Kedves Mayam !

Koszonom az elkepzeleseimhez fuzott filozofikus gondolatataidat.

Be kell vallanom, hogy eredetileg fricskanak szantam az
elmerevedett, konyortelen, tudomanyos gondolkodas 
hivei fele, de magam is meglepodtem, mikozben 
irtam, hogy vegulis talaltam egy lehetseges, bar 
nehezen ellenorizheto magyarazatot a parajelensegekre.
Csak szinfoltnak szantam egy vegtelen palettara. 
A valodi magyarazatot meg keresni kell.

Azaz, nem vagyok biztos benne, hogy az igazsaghoz kozelebb
kerulhetunk vele, hiszen en is hozzad hasonloan gondolkodom 
a termeszetrol.

Ahogyan korabban irtad:
>Szerintem amit az anyagi vilagban merni tudunk,
>amit a fizika-kemia-biologia leir, az a jelensegek adott
>tudomanyra jellemzo "derivaltjai". ...

En is ugy velem, hogy a termeszet mukodeserol inkabb csak
illuzioink lehetnek. 
Csak bizonyos kepeket, vagy vetuleteket lathatunk, melyeket
talan egy magasabb dimenziobol vetitenek szamunkra,
 es meg azt is el tudom kepzelni, hogy amint kezdunk
 rajonni a _vetitogep_ mukodesere, maris valtoztatnak,
 modositanak az eljarason, nehogy sikeruljon megfogni
 a lenyeget, es a sikertol eltelve abbahagyjuk a kuzdelmet.

Erzekelesunk es gondolkodasunk elsosorban a Foldi tuleleshez 
szukseges modon mukodik, es nem biztos, hogy a kozmikus
meretekben, illetve a mikrovilagban zajlo folyamatok megertesere 
is alkalmasnak teremtetett.

Probalkozni azonban erdemes. A gondolatokkal jatszani kell. 
A veletlen eppen azert van benne a termeszetben, hogy 
lehetosegeit kihasznaljuk.
Fogalmazhatom ugy is: 
Nem lehet veletlen, hogy megadatott a veletlen.    

A veletlen a fantazia szolgalataban all.

Fiziologiai adottsagaink ugyan korlatosak, de  ugy
gondolom, hogy a Foldi elet velunk, a kutatni, tervezni es
alkotni kepesse valt emberekkel elerte a biologiai fejlodes egy 
bizonyos csucsat.
( Felteve, hogy nincsenek megbujva a Foldon nalunk elorelatobb lenyek )
Nem onhittsegrol van szo.
Egy minimalisan szukseges, szereny csucsot ertuk csak el, mely azonban
mar lehetove teszi, hogy mi magunk tokeletesitsuk tovabb magunkat,
beleertve az egesz elo termeszetet.
Az maris egy lehetoseg, hogy eszkozoket keszithetunk, mellyekkel 
kiterjeszthetjuk, tovabbfejleszthetjuk erzekszerveinket,
de ez meg nem minden.
Sajat gondolkodasmodunkat, belso latasunkat is javithatjuk.
Fogalmunk sincs rola, hogy mi rejlik meg _belul_, ami kihasznalatlan.
Ezen utobbi furkeszeseben latom a filozofia, a muveszet, a vallasok 
es a para iranti erdeklodes fontossagat. 

A belso lehetosegekre a racionalitas nem adhat kielegito valaszt.

Ujabban a genetika eloretorese folytan hallani olyasfele 
feluletesen megfogalmazott kijelenteseket, miszerint 
programozott gepezetek lennenk.
Ez csak reszben igaz.
A programozottsag inkabb csak biologiai adottsagokat
hataroz meg.
A genekben nincs megirva, hogy mirol mit gondoljunk.
A genekben azonban benne lehet, hogy mennyi gondolkodasi 
es cselekvesi idot kaptunk.
Vajon mindenki kivancsi volna a sajat hataridejere ?

Megborzongok a gondolattol, hogy a jovoben az ujszulottet
szuletesekor megvizsgaljak, es egy titkos nyilvantartasba
beirjak elerheto eletkorat.
Kesobb - ha kivanja - kozlik vele meddig huzhatja,
ha optimalis korulmenyek kozott el.

Egy biztos - a kiszabott idon belul lehetosegeink messze 
nincsenek elore megirva (csak egymas altal korlatozva). 
Nekunk kell az utvesztokben es zsakutcakban kitalalnunk, 
hogy merre haladjunk.
Itt van _beepitve_ az a szabadsag, amelyrol irtal.

Peldakent a kaoszrol szolo irasodhoz, hozzafuzom, hogy a 
hagyomanyos hangszerek sipjaiban is kaotikus folyamat 
kovetkezmenyekent jonnek letre a hangok.
A levego, es altalaban az aramlo kozegek vilaganak
orvenyeitol kapunk uzeneteket hangok formajaban.

Az orvenyek a kaosz jellegzetes, labilis tunemenyei.

A matematikai precizitassal eloallitott hangok -  pl. 
az egyszeru elektronikus _sipok_ hangjai - egy ido utan 
elviselhetetlenul idegesitonek, sivarnak tunnek.

A levegovel mukodo sipok hangjai - pl. a madarak hangja, 
vagy az orgonae, de leginkabb a fuvolae - sokkal termeszetesebbek, 
mert enyhen zajosak, azaz veletlenszeru rezgeseket is 
tartalmaznak, melyek kaotikus folyamat eredmenyei.

A nagy zeneszekre jellemzo, hogy hangszerukon olyan 
hangokat is kepesek megszolaltatni, melyekre masok 
nem kepesek.
Nem csodalkoznek, ha ebben is lenne para.

A fraktalokhoz:
A felepitesukben megbuvo veletlenekbol adodo korlatlan 
valtozatossag teszi szeppe oket.
( A hopelyhek is mind-mind egymastol kulonbozo fraktalok.)

Vajon megtalaljak valaha a genekben, 
hogy a hopelyhek mintait miert is csodaljuk ?  :)

Udv: zoli