Kedves Zoli!

Bevallom, nem konnyu kovetni a napi 150-200 soros filozofalgatasaidat.
Egy-ket dologra reagalok csak:

> En olyan matematikai analfabeta vagyok, hogy a
> a szabalyos sokszogrol sem tudom, hogy sikbeli
> kepzodmenynek kell tekinteni, vagy sem.
> Nem emlekszem, hogy valaha lattam volna leirva
> pontos definiciojat.

Te most erenynek allitod be a tudatlansagodat, vagy hogy van ez?

> Az Euklideszi geometria kiindulasi elveit sem lattam meg
> leirva.  Szerintem nem is tanitjak mezei iskolakban.
> Hallottam ugyan tobbszor, hogy az egyik kiindulas, hogy
> a parhuzamosok a vegtelenben talalkoznak, de valaki
> egyszer figyelmeztetett, hogy ez, inkabb csak valamifele
> hetkoznapi szolas-mondas.
> Igaz ez ?

Nezd, kedves Zoli, ha nem lattad meg leirva az euklideszi geometria
kiindulasi elveit, akkor miert nem veszed meg Euklidesz: Elemek cimu, jol
ismert konyvet, vagy miert nem veszed ki konyvtarbol? Azt javasolnam
neked, hogy ha valamit nem tudsz, akkor erre ne az legyen a megoldasod,
hogy megirod a PARA-ba, hogy nem tudod, hanem az, hogy nezz utana. Ezzel
sokkal tobbet fogsz elerni. Teljesen esetleges, hogy itt a PARA-n
valaszol-e egyaltalan valaki a kerdeseidre, es ha valaszol, akkor
hulyeseget valaszol-e vagy nem. Most az egyszer kivetelt teszek, es
beidezem neked Euklidesz: Elemek c. konyvebol a kerdeseidre vonatkozo
reszeket, de ebbol nem fogok rendszert csinalni. Tehat, ami a sokszoget
illeti:

(elso konyv, 19. definicio:) Egyenes vonalu alakzatok (azaz sokszogek)
azok, amelyeket egyenes vonalak vesznek korul, haromoldaluak, amelyeket
harom, negyoldaluak, amelyeket negy, sokoldaluak pedig, amelyeket negynel
tobb egyenes vesz korul.

Ami pedig a parhuzamosokat illeti:

(elso konyv, 23. definicio:) Parhuzamosok azok az egyenesek, amelyek
ugyanabban a sikban vannak es mindketoldalt vegtelenul meghosszabitva
egyiken sem talalkoznak.

Ami az euklideszi geometria tobbi kiindulasat illeti, ezek mind
megtalalhatok az I. konyvben. Meghozza 23 darab definiciorol, 5
posztulatumrol es 9 axiomarol van szo. De ezeket hadd ne masoljam be ide.
Abban igazad van, hogy ezeket igy nem tanitjak a "mezei" iskolakban,
megpedig azert nem, mert a gyerekek szamara azert egy kicsit tul tomeny
lenne, ha minden tetelt a posztulatumokbol kene bebizonyitani.

> >ellentetes fazisu fenysugar kioltja egymast. Azt nem irta (ott azon az
> >oldalon), hogy ezt milyen kiserletbol vette, de o azert csak nem mond
> >alaptalanul ilyeneket. Ph...
> 
> Ezek szerint ez nem zavarja az energiamegmaradas torvenyet ?
> Nem okoz almatlansagot a fizikusok koreben ?

Nem zavarja, nem okoz. Az elektromagneses hullamokat mozgo toltesek
keltik, amelyek e hullamok kisugarzasa kozben energiat veszitenek. Ha a
kisugarzott hullamaikat mas hullamok kioltjak, az annyit jelent, hogy
tulajdonkeppen nem is sugaroztak ki hullamokat, tehat nem veszitenek
energiat.

Egyebkent a kerdes erdekes, ugy emlekszem, hogy a Fizikai Szemleben is
feladtak egyszer, mint erdekes problemat. Majd utananezek, mit irtak vegul
valaszkent.

> Ugy gondolom ebbol, hogy az osrobbanas sem kovetkezhetett be -
> egyik pillanatrol a masikra.
> A szingularitas neven emlegetett fogalom nagyjabol - a vegtelen
> gyors megvaltozast jelentene.

Keretik elolvasni Stephen Hawking: Az ido rovid tortenete c. konyvet. 
Eppen Hawking dolgozta ki azt az elmeletet, amely lenyegeben kikuszoboli a
szingularitast az osrobbanasbol. (Ez sajnalatos modon Istent is
szuksegtelenne teszi az esemeny bekovetkezesehez, de ez mas lapra
tartozik.)

Szilagyi Andras