>  wrote:
> >
> > Hello!
> >
> > Egy kedves ismerosom arra kert meg, hogy nezzek szet az interneten,
> > hatha fellelheto, "milyen hofokon rendelkezik a glicerin a legnagyobb
> > vizabszorbcios kepesseggel" - mivel ezt o egyetlen szakkonyben sem talalja.
> >
> > A baj az, hogy fogalmam sincs, hol keressem , esetleg milyen forumok
> > foglalkoznak ilyen kerdesekkel.

Szamomra nem teljesen vilagos a kerdes lenyege. A glicerin egy 
vizben kitunoen oldodo folyadek. Vizmegkoto kepessege legfeljebb 
olyan ertelemben lehet, hogy a glicerin gazhallmazallapotu vizet 
vesz fel, mikozben persze higul. Ilyen, a vizparat abszorbealo celra 
tobbfele anyagot szokas hasznalni pl. szilikagel (szilard) vagy pl. 
kensav (szinten folyadek), es persze meg egy rakas anyag. 
Altalanos szabaly, hogy alacsonyabb homersekletu folyadekok 
jobban oldjak a gazokat (gozoket is hacsak nincs kemiai reakciorol 
is szo) mint a magas homersekletuek. Ez nyilvanvalo, hiszen minel 
kozelebb kerulunk a folyadek forraspontjahoz, annal nagyobb a 
sajat belso tenzioja, es a forrasponton *mar sajat maga 
gazhalmazallapotu reszecskeit sem tudja oldani (abszorbealni)*. 
Szerintem ez a szabaly a glicerin-vizgoz rendszerre is nagyjabol 
igaz lehet, bar anomaliak mindig lehetnek. Tablazatba foglalt 
adatokrol nem tudok, de a kerdes  kiserleti uton viszonylag 
konnyen megvalaszolhato. Ha megis talalok valami adatatot 
jelentkezem. A dolgot bolnyolitja, hogy a viz tenzioja viszont a 
homerseklet csokkenesevel szinten csokken. Tehat a legnagyobb 
szarito hatas akkor varhato, ha a viz, illetve a vizes anyag a 
lehetoseg szerint magasabb homersekletu, ellenben a vizparat 
megkoto glicerin viszonylag alacsony homersekletu. Ennek 
technikai megvalositasa viszont mar nem is olyan egyszeru.

Udv,

b.i.