------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri Jan 17 00:48:25 EST 1992 Subject: *** TIPP *** #549 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : hidas@vipmzp.physik.uni-mainz.de Temakor: Magyar biztositas kulfoldi tartozkodasra ( 7 sor ) Felado : ferizs@neuro.duke.edu Temakor: Meg mindig betegsegbiztositas ( 39 sor ) Felado : darvasp@acfcluster.nyu.edu Temakor: European University ( 5 sor ) Felado : zhorvath@rnd.stern.nyu.edu Temakor: Ingyenes Vilagbank tanulmanyok ( 13 sor ) Felado : gabor@hermes.chpc.utexas.edu Temakor: Lazalmodozasok kora ( 60 sor ) =============================================== Felado : hidas@vipmzp.physik.uni-mainz.de Temakor: Magyar biztositas kulfoldi tartozkodasra ( 7 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Jozsi, Az Atlasz a Colonia ugynokekent koti a biztositast, ami Nemetotszagban nagyon jol hangzik. Hidas Pal =============================================== Felado : ferizs@neuro.duke.edu Temakor: Meg mindig betegsegbiztositas ( 39 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Hidas Pali irja: >Most kotottem az Atlasznal (Deak Ferenc utca 24?) kulfoldi baleset- >es betegsegbiztositast. A feltetelek szerint ezt kulfoldi kikuldot- >tek nem kothetik, mivel en egyenileg jottem ki egy itteni osztondij- >ra, ezert ezt kotottem. Turistanak viszont ez kotendo. Nos ez nem igy van. Kulfoldi kikuldottek is megkothetik, mert nekem is ilyen volt mostanaig. Az ara 100$/ho felnotteknek es 50$/ho gyerekeknek. Pannon Jozsi irja: >Egyesek ugyan celoztak erre, de szeretnek meg egy kicsit hatarozottabb >valaszokat hallani arra vonatkozolag hogy az ilyen magyarorszagi >biztositasok mennyire ismertek itt az USA-ban. Ugyanis nem akarok ugy >jarni ha netan szuksegem lenne ra, hogy egy orvosi rendeloben vagy >korhazban bamb'an nezzenek ram mikor felmutatom azt. Gondolom ez nem >lenne problema ha azok a magyarorszagi biztositok tulajdonkepen ismert >nyugati biztositok ugynokeikent kotik azokat a szerzodeseket, s azoknak >a nyugati biztositoknak a nevei (pl. Aetna, Prudential, etc.) is vannak >azon feltuntetve. Gondolom az angol nyelvu szoveg sem artana. ;-) Evek ota Atlasz biztositasunk volt, amit az utolso ket evben az Atlasz a Colonia(azt hiszem nemet) nevu nemzetkozi biztositotarsasaggal egyutt csinalja. Amerikaban a Colonianak a leanyvallalata egy un Self Funded Plans Inc Ohioban. Ezeknek lehet a szamlat elkuldeni es ok kozvetlenul az Atlasszal allnak kapcsolatban. Nekem ezt a biztositast mindenhol elfogadtak, nem az amerikai biztosito merete(neve) a lenyeg hanem az hogy kifizetik-e a szamladat. Ha igen akkor OK, ha nem akkor ugyis leverik rajtad. A fenti biztosito minden szamlat szinte mindig 100%-ig kifizette. A "szinte mindig" alatt azt kell erteni, hogy van egy un. "szokasos es bevett koltseg" fogalom minden tetelre, es ha egyes szolgaltatast e folott veszel igenybe, akkor csak eddig terjed a biztosito felelossege.( Pl. ha egy draga fogorvosnal csinaltatsz meg valamit.) Udvozol, es sok siker kivan Zsuppa'n Feri =============================================== Felado : darvasp@acfcluster.nyu.edu Temakor: European University ( 5 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Sajnalom, hogy maganuggyel terhelem a TIPP-et, de ket hete sikertelenul probalom elerni a European University-t Firenzeben, es ott is Petocz baratomat. Ha az erintett, vagy mas, ott tartozkodo olvassa ezt az uzenetet, akkor kerem, hogy segitsen. A regi, jol bevalt cim valamint elektronikus osszekottetes mintha nem mukodne. kosz: Darvas Peter =============================================== Felado : zhorvath@rnd.stern.nyu.edu Temakor: Ingyenes Vilagbank tanulmanyok ( 13 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Antony Gyuri nehany hete igen dicseretesen kozkinccse tett nehany infot roluk, amit kiegeszitenek azzal, hogy : szerintem akiket a tema erdekel rendeljek meg a tanulmanyok katalogusat a (202) 473-1022-es telefonszamon a PRE-tol (Policy, Research and External Affairs) , nagyon keszsegesek es a teljes szolgaltatas ingyenes, szerintem a tengerentulra is (ergo no postaktg.) Ugyanezen szamon megrendelhetok az egyes konkret tanulmanyok is, tehat nem kell feltetlen a katalogusban megjelolt, szinte tanulmanyonkent masik illetonek kulon telefonalni es egyenkent rendelni. Egy technikai aprosag: a muremekek nem studies, hanem working papers series alneven futnak. Horvath Zsuzsanna =============================================== Felado : gabor@hermes.chpc.utexas.edu Temakor: Lazalmodozasok kora ( 60 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Alabb egy beszelgetes kivonatat talaljatok. Helye Univ. of Texas, Austin, Dept of CompSci. A tema a jelen es a kovetkezo evek legnagyobb szoftver fejlesztoi csapdaja: a szamitogepes algoritmusok es modszerek szabadalmi jogai. Talan van aki tudja, megalakult a feudalis szabadalmi jogok ellen kuzdo fejlesztok szervezete is, rendszeres ujsagjuk, konferenciajuk, es egyeb forumaik is vannak. A nagy vilagcegek (pl. Apple, IBM, Unisys) kivetel nelkul jelentos szabadalom tulajdonosok is. Ezek mellett egyre tobb olyan kisebb-nagyobb "szoftver fejleszto" ceg tunik fel, amelyek egyetlen bitet sem programoztak meg be, hanem kizarolag szabadalmakat birtokolnak es azokbol kassziroznak. Talan erdemes kicsit odafigyelni a maffiozokra es a patent jogok koruli kotelhuzasra, elvegre a fejlesztok es felhasznalok egyarant leadjak a sapot. > > A talk about a patent nightmare. > > In 1985, Terry Welch, then of Unisys Corporation, obtained a > U.S. Patent for a method of digital data compression known > as LZW (Lempel-Ziv-Welch). His algorithm was based on an > older paper of Ziv and Lempel. Shareware code for LZW has > been circulating for many years. In 1989, the Patent Office > issued a second patent for the same method to IBM. The LZW > algorithm now forms part of the V.42bis telecommunication > standard promulgated by the Consultative Committee for > International Telephone and Telegraph (CCITT) and both Unisys > and IBM claim that anyone who implements the standard or uses > LZW must purchase licenses from them to avoid patent > infringement. The situation is paralyzing developers who want > to make use of the algorithm. > > The law in the United States is that mathematical algorithms > alone are not patentable, since otherwise an inventor could > monopolize a mathematical formula. The Patent Office issues > approximately a dozen patents per week covering software, many > of which are plainly algorithm patents that should not have > been granted. The purpose of this talk is to explain how the > LZW trouble arose and what can be done about it. No background > in either patent law or data compression is necessary. We will > try to answer the following questions: > > 1. What is a patent? > 2. What does it mean to patent software? > 3. Why aren't algorithms patentable? > 4. If algorithms are unpatentable, why does the Patent Office > regularly issue the same unpatentable invention? > 5. How did it happen that two different companies were able > to patent the same unpatentable invention? > 6. How can such situations be avoided in the future? > > For a preview, see Richard Stallman's article in the > January 1992 CACM. PS> Irjal nekem, he erdekel reszletesebben a dolog. __o __o -\<, -\<, __________O / O __Gabor____O / O