A relativitaselmelet kovetkezteteseiben szamomra az a 
leglenyugozobb, hogy aki veszi a faradsagot (energiat) es 
elmozdul a tobbiekhez kepest, annak szamara az egesz Univerzum 
uj arcat mutatja - a tobbiek altal tapasztalhatohoz kepest.
Tudom, hogy abszurd a gondolat, de ha valaki felpattan kerekparjara
es elkezd pedalozni - befektetett energiajaval maris osszehuzza 
valamelyest a hatartalan Univerzumot.
Persze nem mindegy, hogy milyen iranyban indul el. :)

Relativisztikus sebesseggel - 100 millio fenyevek ide vagy oda 
- elvileg  ellatogathatunk idegen csillagokhoz rovidebb sajatido alatt.
Sajnos a kivancsisagert cserebe nagy arat kell fizetni,
hiszen az utazas kozben a rendszerunkon kivuli vilagban minden rohamosan 
oregedni fog.
A tavolsag tehat lekuzdheto rovid sajatido alatt, de az Univerzum 
fokozottan oregszik ekozben.
Miert epp az Univerzum ?
Hogy lehet feloldani az ellentmondast, hogy - bar az Univerzum 
folyamatai valoban lelassulnanak megis rohamosan oregedne ?.
A megoldas ( csak annyiban szokatlan, mint amennyire szokatlan,
hogy az Univerzum osszebb megy) :
Az emlitett _osszehuzas_ hatasara a teridoben levo oregedo
objektumok (mint valamifele orak) kozott bizonyos pozitiv 
idoeltolodas is kialakul a tavolsaggal.
Azaz, ha nekilodulunk, es egy ismert tavolsagu orat akarunk elerni,
mire odaerunk - hiaba rovidult az ut es hiaba tapasztaltunk utkozben
helyileg lassult folyamatokat, megis azt latjuk, hogy az elert
ora tobbet mutat annal, mint amennyi az idodilataciobol 
es a tavolsagabol egyszeruen kovetkezett volna.
Asszem ez az amit ki szoktunk felejteni az ikerparadoxonnal.
Az utkozben erintett orak ugyan lassabban jarnak, de minden
megkozelitendo ora az Univerzum _osszehuzasakor_ elore allitodott.
Aki az Univerzumat relative _osszehuzza_ a sajat rendszere 
szamara, az egyuttal eloreallitja az elotte levo orakat is, 
nem csak lelassitja oket.
Az itthon marado iker nem allitgatja vilaganak orait.

Udv: zoli

Sziasztok !

Egy regi jatek mukodesi elverol kerdezoskodom.
Adott egy csonak, melynek belsejeben elol lapos vizszintes 
tartaly van. Ket parhuzamos cso jon ki a tartalybol, es ezek
a csonak hatso reszen a vizben vegzodnek.
Vizre teve a csonakot a tartaly futesevel (klasszikusan 
spirituszkockaval, vagy gyertyaval) a szerkentyu hangosan 
berregni kezd, es a csonak elindul.

Milyen elven mukodik ?

Udv: zoli

Kedves Mindenki

Egyszerre irom le a gondolataimat, mert tul sokan reagaltatok. Ambivalens
erzeseim vannak, mert altalaban ugy kezelodom a temaban, mint Moricka a
hulyegyerek, aki kis szuletesi hibajanal fogva nem kepes megerteni, amit a
nagyok igen.:-)) Sokan hozzaszoltak, es elmondtak sokfelet. Tanuja lehettem
nehany nagyivu relativitaselmeletrol szolo eszmefuttatasnak, van aki
kozolte, hogy nem tudok elszakadni a klasszikus fizikai korlatoktol, van aki
azt fogalmazta meg, hogy nem ertem az egyidejuseg kerdeskoret, van aki
szerint nem  ertem a sajatido intervallumok invarianciajat, volt aki azt
serelmezte, hogy nem tudok elszakadni az abszolut ido fogalmatol, es persze
sokan joindulatuan javasoltak, hogy olvassak szakkonyveket, kis
odafigyelessel talan megertem a dolgokat.:-)) Nos, azt kell valaszolnom,
hogy olvastam sok szakkonyvet, olvastam Horvath Pista munkait is,
tokeletesen ertem a sajatidointervallumok invarianciajat, az abszolut idotol
mar regen kiuteseket kapok, es az ennek elvetesebol szarmazo egyidejuseg,
ugyanakkor, ugyanott, ugyanaddig, etc. fogalmak relativitasa is mar regota
vilagos szamomra.
Volt nehany hozzaszolas, ami nem volt tobb, mint fellengzos tudomanyoskodo
mellebeszeles, es regi gimnaziumi fizikatanaromat juttatta eszembe, aki
bizony nehany dolgot nem ertett, es amikor ilyen reszhez ert, vagy ilyen
kerdest tettek fel neki az arcatlan nebulok, akkor egyszeruen azt
valaszolta, hogy "ez azert van igy gyerekek, mert nalunk okosabb emberek
eldontottek". Ha tovabb eroltettuk, akkor jott a duma.
Hogy mindezt elkeruljem(juk), javaslom, hogy foglalkozzunk a konkretumokkal.
Eloszor talan fogalmazzunk meg pontosan, hogy mirol beszelunk, anelkul nem
sok ertelme van...? Az alapveto problema, ami mar regebben keletkezett, az
volt, hogy az idodilataciot - szerintem - hibasan definialtak, amellyel
szembeallitottam az en - szerintem - helyes definiciomat. Tehat az
idodilatacio meghatarozasarol szolt alapbol a vita. A tobbseg ezt irta
definicionak, es ennek menten magyarazott:

-Ket egymashoz kepest egyenletes "v" sebesseggel mozgo megfigyelo mindig a
masik orajat latja lassabban jaronak.-

Ezzel en nem ertettem egyet, es kozoltem, hogy az idodilatacio nem ez, hanem
az, hogy:

-A mozgo rendszerben lassabban mulik az ido, mint a nyugvo rendszerben-

Vagyis pongyolabban fogalmazva, a mozgo orak lassabban jarnak. Mint remelem
lathato, a ket definicio nem ekvivalens. Kerdes az, hogy kinek van igaza?
Tehat kerem, hogy a tovabbiakban altalanos beszeles helyett errol
ertekezzunk.
E kerdes felvetese utan kovetkezett az a vitank, ami most folyik, hogy ti.,
mi a magyarazata az un. "ikerparadoxonnak"? Erre a tobbsegi tabor, akik az
elso definiciot valljak, azt a valaszt adta, hogy:

-mert az urhajos iker nem inercialis mozgast vegzett, vagyis gyorsult,
lassult, megfordult.-

En viszont azt mondtam, hogy ez nem igaz, hanem az ikerparadoxon magyarazata
semmi mas, mint:

- az altalam definialt idodilatacio jelensege, a sajatidok telesenek a
kulonbozosege-

Ennyi. Kaptam is a fejemre szepen es kaptam sok tudakos magyarazatot, miert
is vagyok hulye?:-)) Mindenesetre remelem, hogy igy konkretizalva mar dulore
jutunk, bar Kronome Gergely mar kiokitott, hogy a "sajatidok telese" nem
ertelmezheto...Remelem azert megiscsak valahogy.:-)) Illetve volt valaki,
aki azt a keptelenseget is a fejemhez csapta nagy bolcsen, hogy meg mindig
az abszolut ido igajaban vergodom.
Ehhez a temahoz tennek hozza egy kis adalekot Piriti Jano levelet
felhasznalva, ami talan elorelenditi a dolgokat. Jano ezt irta:

<<Az "ikerparadoxonnak" nevezett latszolagos problemat meg
annak idejen Paul Langevin vetette fel, amikor a spec.rel.
eredmenyeinek elso ertelmezese folyt. A problema eppen azert
latszolagos, mert olyan korulmenyt csempesz a dologba, amire
az elmelet nem vonatkozik (gyorsulo mozgas). Eppen ezert a
feloldasa is az, hogy nem vonhatunk le kovetkeztetest egy
jelensegre olyan elmeletbol, amely arra az esetre nem
vonatkozik. Nem csodalkozhatunk, hogy "Je, nincs szimmetria
a ket rendszer kozott, pedig a spec.rel. ezt mondja!" A
spec.rel. ezt nem mondja.<<

Eklatans peldaja annak amirol beszelek. Amit Jano itt irt, az egyszeruen
doreseg - allaspontom szerint. Itt is eloszor konkretizaljunk, mert ugy
latszik erre fokozott szukseg van. Mi is a "paradoxon" az ikerparadoxonban?
Semmi tobb, mint az a korulmeny, hogy:

- a visszatero iker fiatalabb lesz a foldon maradt ikertestverenel.-

Fontosnak tartottam ezt tisztazni, mivel ugy tunik nehanyan nincsenek ezzel
tisztaban.  Tovabbmenve. Lathato, hogy ez a paradoxon, ami termeszetesen
csak alparadoxon, csak akkor paradoxon, ha abszolut idoben hiszunk. Ezert
talaltak ki. A relativitaselmelet elott az abszolut ido volt az elfogadott,
es ha ez igaz, akkor az ikerparadoxon valodi paradoxon. A spec. rel. volt az
amelyik elvetette az abszolut ido fogalmat, es igy megmagyarazta a
latszolagos paradoxont. Ezert neveztek paradoxonnak az ikerutazast, semmi
masert. A spec. rel. viszont megdontotte az abszolut idot a "c"
allandosaganak bevezetesevel, es ebbol a posztulatumbol tobb erdekes dolog
kovetkezett. Tobbek kozott az idodilatacio is, amelynek segitsegevel
lehetett az ikerparadoxont feloldani es megmagyarazni. Megegyszer mondom: a
spec.rel. teljes egeszeben tartalmazza az ikerparadoxont, teljes egeszeben
vonatkozik ra, ebbol az elmeletbol kovetkezett, mint ahogy azt Jano is volt
szives fentebb elismerni. A problema nem csempesz semmi olyan korulmenyt a
dologba amire az elmelet nem vonatkozik(gyorsulas), hiszen az ikerparadoxon
csupan egy hipotetikus pelda volt, amely a spec.relbol kovetkezett, es
amelyben a vizsgalt rendszerek csak egyenes vonalu egyenletes sebessegu
mozgast vegeztek, mint ahogy azt a spec.rel megkoveteli, es eppen ezert
termeszetszeruleg !nem! is ezert volt a problema latszolagos. Termeszetesen
nem vonhatunk le kovetkeztetest egy jelensegre olyan elmeletbol, amely arra
az esetre nem
vonatkozik, de ez itt nem igaz, mert termeszetesen az ikerparadoxonra a
spec.rel. vonatkozik, megpedig teljes egeszeben! Az ikerparadoxon gyorsulas
nelkul is eppugy fennall, es !teljes! egeszeben a spec.relbol kovetkezik,
amibol  kovetkezik, hogy a "paradoxon" oka termeszetesen nem a gyorsulas,
nem a !nem! inercialis mozgas. Jano irasa "csak" ennyiben hibas. Persze -
jegyzem meg - atalakithatjuk a "klasszikus", spec.relbol kovetkezo
ikerparadoxont ugy is, hogy szerepeljen benne gyorsulas, amde ekkor mar az
alt.rel. foglalkozik vele ertelemszeruen. Osszegezve tehat. Az ikerparadoxon
teljes egeszeben a spec. relbol kovetkezik, az elmelet teljes mertekben
alkalmazhato ra, az oka es magyarazata pediglen !nem! a nem inercialis
mozgas, a gyorsulas, hanem egy szinten a spec.relbol kovetkezo jelenseg,
amit ugy hivunk, hogy idodilatacio, amelynek a helyes definicioja nem tobb
es nem kevesebb, minthogy : Mozgo rendszerben lassabban mulik az ido. Ennyi.
Kerem tehat azt, hogy a fent megfogalmazott konkretumokkal foglalkozzunk es
ne irjatok altalanos relativitaselmeleti ismeretterjeszteseket, hovatovabb
mar csak azert sem, mert IMHO nehanyan nem is ertik mirol beszelnek. Hasznos
tovabba meg elolvasni amit Horvath Pistanak irtam ket reszben, talan jobban
megvilagositja az allaspontomat.

A legmelyebb fotiszteletem

Voland

Ps.: Szia Kalman, kellemes szabadsagot. Igen valoban nehez dolgom lesz, es
igen, valoban nem vontal vissza semmit azok kozul, amit itt a listan
irtal.Igy pontos, igazad van. Megegyszer kellemes nyaralast a csaladnak is.
Ez minden kedves listatagra is vonatkozik termeszetesen.

> Felado :  [Hungary]
>
> Szereny nyomott mernoki gondolkodasom szerint 50% az eselyem, mivel minden
> esetben ket ajto kozul kell valasztani, es az egyik mogott ott a verda.

A velemenyed ugyan egyertelmuen teves, de nem kell tulsagosan szegyenkezned
miatta, mert olyan emberek is ugyanerre a teves velemenyre jutottak
kezdetben, mint Erdos Pal...   :-) A feladat tortenetehez tartozik, hogy egy
amerikai fejtoroujsagban jelent meg. Mikor lekozoltek a (helyes) megoldast,
szamtalan tiltakozo levelet kaptak, tobbek kozott neves matematikusoktol is.
Elhangzott az a vad is, hogy tovabb rontjak az ilyen hibas megoldasokkal a
nep amugy is alacsony  szintu matematikai ismereteit...
Volt, akit allitolag csak szamitogepes szimulacioval lehetett meggyozni...

Ez a feladat egyebkent egyik nagy meglepetesem volt, ami arra mutat,
mennyire mashogy tudnak az emberek gondolkodni. Nem tudtam elkepzelni,
hogyan lehet ezt mashogy latni, mint ahogy en (2/3, valtani kell). Aztan
orakig vitatkoztam kollegakkal, akik ugyanilyen nyugodt biztonsaggal hittek
a sajat (hibas) allaspontjukban...   :-)

En egyszeruen ugy gondolkodtam, hogy mikor eloszor valaszt, 1/3 eselye van,
tehat a masik ket ajtora 2/3 jut.
(ezt eddig mindenki el szokta fogadni)
Ha ezutan valaki, aki tudja, mit csinal, kiszu"r egy lehetoseget, akkor a
maradek orokli a 2/3-ot es kesz.
(ez az, amit vitatni szoktak - a tudassal rendelkezo beavatkozo szerepet)

Ha viszont ezt vitatja valaki, akkor a kovetkezo kellemetlen problemara
nehezen talalhat valaszt:
1. Ugyebar a tudassal rendelkezo igy is, ugy is talalhat egy ures ajtot,
tehat mindentol fuggetlenul ki tud egyet nyitni. Ez a nyitas pedig nincs,
nem lehet semmifele visszahato erovel a korabbi valasztasra, tovabba uj
informacio sem kerul napfenyre altala, hiszen mint mondtam, _mindenkeppen_
tud nyitni egy ures ajtot...
2. Ha ez igy van, akkor mitol, miert, mi modon lesz a kezdeti 2/3-bol
kevesebb???

> Felado :  [France]
> > Elhiszitek?
> Nem. Szerintem tovabbra is 1/3, 1/3.

> Amennyiben a musorvezeto nem tudna hogy melyik ajto mogott mi van, a 3ik
> ajto kinyitasa uj informaciot jelentene, es igy at lehetne ertekelni a
> valoszinusegeket (bayes): 1/2, 1/2 jonne ki. Viszont mivel tudja, az
> ajto kinyitasanak _semmi_ informacios tartalma nincs, mindenkepp kinyit
> egy ajtot es amogott mindenkepp kecske van.
>
> Igy all elo az a helyzet hogy van ket ajto, az egyik mogott van egy
> auto, es megis csak 1/3os valoszinuseget tudsz elerni:)

Hmmm. Akkor kerlek, valaszold meg a kovetkezo kedest:
Hogy lehet az, hogy csak ket lehetoseg van, es a ketto osszege nem adja ki
az egyet???

Eddig tapasztalataim alapjan ugy latom, hogy szinte teljesen remenytelen
ervelessel meggyozni azokat, akik nem fogadjak el a 2/3-ot, ezert azt
javaslom, aki nem hiszi, probalja ki egy nehany soros szimulacios
programmal.
Tehat 1/3 valoszinuseggel berakni valahova a nyeremenyt, majd elobb egyik,
majd masik strategia szerint valasztani. Ezutan ezt eljatszani par szazszor,
es a nyeremenyeket osszegezni. Talan 20 sor az egesz. Az eredmeny
mindenkinel _nagyon_ megnoveli a hajlandosagot az ervek elfogadasara...
:-)))

Tisztelt Tudomany!

> Egy vetelkedon veszel reszt, ahol 3 ajto kozul kell valasztanod. Az
> egyik mogott egy auto van, a masik ketto mogott egy-egy kecske.
> Kivalasztod az egyik ajtot, mire a musorvezeto -aki termeszetesen tudja,
> hogy melyik ajto mogott mi van- kinyit egy masik ajtot ami mogott kecske
> van. Ezutan valasztanunk kell: Vagy maradunk az eredeti ajtonal, vagy
> valtoztatunk. A helysporolas miatt kozlom a megoldast: ha valtoztatsz, a
> nyeresi eselyed az autora 2/3, ha nem valtoztatsz akkor 1/3. Elhiszitek?

En elhiszem. 3 egyforma valoszinusegu (ha nem erezzuk az auto vagy a 
kecske szagat) lehetoseg van az ajto kivalasztasara az elso korben:

1. auto van mogotte
2. kecske van mogotte
3. kecske van mogotte

A trukk ott van benne, hogy a musorvezeto, ha kecskes ajtot valasztunk, 
akkor a maradek kettobol azt nyitja ki, amelyik mogott szinten kecske van, 
igy a harmadik ajto biztos az autos. 
2 strategia kozul valaszthatunk:

A./ strategia: Nem valtoztatunk az eredeti valasztasunkon, igy 1/3 az 
esely, hogy helybol az autos ajtohoz mentunk.

B./ strategia: Valtoztatunk az eredeti valasztasunkon.
- Ekkor ha eredetileg kecskes ajto elott alltunk (aminek 2/3 az eselye), 
akkor a harmadik ajto mogott ott az auto, mert a masik mogott mar lattuk 
a musorvezeto altal megmutatott kecsket.
- Ha eredetileg az autos ajto elott alltunk (aminek 1/3 az eselye), akkor 
most nem lesz autonk.


                       Aggod Jozsef

www.jovonezo.hu vrotolta a New Scientist hire alapjan:

Elkeszult az elso felig allat, felig robot mesterseges eloleny. A hibrid
kreatura mechanikus testeben fenydetektorok erzekelik a kulso vilagot, a
jelek pedig egy primitiv tengeri angolnafelebol (Petromyzon marinus)
szarmazo agytorzsbe es gerincvelobe jutnak. Az idegszovetben ennek
hatasara parancsok generalodnak, ezek iranyitjak a teremtmeny motorjat, es
az szukseg eseten megvaltoztatja a haladasi iranyt. A robothal
kifejlesztoje, Ferdinand Mussa-Ivaldi (Northwestern University, Chicago)
kollegaival most azt vizsgalja, hogy kepes-e tanulni egy ilyen cyborg,
illetve hogy mikent tud alkalmazkodni a kulonbozo ingerekhez. A kutatas
igazi jelentosege persze az emberi idegrendszerrel kommunikalo mesterseges
testreszek kifejleszteseben rejlik, de Kevin Warwick professzor (a
"cyborgok papaja") szerint hamarosan eljohet az az ido is, amikor agyunkat
elektronikus egysegekhez, akar mobiltelefonhoz is csatlakoztathatjuk -
vagy mondjuk testunk halala utan az agyunk tovabb el egy robot-testben.

Hello TUDOMANY!

Nacy levelevel nem kivanok vitatkozni, csak az utolso
mondataval / lasd lentebb /
megneznem a Te szamitasodat 32 tizedesre,
kapsz papirt, ceruzat es semmi mast :)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: jatek a betukkel ( 57 sor )
> Idopont: Sun Jun 11 14:43:38 EDT 2000 TUDOMANY #1143

> Ezek fenyeben igazan
> csodalkozom, hogy megalltak 32 tizedesnel /es meg igy is elrontottak a
> veget/.

Üdvözlettel!
     mailto:

>Vagy szaz evvel ezelott azt is felfedeztek, hogy a bolygopalyak
>'kvantaltak', van egy egyszeru szabaly, ami meglepoen pontosan adja meg
>majdnem mindegyik palya sugarat, a nevere sajnos nem emlekszem.

Pedig konnyen kitalahato, hiszen ismered a bolygo palyak
felnagytengelyeit. A szabaly neve Titius-Bode szabaly.
Remelem jol irtam, mert most nincs hozza irodalmam.

Erdi Balint szokott a bolygo palyakrol cikkeket irni.
Fokepp a csillagaszati evkonyvekben. Ezek kozt van TB cikk is.

Horvath Pista

Volandnak, hagyok egy kis idot a tobbiek irasait is tanulmanyozni.
(Jo taktikushoz illoen csak nekem irt valaszt. Gondolja, ha engem meggyoz,
akkor a tobbiekkel mar konnyebb dolga lesz ;-)
No meg az olvasashoz is ido kell. Remelem az elso ket reszt elolvastad
kedves Voland. Kerem, hogy kedden mindenki irja meg a hibakat amit a
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec1.html
-ban talalt. Szerdan a 
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec2.html
hibait kerem. Koszonom.

             Nagy Andras kerdezte:
> C iker ugyanolyan idos lesz-e, mint B, vagy fiatalabb?

C iker, aki ketszer tobbet utazott, termeszetesen B-nel is , no es persze
A-nal is fiatalabb lesz. A hevenyeszett valaszt mar lenyegeben Jozsef
            megadta:
> vegulis a sajatidok szetcsuszasa nem
> az akarmilyen rovidre veheto gyorsulasi szakaszokon, hanem a hosszu
> gyorsulasmentes szakaszokon jon letre... 

Ha ezt a mondatot jol ertelmezzuk, akkor benne van a jo valasz.
Tegnap irta Tommyca:
> 3. Visszafordulas. Na, itt tortenik csoda. Foldipatkany Abel azt
> latja, hogy Bela rovid ido alatt megfordul, tehat marad 10 eves.
> Mit lat Urtengeri Bela? Abel - kicsit erthetetlen modon - a
> fordulas ideje alatt zsipp-zsupp 30 evet oregedve 35 eves lesz!!!

Itt a lenyeg !
Bela nagyon gyorsan atvalt egy masik inerciarendszerre.
Abel nem. Tehat Abel rendszereben Bela koordinatai (ter es ido
koordinatai) nem valtoznak. Bela lassitas elotti rendszereben Abel
Koordinatai nagyban kulonboznek Abelnek a Bela megfordulas utani
koordinatarendszereben mert koordinataitol.
AKI EZT NEM ERTI, AZZAL SAJNOS NEM BESZELEK TOBBET. Komolyan.
Abel ket kulonbozo koordinatai kozott a kapcsolatot termeszetesen a
Lorentz transzformacio adja meg (-v-rol +v-re valtunk).
Nagyon sajnalom, de Jozsefnek igaza van, minden fenn van a URL-emen.
Csak olvasni kellene a sok beszed helyett. Amirol most beszelunk az a
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec12.html
alatt talalhato meg tablazatos formaban. Igyekeztem a legreszletesebben
minden kiszamithato adatot beirni, hogy minel kevesbe legyen a dolog
felreertheto. 3 tablazat, 6 oszloppal, tobb mint 200 koordinata parral.
Akinek ez meg mindig nem eleg, az olelje meg a kemencet.

Tehat Kedves Andras,
Az oregedes nagysaga a koordinatarendszervaltasnal (egy szo ez?) dol el.
(vagyis ezt lehet a fordulopontnak venni)
De, hogy mekkora lesz az az ido, amivel az otthon maradt Abel a forgolodo
koordinatarendszereben megoregszik, az attol fugg, hogy milyen messzire
tavolotott el Csaba (C) a Foldtol. Ugyanis a tavolsag koordinata az
viszont (ugyanakkora sebesseg eseten) a tavolodasi idovel linearisan
aranyos. Tehat aki messzebb ment, annak a rendszereben (ami ugye
fordulaskod nem inerciarendszer) a fordulaskor vegrehajtott Lorentz
transzformaciojaban az x koordinata nagyobb, tehat Abel
ido-koordinatajanak a valtozasa is nagyobb lesz (hiszen a kepletbe nagyobb
x-et kell beirni). No ezert mondtam, hogy Jozsef lenyegeben mar megirta a
valaszt. Hiszen B (es C is) az oda uton gyujtogeti az x koordinatat.

Bar haromszor is atolvastam, szoljatok, ha hiba maradt bent.
Horvath Pista

Kota Joska irta:

> Nem tudom, mire gondolhatsz. Nekem a 0 es 1 *objektiven* kitun-
> tetettek.

Csatlakoznek. A 0 az osszeadas, az 1 a szorzas egysegeleme.
Ha a racionalis vagy valos szamtest elemeirol gondolkodunk, akkor bizony
ez a ket szam objektive ki vagyon tuntetve.
E ket szam, a testen ertelmezett ket muvelet egysegeleme.

Kedves Tudomany olvasok!
Egy dolgozatot kell irnom az Europai Unio Phare programjarol. Ha ebben
tudnatok segiteni, megkoszonnem. Eleg lenne par oldal. ( Lehet angol nyelvu
is. ) Valaszokat maganba kerem.
Koszi mindenkinek!
Tercsi

Kedves Dilemmazok !

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Monty Hall-dilemma ( 21 sor )

>> Egy kis fejtoro, ...

>> ha valtoztatsz, a nyeresi eselyed az autora 2/3,
>> ha nem valtoztatsz akkor 1/3.
>> Elhiszitek?

> Szereny nyomott mernoki gondolkodasom szerint 50% az eselyem,...

A kecske-auto dilemmaban tobbfelekeppen lehet indokolni, hogy miert
erdemes valtoztatni. Nekem a kovetkezo tetszett:

Gondoljuk el, hogy nem 3 hanem 1001 ajto van, 1000 kecskevel es 1 
kocsival. Rabokunk az egyikre. Utana a musorvezeto kinyit 999 ajtot,
mindegyik mogott kecskevel. Aki az 50-50 mellett volt, talan most
jobban *erzi*, hogy erdemes valtoztatni.

udv -- kota jozsef