Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX CODER 55
Copyright (C) HIX
1998-03-25
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Re: Printer Port Programozasa. (mind)  16 sor     (cikkei)
2 Re: Re: Compilerek (mind)  33 sor     (cikkei)

+ - Re: Re: Printer Port Programozasa. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Valaki irta ugy egy honappal ezelott hogy erdekelne a subj.-ban emlitett
>dolog. No en tudok nemi (;)segitseget nyujtani. Ha valakit erdekel
>emiljetek. (Nem akarom feleslegesen koptatni a keyboardot)

Halio!!!
Nem en irtam az emlitett emilt (ugy egy honappal ezelott), de erdekelne a
dolog, ha nem a portok programozasanak alapjairol, nem a
megszakitas-kezelesrol, stb..., hanem a tema "me'lyfinom" specialis
problemairol, buktatoirol, inyencsegeirol... szol.
Ez esetben epedve (komolyan) varom emilkeidet, ui. a "fantasztikusan"
dokumentalt op. rendszerek koraban az emlitett tema "finomhangolasaval"
allandoan gondom van.
Koszike!
Koszika

---- Ide szoktak masok aranyat kopni-----
+ - Re: Re: Compilerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>   Az elso ASM forditokat mi masban irtak volna meg, mint gepi kodban. A
>kovetkezo verzioit meg talan az elozo verziokon. A fejlettebb nyelvek
>forditoit ASM-ben, de a 4GL-eket, es a mai verziokat mar csak nehany "core
>rutin" szintjen irjak ASM-ben, a tobbit magasszintu nyelveken, szinte
biztos,
>hogy C-ben.


Szia Compileres!
Az en ismereteim szerint a compilereket az egyeb programokhoz hasonloan a
nagy- es minigepes idokben mechanikus forditoval csinaltak, ami ugy nezett
ki, hogy a programozo csoka, (aki akkor meg nagyobb tiszteletnek orvendett,
mint a mai programozo csoka) megtervezte a rendszeret Fortran, vagy valami
hasonlo, elvi szinten leledzo nyelven, aminek megvoltak a szabvany es
szokvany jellegu szabalyai, torvenyei, szoval egy egzakt modon deffinialt
nyelv volt. Aztan egy Gizike bekopogta az egeszet egy irogephez hasonlatos
lyukkartya-kimenetu mechanikus forditon, amit a rendszer-operator megetetett
a masinaval. Ilyenkor derult ki altalaban, hogy Gizike felrekopogtatott,
ujra az egesz, ujra az etetes, ugy, hogy a programozo bent sem lehetett az
operatori teremben. Szoval jo kellemes debug-olast lehetett gyakorolni.
A gepek op. rendszeret ugyanigy csinaltak, a kartya beolvasasa, es egyeb
alapveto funkciok, pedig elektronikus konstansok voltak, marmint azt a gep
mindig ugy reagalta le, nem szoftver volt.
Kulonben ezt csak oreg programozok meselik, de en elhiszem. Mindenesetre
tobbet kellett gepelni, mint ma!
Tovabba, ha rendesen megtervezel egy szoftot, akkor mar nem olyan nagy
kaland bepotyogni, csak egy kicsit drappszolgas. Nem dicsekves, de hajdanan,
amikor a C64-esemhez nem tudtam meg assemblert szerezni, egy kis progival
kozvetlenul a memoriaba irtam gepi kodban. Mukodott a dolog mert verizzados
becsuletesseggel dokumentaltam. Volt is papir rendesen.
Szia!!

----Ide most okosakat kene irni----

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS