Nehany godolat Paller Gabor irasa kapcsan. Gidai a Szakszervezeti
kutatointezetben es egyebb Marxista-Leninsta muhelyekben szerzett
tapasztalaival pillanatnyilag eppen a Torgyan-fele kisgazda part egyik
foideologusa. Ez nem mellekes korulmeny annak ismereteben, hogy a
kisgazdapart hivatalos programjaban szerepel az adossagatutemezes, illetve
"targyalasok kezdemenyezese" az allamadossag elengedeserol. Az persze nem
szerepel a partprogramban, hogy a FKGP harom partfogoltja (Isten, Haza,
Csalad) kozul kivel is kezdemenyeznek ezt az elengedest, dehat egy
izig-verig populista partnak ilyesmire nincs is gondja.

Mindezzel egyutt, Gidainak valoszinuleg igaza van akkor, amikor a gazdasagi
gondok fo okozojanak a magas allamadossagot tartja. Hogy mennyi is a
totalis (es brutalis) allamadossag arrol a legkulonfelebb szamok
keringenek. Tavaly januarban a HVG pl. 9000 md Ft-rol irt, amihez meg hozza
jonne ugyebar az MNB konyvelesi trukkjei folytan elkendozott 2000 md Ft-os
"leertekelesi hiany" (csekelyseg, a koltsegvetes kb. egy evi jovedelme),
ami azt jelentene, hogy a teljes allamadossag kb 11 000 md Ft, azaz kb.
4000 md Ft-tal tobb, mint amennyit Gidai feltetelez. Miutan Gyula es Ivan
koaliciojanak lenyegi eleme a hazudozas, kulonosen, amikor gazdasagi
kerdesekrol van szo, talan felesleges is abszolut szamokban gondolkodni.

Annyi biztos, hogy a belso allamadossag nagyobb, mint a kulso. Ez reszben
annak a kovetkezmenye, hogy az Antall kormany idejen a kulfoldi
allamadossag jelentos reszet "atvaltottak" belso allamadossagra. Abban
igaza van, Pallar Gabornak, hogy ez a penz Mo-n marad szemben a kulso
adossag kamataival, ami ugyebar kiaramlik az orszagbol. A problema ezzel
szemben az, hogy a belso adossag formajaban lekotott penzmennyiseg nem
elerheto a gazdasag szamara. A gazdasagi novekedes (amelynek Mo olyannyira
hijjan van) elofeltetele az, hogy letezzek egy bizonyos tokefelesleg a
gazdasagban, amit uj beruhazasokra lehetne forditani. Ezzel szemben az
allampapir kibocsatas elszivja a forrasokat a beruhazasok elol, a kotvenyek
onmagukban, osszgazdasagi szinten viszont nem termelnek uj erteket.

Ezenkivul a kotvenykibocsatasoknak van meg egy eddigiekben nem tapasztalt
kellemetlen kovetkezmenye is. Pillanatnyilag az allamkotvenyekre fizetett
realkamat viszonylag alacsony, egy par szazalek. A magyar gazdasag
talpraallitasahoz, azonban elkerulhetetlen az inflacio eroteljes
csokkentese. Az utobbi 7 evben az inlacio 25-35 % volt, ami kezdetben meg
nem volt magas a terseg (K.-europa) mas orszagaihoz hasonlitva, ma azonban
lenyeges magasabb, mint a konkurens orszagokba. Az inflacio csokkenese
azonban a realkamatok jelentos novekedesehez vezetne, ami ugyancsak komoly
kovetkezmenyekkel jarna pl. a koltsegvetesi egyensuly szamara. Es ez
problema szerintem  szalontars javaslataval
kapcsolatban is, ami ha jol ertettem a belso adossag "kenyszer-atutemezese"
lenne. A problema az, hogy ha az atutemezes sikeres lenne, vagyis a
gazdasagi mutatatok, igy az inflacio merteke is, javulnanak, problemat
jelenthet az, hogy a kotvenyekre fizetett realkamatok tulsagosan
megnovekednenek. Persze a belso eladosodas keseru pirulait elobb-utobb ugy
is le kell nyelni (sot meg is kell emeszteni), mivel az adossagnak van egy
nagyon kellemetlen, hosszulejaratu alkotoja is. Ilyen allampapirokkal
javitottak fel pl. a csod szelen allo allami bankokat (bank konszolidacio),
amelyek elobb-utobb magan kezbe kerulnek. A privat tulajdonosok pedig nem
lesznek szentimentalisak, hogy majd annak idejen az esetleg 15-20 %-os
(evi) realkamatot behajtsak.

Szabo Kalman