>Ezt nem ertem igazan. Mit nem er el soha? Hamarosan beall egy egyensulyi
>allapot, amikor a v^2-tel aranyos kozegellenallas egyenlo a gyorsito
>erovel. Ilyenkor a sebesseg stabilizalodik, es mivel a gyorsito ero
>ugyanaz, a sebesseg nem valtozik, a kozegellenallas is allando. Gondolj
>csak az ejtoernyosokre. Mi tortenne szegenyekkel, ha folyamatosan
>gyorsulnanak a kiugras utan... :-`
Folyamatosan gyorsulnak, csak a gyorsulas merteke folyamatosan
csokken. A sebesseg asszimptotikusan tart a kozegellenallas es a
gravitacio egyensulyahoz *de azt soha nem eri el*.
Ugyanez igaz arra az esetre is, ha az ejtoernyos az adott sebessegnel
gyorsabban kezd esni, akkor lassul, de a hatarsebesseget soha nem
(pontosabban csak t -> oo -ben) eri el
Ha felirod a diffegyenleteket, ez azonnal kijon.
>> akkor lassulni fog, de mindig a hatarsebesseg folott marad. A hasonlat
>> santit, mert a folyadekbeli test nem probal gyorsulni, szemben mondjuk
>> az urhajoval, de ezt is lehet kompenzalni: Ha a test tomege no a
>
>Ezt sem ertem. Hogy ne probalna mar gyorsulni? A gravitacio ra is hat.
Ha szabadon esik, akkor nem gyorsul (a test szempontjabol).
Zoltan
|
Oszinten szolva, nagyot neztem, amikor ezt a levelet olvastam...
help > wrote:
> >A relativitaselmeletben benne van, hogy c-nel nagyobb sebesseg lehetetlen.
>
> Maskepen: Hogy valamit fenysebessegre gyorsitson fel, vegtelen
> mennyisegu energiara volna szukseg. Honnan lehetne
> nyerni vegtelen energiat ? S milyen hatast valtana ki
> egy vegtelen tomegu test ?
A kerdes tudomasom szerint kifejezetten arra iranyult, hogy hol van benne
maga a c-nel nagyobb sebesseg lehetetlensegenek igazolasa. Attol
eltekintve, hogy hogyan gyorsitjuk fel.
> Termeszetesen a fenysebesseg feletti erteket is sikerult
> eloallitani, csak hogy elektronokkal elektrogyorsito segitsegevel.
> S mint tudjuk az elektron tomege olyan kicsi hogy szinte
> elhanyagolhato (a proton tomegenek az 1/1842 -ed resze)
Bocs, de honnan veszed ezt? Legjobb tudomasom szerint a fenysebesseg kb.
80 %-at tudtak elerni elektrongyorsitoval. Mennyire vagy kepzett
marematikabol? x/y a vegtelenhez tart, ha y->0, x barmilyen kicsi pozitiv
szam is... A tomegnek ebbol a szempontbol a vilagon semmi jelentosege,
ugyanugy a vegtelenbe no a gyorsitaskor. Oszt az mar nem elhanyagolhato...
Semmifele kiserlettel nem ertek el fenysebesseg folotti erteket.
---------------------------------------------------------------------
| The reason why lightning doesn't strike twice in the same place |
| is that the same place isn't there the second time. |
---------------------------------------------------------------------
|