Kedves Lory!

     Ne haragudj, ha kisse tudomanyoskodo valaszt adok az altalad felvetett
problemara.  Onkenyesen kiragadok egy bekezdest az altalad aug. 20.-an irt
levelbol, amely, ugy gondolom, nagyreszt osszefoglalja mindazt, amit gondolsz. 
Ez a kovetkezo:
     "Tanuja voltam annak hogy valtozik meg egy edes,szeretnivalo,aranyos
nyuszi egy undorito szornyetegge nem egyszer.  Baj ha unom a filmet es nem
akarom vegig nezni megegyszer!?"
     Az emberek legbelul nagyon, nagyon ritkan valtoznak meg, a kivulallo
szamara tapasztalt valtozasok pedig tobbnyire a meg kialakulatlan ertekrend
miatt tortennek.  Peldaul az illeto magara vallal egy szerepet egy kapcsolatban
,

ami valojaban nem felel meg neki.  Peldaul szeretetremelto nyuszika lesz, holot
t

ez szamara nem jo, o mondjuk vagany srac szeretne inkabb lenni (akit persze
szinten lehet szeretni).  Ha ertekrendje kialakult lenne, akkor talan bele sem
ment volna a kapcsolatba, vagy maskent fogott volna bele (nem "nyuszikent",
hanem "vagany srackent".
     Igen am, de mar benne van a kapcsolatban, es rajon, hogy ez szamara nem jo
 .

 Ekkor azonban konfliktusba kerul (feltetelezve, hogy tovabbra is szereti
partneret), mivel egyreszt szakitani nem akar, de a regi szerepet szeretne
felvaltani valami masra, ami az o szemelyisegehez jobban illik.  Mit tegyen? 
Mivel beszelni nem akar errol a partnerevel, de frusztralt, ezert ahelyett, hog
y

folyamatosan megvaltozna abba az iranyba, ami szamara megfelelo, durvava valik.
 

Tipikusan logikatlan emberi magatartas, de 100-bol 99-szer ez tortenik.  A
durvasag oka, hogy a kapcsolatban szamara nem megfelelo (esetleg alarendeltnek
velt) helyzeteert nem onmagat teszi felelosse, hanem partneret - ebben az
esetben teged, Lory -, aki a tudataban egyre inkabb ugy jelenik meg, mint a
frusztracio oka.  Ekkor egyik naprol a masikra az az ember, akirol azt hittuk,
hogy ismerjuk, megvaltozik, es "szornyeteg" lesz, vagy elhagy, vagy olyan
dolgokert hibaztat, amiert korabban sohasem, stb.
     A kapcsolatot ilyenkor legtobbszor csak oriasi aldozatok reven lehet
megmenteni, ami esetenkent megeri.  A lenyeg az oszinteseg es a turelem a
masikkal szemben.  Oszinten mindent megbeszelni, es - ha a felszinre toro
szemelyiseg ugyanolyan - me'g ha maskeppen is - vonzo, mint a "regi", akkor
turelemmel kell lenni.  De a durvasag sokszor olyan merteku, hogy
megbocsathatatlan.
     Semmilyen kapcsolat nem jo, meg ha a felszinen idealisnak is tunik, ha nem
oszinte.  Ezekben az esetekben az a problema, hogy az illeto a kapcsolat elejen
talan meg el is hiszi, hogy a magara vallalt szerep szamara megfelelo.  Kesobb
azutan kiderul, hogy nem.  Persze ennek szamos, lathato jele van, de amikor az
ember fulig szerelmes, akkor ezt hajlamos nem eszrevenni.
     En tokeletesen megertelek Lory.  Az emberek nem oszintek sem onmagukhoz,
sem masokhoz.  De valakit hibaztatniuk kell, ha nem akarnak igazan szembenezni
onmagukkal. Ez pedig az az amber lesz, akihez - meg ha felig tudattalanul is -
de nem voltak oszintek.  Peldaul te, Lory.  A hibaztatas pedig durvasagbol all,
mert "megalazott" helyzetukbol igy akarnak folenybe kerulni.  Bar altalaban a
ferfiak szoktak indokolatlanul durvava valni, azert az altalanositastol
tartozkodnek.  Egyreszt a legtobb ferfi nem ilyen, masreszt nem egy not ismerek
,

aki hasonloan - persze mas eszkozokkel - durva volt partnerehez.

     Tanny