyv, sajnos mar ugy 3-4 eve is megvan, hogy a kezemben volt.