1. Magatol ertetodonek tartjuk, hogy a szellemi szabadsag az ember elidegenit-
hetetlen joga.

2. Ezt a szabadsagot elsokeppen ugy hatarozzuk meg, hogy mindenkinek joga
kell hogy legyen arra, hogy velemenyt formaljon es azt kifejezesre juttassa,
kulonoskeppen azokat a velemenyeket, melyek az uralkodo velemenyektol
elternek. A "nem" kimondasa joganak megfosztasaval az ember rabszolgava
valik.

3. Szabadsag es beke elvalaszthatatlanok egymastol. Barmely orszagban es
barmely rendszerben az egyszeru emberek tulnyomo tobbsege fel a haborutol
es ellenzi azt. A haborus veszely kielesedik, amikor a kormanyok, elnyomva a
demokratikus kepviseleti intezmenyeket, megtagadjak a tobbsegtol, hogy
ervenyesitsek bekere torekvo akaratukat. A beke csak akkor tarthato fenn, ha
minden kormany engedelyezi, hogy a kormanyzasa ala eso lakossag ellenorzes
es felulvizsgalat targyava tegye a kormany cselekedeteit es beleegyezik abba,
hogy minden haborus veszelyt erinto kerdest egy nemzetkozi kepviselkoszer-
vezethez nyujtson be dontes vegett es a dontest kotelezokeppen elfogadja.

4. Hiszunk abban, hogy a vilag jelenlegi bizonytalan helyzete abbol ered, hogy
kormanyzatok szavakban bekerol beszelnek, de nem fogadjak el a fent emlitett
kettos ellenorzest. A tortenelmi tapasztalat azt bizonyitja, hogy haborut
barmely jelszo alatt elo lehet kesziteni es akarmilyen jelszo alatt lehetseges
folytatni, beleertve a beke jelszavat is. Bekemozgalom, mely mogott nem all tett
,
mely szavatolja a beke fenntartasat, nem egyeb, mint hamis penz, melyet
becstelen celbol hoztak forgalomba. A jozan esz es a biztonsag csak akkor
terhet vissza a Foldre, ha elvetjuk ezeket a modszereket.

5. A szabadsag a kulonbozo velemenyek megturesen alapul. A tures elvebol nem
kovetkezik logikusan az intolerancia engedelyezese.

6. Nem letezik olyan filozofiai vagy gazdasagi elmelet, mely azt allithatna
magarol, hogy a szabadsag egyeduli kepviseloje. Ezeknek az elmeleteknek az
erteke azaltal itelendo meg, hogy a gyakorlatban mennyi szabadsagjogot
nyujtanak az egyennek.

Hasonlokeppen nem letezik olyan faj, osztaly vagy vallas, mely a szabadsag
egyeduli jogat igenyelhetne maganak avagy joga lenne ahhoz, hogy megtagadja
a szabadsagot mas csoportoktol vagy meggyozodesektol, semmifele vegso idealis
vagy fennkolt cel neveben. Barmely tarsadalom tortenelemi kozremukodesenek a
merceje az, hogy milyen terjedelmu es milyen minosegu szabadsagot elveznek a
tarsadalom polgarai.

7. Szukseghelyzet eseten az egyen szabadsagat korlatozhatjak a kozosseg
valosagos vagy kepzelt erdekei jegyeben. Nelkulozhetetlen, hogy ezeket a
korlatozasokat csupan vilagosan meghatarozott cselekedetekre terjesszek ki, es
hogy ezek a korlatozasok csakis minimalis es vilagosan meghatarozott tettekre
terjedjenek ki; ezek csupan ideiglenes es korlatozott terjedelmu aldozatvalla-
lasok legyenek es a szabadsag ez iranyu korlatozasait is szabadon lehessen
biralat es demokratikus ellenorzes targyava tenni. Csakis ily modon lehetunk
arrol biztositva, hogy a szuksegintezkedesek, melyek az egyen szabadsagat
korlatozzak, nem torzulnak vegleges zsarnoksagga.

8. A totalitarianus allamokban a szabadsag korlatozasan mar nem a lakossag
aldozatvallalasat ertik. Ellenkezoleg, a haladas diadalanak es egy felsobbrendu
civilizacio teljesitmenyekeppen tuntetik fel. Valljuk, hogy ezeknek a rendsze-
reknek mind az elmelete, mind gyakorlata az egyen alapveto jogai es az emberi-
seg fundamentalis torekvesei ellen iranyulnak.

9. Valljuk, hogy ezen rendszerek annal is inkabb veszelyt jelentenek, mivel
kenyszerito erejuk az emberiseg tortenelme folyaman ismert minden zsarnoksag
erejenel hatalmasabb. A totalitarianus allam polgaratol elvarjak es kenyszeritik
is arra, hogy ne kovessen el buntetteket, de arra is kotelezik, hogy gondolata-
ban es cselekedeteiben egy eloirt mintahoz alkalmazkodjon. Az allampolgarokat
olyan meg nem hatarozott es mindent atfogo vadak alapjan uldozik es itelik el,
mint "nepellenesseg", vagy pedig "tarsadalmilag megbizhatatlan elem".

10. Valljuk, hogy a vilag nem valhat szilardda, mig szabadsagot elvezokre es
szabadsagtol megfosztottakra valik kette. A meglevo szabadsag megvedese, az
elveszett szabadsag visszaszerzese es uj szabadsag teremtese ugyanannak a
kuzdelemnek az alkoto elemei.

11. Valljuk, hogy totatlitarianus allam elmelete es gyakorlata a legnagyobb
kihivas a civilizalt tortenelem folyaman, mellyel az emberiseg szembenall.

12. Valljuk, hogy a kozombosseg vagy semlegesseg ezzel a kihivassal szemben
egyenlo az emberiseg elarulasaval es a szabad elmerol valo lemondassal.
Valaszunk erre a kihivasra szamos jovendo generacio sorsat dontheti el.

13. A szellem szabadsaganak a megvedese pozitiv kotelesseget allit elenk: uj es
konstruktiv feleleteket kinal korunk problemaira.

14. Intezzuk ezen felhivasunkat mindazokhoz, kik el vannak arra szanva, hogy
visszaszerezzek elvesztett szabadsagukat, tovabba megvedjek es kibovitsek
azokat a szabadsagjogokat, melyeket jelenleg elveznek.

**************************************

Aktualis? Pedig nem mai szoveg. Koestler Arthur fogalmazta meg 1950-ben a

      Kongresszus a Kulturalis Szabadsagert

nevu szervezet kialtvanyakent.

A szoveg a nemreg Magyarorszagon, a Bethlen Gabor konyvkiado gondozasaban
megjelent _Koestler Emlekkonyv_-bol szarmazik (szerkesztette: Hidegkuti Bela),
p.143-145.

Begepelte a szerkeszto engedelyevel:  Cser Ferenc