Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 245
Copyright (C) HIX
1997-11-03
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 V > c (mind)  24 sor     (cikkei)
2 Re: fehysebesseg (mind)  30 sor     (cikkei)

+ - V > c (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ezt nem ertem igazan. Mit nem er el soha? Hamarosan beall egy egyensulyi
>allapot, amikor a v^2-tel aranyos kozegellenallas egyenlo a gyorsito
>erovel. Ilyenkor a sebesseg stabilizalodik, es mivel a gyorsito ero
>ugyanaz, a sebesseg nem valtozik, a kozegellenallas is allando. Gondolj
>csak az ejtoernyosokre. Mi tortenne szegenyekkel, ha folyamatosan
>gyorsulnanak a kiugras utan... :-`

Folyamatosan gyorsulnak, csak a gyorsulas merteke folyamatosan
csokken. A sebesseg asszimptotikusan tart a kozegellenallas es a
gravitacio egyensulyahoz *de azt soha nem eri el*.
Ugyanez igaz arra az esetre is, ha az ejtoernyos az adott sebessegnel
gyorsabban kezd esni, akkor lassul, de a hatarsebesseget soha nem
(pontosabban csak t -> oo -ben) eri el
Ha felirod a diffegyenleteket, ez azonnal kijon.

>> akkor lassulni fog, de mindig a hatarsebesseg folott marad. A hasonlat
>> santit, mert a folyadekbeli test nem probal gyorsulni, szemben mondjuk
>> az urhajoval, de ezt is lehet kompenzalni: Ha a test tomege no a
>
>Ezt sem ertem. Hogy ne probalna mar gyorsulni? A gravitacio ra is hat.

Ha szabadon esik, akkor nem gyorsul (a test szempontjabol). 

Zoltan
+ - Re: fehysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Oszinten szolva, nagyot neztem, amikor ezt a levelet olvastam...

help > wrote:
> >A relativitaselmeletben benne van, hogy c-nel nagyobb sebesseg lehetetlen.
> 
> Maskepen: Hogy valamit fenysebessegre gyorsitson fel, vegtelen
>                  mennyisegu energiara volna szukseg. Honnan lehetne
>                  nyerni vegtelen energiat ? S milyen hatast valtana ki
>                  egy vegtelen tomegu test ?

A kerdes tudomasom szerint kifejezetten arra iranyult, hogy hol van benne
maga a c-nel nagyobb sebesseg lehetetlensegenek igazolasa. Attol
eltekintve, hogy hogyan gyorsitjuk fel.

> Termeszetesen a fenysebesseg feletti erteket is sikerult
> eloallitani, csak hogy elektronokkal elektrogyorsito segitsegevel.
> S mint tudjuk az elektron tomege olyan kicsi hogy szinte
> elhanyagolhato (a proton tomegenek az 1/1842 -ed resze)

Bocs, de honnan veszed ezt? Legjobb tudomasom szerint a fenysebesseg kb.
80 %-at tudtak elerni elektrongyorsitoval. Mennyire vagy kepzett
marematikabol? x/y a vegtelenhez tart, ha y->0, x barmilyen kicsi pozitiv
szam is... A tomegnek ebbol a szempontbol a vilagon semmi jelentosege,
ugyanugy a vegtelenbe no a gyorsitaskor. Oszt az mar nem elhanyagolhato...
Semmifele kiserlettel nem ertek el fenysebesseg folotti erteket.

     ---------------------------------------------------------------------
     |  The reason why lightning doesn't strike twice in the same place  |
     |        is that the same place isn't there the second time.        |
     ---------------------------------------------------------------------

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS