Kedves Zoli,
nem szeretnem sokaig ragozni ezt az entropiatemat, remelem, hogy ezzel a
levelemmel lezarhatjuk. Tovabbi tajekozodasra a fizikakonyveket ajanlom.
> Igen, de Te folyamatos energiaramlassal hoztad osszefuggesbe
> a rendezodest. Erre hoztam ellenpeldanak a femolvasztast.
A fem nem attol olvad meg, hogy energia aramlik at rajta, hanem attol,
hogy hot kozolsz vele. A fem felveszi az energiat, nem pedig ataramoltatja
magan.
> Meg mindig szkeptikus vagyok, annak ellenere, hogy tudom,
Nezd, elobb talan tanuld meg a termodinamikat. Addig szerintem nincs jogod
szkeptikusnak lenni. Tudod, a fizika nem olyan dolog, hogy egy laikus csak
ugy kivulrol ramondhassa, hogy "ezt en nem egeszen ertem, ugyhogy nehezen
tudom elhinni". Meg jo, hogy nem jutsz el odaig, ameddig az egyik ficko az
Astral listan, aki kerek perec kijelentette, hogy szerinte a masodik
fotetel hulyeseg, mert szerinte nem ugy van, a fizikusok hulyek.
> Az a furcsa, hogy ha lenne idealisan hermetizalt,
> hoszigetelt eletter, akkor ott meginkabb cafolni
> lehetne az entropianovekedest.
> Az ilyen rendszerben kello tudas birtokaban az
> ott elok az idok vegezeteig stabil es viszonylag
> rendezett allapotot tarthatnanak fenn, azaz a
> vegso elbomlasnak es szetzilalodasnak a torvenyevel
> szemben olyan hosszutavu ellenallast tanusithatnanak,
> hogy abba belerendulne az entropia torvenye.
Kedves Zoli, ez, amit itt leirtal, ugy, ahogy van, egy oriasi nagy
szamarsag. Egesz egyszeruen nem igaz, es punktum. A szigetelt eletterben
semmifele tudas birtokaban nem lehet az eletet fenntartani.
Kerlelhetetlenul bekovetkezik a vegso elbomlas es szetzilalodas, hogy a te
szavaidat hasznaljam. Fogalmam sincs, honnet vetted azt az emeletes
okorseget, hogy kello tudas birtokaban olyan ellenallast lehet tanusitani,
hogy megdol az entropiatorveny. Nem lehet. A rendszerben levo
inhomogenitasokat fel lehet hasznalni, a belso energiaforrasokat meg lehet
csapolni, es ezzel lassitani lehet a termodinamikai egyensuly elereset, de
a rendszer elobb vagy utobb eljut az egyensuly allapotaba. Nincs menekves
az entropiatorveny alol. Errol szol a masodik fotetel, amit mar hetek ota
magyarazok. Tenyleg ennyire nehez felfogni?
> Mert a negativ idoutazas lehetosege annyira abszurd
> kovetkezmenyekkel jarhat, hogy jozan eszunk hatarain
> tulmutatni latszik.
Nem vagyok naprakesz idoutazas temaban. Vesd fel a TUDOMANY-ban.
> En mindig azt gondoltam, hogy a szokesi sebesseg a keringesi
> palyara allashoz kell, azaz a korpalyara vagy ellipszisre allashoz,
Akkor ideje, hogy radobbenj, hogy rosszul gondoltad. Amirol te beszelsz,
azt nem szokesi sebessegnek hivjak, hanem korsebessegnek vagy elso
kozmikus sebessegnek. A Foldon az erteke kb. 8 km/masodperc.
> mely valoban ideig-oraig megakadalyozza a visszapottyanast.
> Maskepp el sem tudom kepzelni, hogy egyeb szokesi sebesseg
> lehetne. Hiszen ha egyenesen tavozik valami a Foldrol,
> akkor kozottuk mindig hat a gravitacio, legyen az barmilyen
> gyenge is. Nincs vegso menekves elole. Folyton lassit-lassit.
> Igaz, a tavolsag novekedesevel rohamosan csokken, s egyre
> eszrevehetetlenebbul lassit, de mindig.
> Ha pedig lassit, akkor be kell kovetkeznie a megallasnak es
> visszaindulasnak. Ez csak ido kerdese.
Kezdek ideges lenni. Miert beszelsz suletlensegeket, ahelyett, hogy
kinyitnal egy fizikakonyvet? Ez benne van a kozepiskolai tananyagban is. A
szokesi sebesseg vagy mas neven masodik kozmikus sebesseg az a sebesseg,
amivel elhajitva egy testet, az soha nem ter vissza a kiindulasi pontba. A
Fold eseteben ennek az erteke kb. 11,2 km/masodperc, ha ennel gyorsabban
dobsz el egy testet, akkor parabola- vagy hiperbolapalyara all, es elhuz a
vegtelenbe, soha nem jon vissza. Az pedig, ne haragudj, de matematikai
analfabetizmus, ha azt gondolod, hogy ha valami allandoan lassul, akkor
egyszer majd megall. Hiszen az is lehet, hogy lassul ugyan, de egy
hatarsebesseghez konvergal. Pontosan ez tortenik, ha a szokesi sebessegnel
nagyobbal inditasz el egy testet. Ha az inditasnal a test mechanikai
energiaja (potencialis es kinetikai osszege) nagyobb nullanal, akkor a
vegtelenben is tavolodni fog a test, tehat a vegtelen tavoli pontban is
nullanal nagyobb lesz a sebessege a tavolodas iranyaba, vagyis sohasem all
meg es sohasem fordul vissza. Nem tudtad, hogy az ustokosok egy jelentos
resze is hiperbolapalyan mozog? Csak egyszer tartozkodik a kozelunkben,
utana elrepul a vegtelenbe, es az idok vegezeteig sem ter vissza. Ja:
ugyanez vonatkozik a Voyager-urszondara is. Azt sem latjuk mar viszont
soha, mivel a szokesi sebessegnel nagyobbal lottek ki.
A para-torteneteid kulonben erdekesek. Jo reszuk boven lehet veletlen
egybeeses, egy kisebb reszuk talan tenyleg para-esemeny. De hat ilyen
sztorikbol mar tobb ezret ismerunk, es ezekbol nem lehet levonni semmilyen
kovetkeztetest, legfeljebb azt, hogy talan tenyleg van valami. Ezen pedig
mar regen tul vagyunk. A vegso szot csakis az ellenorzott kiserletek
alapjan lehet kimondani.
Szilagyi Andras
|
