Kedves Voland !
>Annak idejen tobb kulturtorteneti muvet olvastam errol a temarol, es a
>leghasznosabbnak es legerdekesebbnek Rath Vegh Istvan muveit talaltam.
Koszonom, ez nagy segitseg. Meg kaptam azota tippet, hogy
valoszinuleg az alkimizmussal ill. aranycsinalassal
kapcsolatos dologrol lehet szo. Igy mar kezdhetek nyomozgatni.
Udv: zoli
|
Sziasztok !
Volt mar regebben itt arra vonatkozo felvetes, hogy
melyek azok a jelensegek, melyekre meg nincs tudomanyos magyarazat.
Tulajdonkeppen rengeteg van, de ez nem a tudomany vetke,
hanem fokepp az emberi kozonye, es nem kis mertekban az emberi
lustasage, vagy ellenallase is.
Az aranycsinalasrol jutott eszembe az aranymetszes
rejtelye.
Ennek - neve ellenere nincs koze az aranyhoz mint femhez,
hanem inkabb egy ara'nyrol van szo, melyet
a gorogok isteni ara'nynak tartottak, es ez az ara'ny
az elo termeszetben valamikeppen megjelenik, tukrozodik.
Ezen ara'ny definialasanak egyik lehetosege:
Alakitsunk ki olyan teglalapot, melybol ha levagunk
szeletkent egy negyzetet, akkor a maradek kisebb teglalap
oldalainak ara'nya egyezzen meg az eredeti
teglalap oldalainak aranyaval.
E kulonleges oldalarany szamitassal konnyen megkaphato.
( A nevezetes teglalapra felirhato egyszeru egyenletbol
masodfoku egyenletet kapunk, s ennek egyik megoldasakent kapjuk
a szoban forgo aranyt kepviselo irracionalis szamot.)
A nevezetes ara'ny kb.: 162:100
Az okori gorogok nagy becsben tartottak ezt az aranyt.
Epuleteik tervezesenel is felhasznaltak.
Mellesleg a szabalyos otszog szerkesztesenel is
alkalmaztak.
Ez az arany megjelenik a mehek le'p - ( mehsejt-bolcsok)
epitesenel is, es optimalis, racionalisan viasz-takarekos
megoldast biztosit szamukra.
( A mehek ugy latszik takarekosak, es ehhez - vagy
megfeleo matematikai kepzesben reszesulnek, vagy
eleve fejszamolomuveszkent szuletnek.
Mindenesetre bizonyitottan alkalmazzak az aranymetszes
ara'nya't)
Egyes novenyek felepiteseben is fellelheto ez a
kulonos matematikai arany - olykor nem szembetunoen,
hanem kozvetett modon. Valoszinuleg az optimalis
fenyhasznositassal van osszefuggesben.
Az ember szamara a fent emlitett oldalaranyu teglalap latvanya
valamifele kiegyensulyozottsagot, termeszetes, normalis arany
erzete't kelti.
Ezzel is lehet kiserletezni. Ha egyszerre sok, kulonfele,
oldalaranyu teglalapot mutogatunk valakinek, es feltesszuk a kerdest -
melyik teglalapot tartja a legszebbnek,
akkor nagy valoszinuseggel az aranymetszes aranya szerintit
fogja valasztani a tobbi kozul, mert ki tudja miert -
az ilyen teglalap szimpatikusabb a tobbinel.
( A negyzetre mar nem hasonlit, es keskenyebb mint ket egymas melle
helyezett egyforma negyzet.
Hogy mi az az osi titok, ami emogott az isteninek nevezett
ara'ny mogott rejlik, az epp oly rejtely, mint az esztetika
rejtelyei altalaban, beleertve a zene titkait is.
Itt persze az esztetika mogott - kortol, divattol fuggetlenul -
racionalisan megfoghato osszefuggesek is rejlenek,
melyeket az elo termeszet iskolai matematikai felkeszultseg
nelkul is alkalmaz.
Erdekes, hogy az okoriak ismertek ezt a termeszetes aranyt.
Kesobb az idoszamitas utan a zsenialis Fibonacci meg
tovabbi matematikai osszefuggesek feltarasaval is gazdagitotta
az aranymetszessel kapcsolatos ismerethalmazt, melyet
egeszeben manapsag - csekely jelentosegere hivatkozva (?)
azt hiszem nem igazan szeleskorben tanitanak.
Udv: zoli
|