Kedves Zambori Zoli!

>Pontosan arrol van szo, hogy tetszoleges racionalis szamokbol allo
>halmazok tetszoleges sorozatanak tetszoleges metrika szerinti
>hatarerteke _legfelljebb_ a racionalis szamok halmaza lehet.
>
>Ha nem ertesz valamit,

Egyaltalaban nem ertem, hogy mire alapozod allitasodat.

>akkor inkabb kerdezz.

Mire alapozod az allitasodat?

Megjegyzem, az en racionalis szamokbol allo halmaz sorozatom pontosan
meghatarozott, es nem tetszoleges, igy ezen specialis sorozatra is elegendo
megindokolnod az allitasodat. De meg azzal is beerem, ha megmutatod, hogy ez
a halmazsorozat nem tartalmaz minden lehetseges racionalis szamokbol allo
vegtelen sorozatot a Q(0;1) intervallumbol, es nem tartalmazza ezek
hatarertekeit az R[0;1] intervallumbol.

Gondolom azon nincs vita kozottunk, hogy tetszoleges konvergens racionalis
sorozat hatarerteke (akar irracionalis) valos szam.

Egyszeruen arrol lehet szo, hogy az altalam felirt halmazsorozatot
osszekevered a racionalis szamok (vagy a veges tizedes tortek)
megszamlalhatosaganak bizonyitasaval. Pedig a ketto nem ugyanaz. A
megszamlalhatosag kapcsan csupan egy hozzarendeles lehetoseget kell igazolni
a termeszetes szamokhoz, de meg veletlenul sem szabad hatarerteket kepezni.
A hozzarendeles biztositja, hogy tetszoleges racionalis szamnak megmondjuk a
sorszamat.Ettol megszamlalhatoak.

De ez nem minden. Ahhoz peldaul, hogy minden racionalis szam belekeruljon
egy halmazba, a megszamlalas hatarerteket kellene venni a vegtelenben, de
ezzel egyszersmind minden racionalis szamsorozat hatarerteket is kepeztuk,
tehat a valos szamok halmazat definialtuk. Az en halmazsorozatom csupan
annyiban kulonbozik ettol, hogy a halmazokbol kivalaszthato racionalis
sorozatok indexei azonosak a halmazok indexeivel, igy nem kell bibelodni
semmilyen atindexelessel, a vegtelen sorozatok hatarertekeinek szokasos
formulaja kristalytisztan lathato.

Az a teny, hogy ezek a racionalis sorozatok kivalaszthatok a
halmazsorozatbol, azt jelenti, hogy a halmazsorozat tartalmazza oket. Mast
nem is tartalmaz mast a halmazsorozat, csak az osszes lehetseges racionalis
sorozatot ezen intervallumbol. Es mivel ezen halmazsorozat hatarerteket
kepezzuk, igy egyben  a halmazsorozatban levo vegtelen sorozatok
hatarertekeit is kepezzuk, vagyis a halmazsorozat hatarerteke az osszes
lehetseges racionalis sorozat hatarertekeibol all, ez pedig a valos szamok
intervalluma.

Az n-edik halmazban az elemek tavolsaga 1/n. Ez egyben a halmazok altalad
hianyolt merteke is. Az 1/n sorozat hatarerteke nulla, ami azt jelenti, hogy
a hatarertekahalmazban az elemek tavolsaga nulla, vagyis a
hataertertekhalmaz folytonos intervallum, tehat valos szamokbol all.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!


BM irta:
: Eppen egy mindentol fuggetlenul mukodo halot szeretne'k.
: Ami akkor is mukodik, ha arviz van, ha vulkan tor ki,
: ha +50 fok van, ha -50 fok, ha 200km-es szel fuj, ha Paks berobban,
: ha barmi van. Csak karakteres halo kellene, veszhelyzetre.

Dontsd mar el, hogy mit akarsz! :-) Veszhelyzetet vagy ingyenes
kommunikaciot barmikor. A -50 fokra egyebkent ajanlom kiprobalni a
zseblampat.  Tegyel bele feltoltott akkumulatort es rakd be par orara a
melyhutobe (-18 fok). Utana nezd meg, hogy mennyire vilagit...
Veszhelyzetre ez az ad-hoc halo pont *nem* jo, mert semmi sem garantalja,
hogy a cimzettet eleri a hir (ha eppen nincsen valaki utkozben, a szomszed
faluba sem tudsz hirt kuldeni, hogy arad a Duna es gatszakadas van nalad).
Ennel mar a felrevert harang is jobb (megbizhatobb), ill. a modernebb
valtozata, a szirena vagy a megafon, ami a falu fo utcajan minden 3.
villanypoznara ki van rakva.


Udv,
marky

+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2472VÁLASZ Feladó: mizsei_uh.emb.tee
<<Szerintem meg mindent tisztazni kellene tudomanyos alapokon.
A Szentkorona eredetet es osszetételét is rég meg kellett volna nezni (mar
hogy ugyanabban a muhelyben készult-e az also es a felso resze), s ha
kiderulne a pontos tényallas, az meg abszolut nem zavarna engem abban, hogy
tovabbra is buszke legyek ra, es és egyik legfontosabb nemzeti jelkepnek
tartsam.
Mint ahogy Petofiben sem a legenda az erték, hanem pld. a "Helység
kalapácsa".>>

Ezzel egyetertek!

<<Hogyne, kerlek, a Doppler hatasrol van szo, amivel jobb ultrahangos
keszulekek pontosan lemerik a gyermek sziveben aramlo ver sebesseget az
aggodo atya szemelattara....
Ha eleg kozel allsz az uthoz, akkor amig egyenletesen jon az auto magasabb
hangot hallasz, f=f0hangseb/(hangseb-autoseb), ha tavolodik, akkor melyebb
hangot hallasz, f=f0hangseb/(hangseb+autoseb), ha viszont messzebb allsz az
uttol oldalvast, akkor magasabbol fokozatosan melyulo hangot hallasz, mert
bejon meg egy pithagorasz is, ami persze megindithatja a fantaziad a
relativisztikus gyokos kifejezesekkel valo analogiakereses iranyaban.>>>

En a jelenseg megleteben es alkalmazhatosagaban nem ketelkedek!
Arra kertelek ird le, milyen fizikai kolcsonhatas zajlik le a jelenseg
folyaman.Valaki itt a Hixen azt mondta a hangsebessege osszeadodik az auto
sebessegevel  Mi a velemenyed errol? Ugyanis van a hangforras, hangforras
sebessege, hangot vezeto kozeg, hangsebesseg. Hogy hatnak egymasra?
A kepletekkel kapcsolatban, nem tudom mennyire kiserleteztel veluk?
1. A hang frekvenciaja ugyan azzal az ertekkel valtozik elore vagy vissza,
amit mutat a vizfelszinen elore is mozgatott hullamkelto.
Ezt a kepletek csak egy, szuk hangforras sebesseg kereten belul biztositjak
(megkozelitoleg).Pld;
az auto sebessege 1 m/s, frekvenciavaltozas kozeledes 2.95 Hz, tavolodas
2.933
........................... 10
m/s...........................................30.30 Hz...............28.57
Hz
............................100
m/s.........................................416.67 Hz.............227.273 Hz
............................300
m/s........................................8500 Hz.................468.75 Hz
............................339
m/s....................................339000 Hz.................499.264 Hz
Amikor az auto sebessege megkozeliti a hangsebesseget, gyakorlatilag csak
megduplazodik a frekvencia. Itt kb 10 m/s hatarig lehet a gyakorlatban is
alkalmazni. Van olyen keplet amely biztositja az allitasomat 0-339 m/s-ig.
2. Itt nem zavar a relativisztikus Doppler, mert ugyan ugy ervenyes az
elobbi megallapitas.

Meg egyszer; en nem a relativitas elmeletet cafoltam meg, hanem
kiigazitottam egy teves fizikai felfogast, ami megakadalyozza azt, hogy
eljuss a relativitas elmelethez. Ezt ha tudta volna Michelson, nem
keszitette volna el a semmit mondo kiserletet. Azert nem mutatott
interferenciat, mert az atomora kesik!
Csakugyan erdekel  a hagyomanyos okozati osszefugges a Doppler hatasra,
toled vagy barki mastol.

Szocs

Re: elrettento peldaVÁLASZ Feladó: Nemes Marcus
Sziasztok!

<<<Amator ujsagiro. Ilyenkor nem azt kell megkerdezni, hogy hogyan mukodik,
hanem azt, hogy Pakson mikor allitanak ilyet uzembe. Ha meg
handabandaznak, hogy nem kiforrott, akkor megkerdezni, hogy akkor megis
hogyan gondoljak a sorozatgyartast, ill. kiserleti uzemre rakerdezni.
Elvegre a vezerlokozpontnak is kell szunetmentes tap. Egy keletnemet
barnaszen-eromuben (2*800MW) lattam szunetmentes tapot: kb. 400 darab
egyenkent uszkve 70 literes savas akkumulator. Ezt lecserelni egy
"magnetor"-ra siman megerne. Arrol nem is beszelve, hogy semleges arammal
hajtott generator a kisebb fajlagos ellenallas miatt jelentosen emelne az
eromu hatasfokat. Ezekre kellene rakerdezni...>>>

Ez igy igaz!
Sok olyan termek letezik, amely nem megfelelo a gyartonak, de a paicon
felajalja.
Ha csak azt vesszuk alapul, hogy a Szovjet TV-ek halozatitranszformatora a
10 kg-ot is elerte, de a mostani meg a fel kg-ot sem, akkor mar nem csoda a
meretcsokkenes. Csinaltam a kommunista rendszer alatt invertert 12 V/ 220 V,
de ha most csinalnek sokkal kissebb lenne.
A kiegett fenycso gyujtas nem ujdonsag. Hogy mi a fazisnelkuli aram???
Tudtommal az egyenaramnak nincs fazisa.

Udv,szocs

+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2472VÁLASZ Feladó: mizsei_uh.emb.tee
<<Szerintem meg mindent tisztazni kellene tudomanyos alapokon.
A Szentkorona eredetet es osszetételét is rég meg kellett volna nezni (mar
hogy ugyanabban a muhelyben készult-e az also es a felso resze), s ha
kiderulne a pontos tényallas, az meg abszolut nem zavarna engem abban, hogy
tovabbra is buszke legyek ra, es és egyik legfontosabb nemzeti jelkepnek
tartsam.
Mint ahogy Petofiben sem a legenda az erték, hanem pld. a "Helység
kalapácsa".>>

Ezzel egyetertek!

<<Hogyne, kerlek, a Doppler hatasrol van szo, amivel jobb ultrahangos
keszulekek pontosan lemerik a gyermek sziveben aramlo ver sebesseget az
aggodo atya szemelattara....
Ha eleg kozel allsz az uthoz, akkor amig egyenletesen jon az auto magasabb
hangot hallasz, f=f0hangseb/(hangseb-autoseb), ha tavolodik, akkor melyebb
hangot hallasz, f=f0hangseb/(hangseb+autoseb), ha viszont messzebb allsz az
uttol oldalvast, akkor magasabbol fokozatosan melyulo hangot hallasz, mert
bejon meg egy pithagorasz is, ami persze megindithatja a fantaziad a
relativisztikus gyokos kifejezesekkel valo analogiakereses iranyaban.>>>

En a jelenseg megleteben es alkalmazhatosagaban nem ketelkedek!
Arra kertelek ird le, milyen fizikai kolcsonhatas zajlik le a jelenseg
folyaman.Valaki itt a Hixen azt mondta a hangsebessege osszeadodik az auto
sebessegevel  Mi a velemenyed errol? Ugyanis van a hangforras, hangforras
sebessege, hangot vezeto kozeg, hangsebesseg. Hogy hatnak egymasra?
A kepletekkel kapcsolatban, nem tudom mennyire kiserleteztel veluk?
1. A hang frekvenciaja ugyan azzal az ertekkel valtozik elore vagy vissza,
amit mutat a vizfelszinen elore is mozgatott hullamkelto.
Ezt a kepletek csak egy, szuk hangforras sebesseg kereten belul biztositjak
(megkozelitoleg).Pld 1000 Hz-es hangforras;
az auto sebessege 1 m/s, frekvenciavaltozas kozeledes 2.95 Hz, tavolodas
2.933
...........................
10m/s...........................................30.30
Hz...............28.57Hz
............................100m/s.........................................4
16.67 Hz.............227.273 Hz
............................300m/s........................................85
00 Hz.................468.75 Hz
............................339m/s....................................339000
Hz.................499.264 Hz
Amikor az auto sebessege megkozeliti a hangsebesseget, gyakorlatilag csak
megduplazodik a frekvencia. Itt kb 10 m/s hatarig lehet a gyakorlatban is
alkalmazni. Van olyen keplet amely biztositja az allitasomat 0-339 m/s-ig.
2. Itt nem zavar a relativisztikus Doppler, mert ugyan ugy ervenyes az
elobbi megallapitas.

Meg egyszer; en nem a relativitas elmeletet cafoltam meg, hanem
kiigazitottam egy teves fizikai felfogast, ami megakadalyozza azt, hogy
eljuss a relativitas elmelethez. Ezt ha tudta volna Michelson, nem
keszitette volna el a semmit mondo kiserletet. Azert nem mutatott
interferenciat, mert az atomora kesik!
Csakugyan erdekel  a hagyomanyos ok-okozati osszefugges a Doppler hatasra,
toled vagy barki mastol.

Szocs


---
Connex scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVir
us.
Connex automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. 
Pentru a inlatura efectele nedorite si din dorinta de a va oferi in permanenta 
servicii 
de cea mai buna calitate mesajele detectate ca fiind infectate vor fi sterse au
tomat .
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti 
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat de 
virusi.

Disclaimer: RAV Antivirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. In 
order to remove  unwanted effects and to continuously provide quality services 
all 
infected e-mails will be automatically deleted .Please be aware that there is a
 risk 
involved whenever opening e-mail attachments to your computer and that MobiFon 
is not 
responsible for any damages caused by viruses.

Szia Zoli!

Az, amit semmilyen racionális számrendszerben nem lehet számjegyekkel
leírni, az valóban lehet szám, csak valami más.
A függvényekről senki sem mondja, hogy egy-egy szám.
A pi, gyok(2) rövidítéseket el tudom fogadni, melyek egy soha véget nem érő
sorozat szimbolikus végét jelzik,  vagy ha úgy tetszik éppen a
végtelenségét, ahogy N, a rákövetkezés relációval sorozat végét a
szimbolikus "legnagyobb természetes szám", s ezek egy kategóriába esnek az
ideális elemek világába.

A végtelen ott jöhetne, ahol a véges véget ér, ám a véges végtelen
kiterjedésű, ezért nem ér véget sehol, így nem jöhet a végtelen.

E téma érinti a fekete lyukakat is. Szerintem nem léteznek csak a keletkezés
állapotában lehetnek örökké. Ha léteznének sem eshetne bele az űrhajós, az
alábbi könyv példája rossz. A jelölt ábra a) részén a görbe csak az esemény
horizontig tarthat, addigra az űrhajós órája megáll. Ugyanis akkor éri el az
eseményhorizontot, amikor a távoli megfigyelő óráján végtelen időegység
telik el. Ez viszont sosem történik meg, hiszen a végesnek nincs vége.
(http://mek.oszk.hu/00500/00569 Lukács Béla: Térben, időben és téridőben) 9.
ábra és a hozzátartozó magyarázat

Olyan ez mindta valaki így akarná megkapni a legnagyobb természetes számot:
0-val kezdve 1 másodperc alatt hozzáad 1-et, majd mindig 1-et ad az
eredményhez, de az előző összeadás idejének felében. 2 másodperc alatt
végez. A baj csak az, hogy ez a 2 másodperc saját idejében sosem telik el.
Nem telhet el, egyébként ellentmondásra jutnánk.

Hunor

> j=g(T\f(i)) azt használja ki, hogy a mátrixom csak
> a véges részhalmazokat tartalmazza,

Persze, hogy azt hasznalja ki. Ugyanis a vegtelen reszhalmazok
vannak nem-megszamlalhatoan, a vegeseket nem csoda, hogy fel
tudod sorolni.

Ugy latom, ezzel el is ismerted, hogy az altalad megadott
lekepezes nem bijekcio a kerdeses halmazok kozott. T-hez (es T
vegtelen reszhalmazaihoz) nem rendeltel termeszetes szamot.

Ha nem ismered el, akkor _mondd meg_, hogyan rendelsz termeszetes
szamot (bijektiv modon) ezekhez a reszhalmazokhoz! Ha ezt nem
tudod megtenni, nem adtad meg a lekepezesedet maradektalanul.
Persze, nem fogod megtenni, mert nem tudod, ezert majd megint jo
nagyot rizsazol ide, amiben szerepel majd felsorolosdi, vegtelen
matrix utolso sora, stb... Csakhogy ez keves.

udv,
Gergely.

> A negyedik dimenzió "lakója" számára a mi lineáris idonk hogyan létezik?
Attól függ, hogy van-e negyedik térdimenzió, és hogyan néz ki.

Először is, ami biztos:
- az idő nem független a tértől, így csak egy 4 (vagy több) dimenziós 
téridőről van értelme beszélni,
- nincs "globális idő": mindenütt helyi idők vannak, természetesen ezek 
kapcsolatban állnak egymással.

Amiről idáig beszéltem, az egy olyan elképzelés volt, hogy lehetséges-e 
a mi három térdimenziónkon kívül egy hasonló negyedik is. Ennek a 
tulajdonságairól írtak a SciAm-ban. A lap ma is létezik: www.sciam.com 
- de nem sétagalopp ilyen cikkeket angolul olvasni.

Az én véleményem pedig az, hogy létezhet, DE akkor tőlünk független: a 
mi téridőnk (legnagyobb része) nincsen benne.

> Mert én úgy képzelem, hogy "o" tud sétafikálni a mi idonk mentén le s fel, s
> ott "nyúl bele az ido mentén a dimenziónkba", ahol akar.
Van ilyen elmélet is. A probléma az, hogy senki sem tudja megmondani, 
hogyan lehetne ellenőrizni :-( Ezen kívül, ha bármi, bárhol "bejön", 
vagy "kimegy" a mi dimenziónkból, az elég feltűnő lenne (anyag és 
energiamegmaradás megsértése).

Van olyan elmélet is, miszerint a mi háromdimenziós terünket különböző 
(állandó vagy ideiglenes) féregjáratok kötik össze sajátmagával és/vagy 
más hasonló terekkel. Ez ELVILEG lehetséges, de így sem lehet 
oda-vissza menni az időben, csak a NORMÁL ÚTON terjedő fénynél 
gyorsabban - ha létezik ez a módszer. Űrutazásra ideális lenne... 
persze, ha belátható időn belül felépül a féregjárat ÉS még túl is 
lehet élni a benne uralkodó viszonyokat. Ehhez pedig az is kell, hogy a 
téridő PONT ÚGY legyen összegyűrve, hogy a féregjárat gyorsan 
célbataláljon ...és még mindig elképzelhető, hogy az "utas" azonnal 
célbaér, de közben a "külvilágban" 10 mrd év telt el...

Az időről van olyan elképzelés, hogy nem lineáris, hanem az egyes 
részek valamilyen kapcsolatban állhatnak (pl. spirális, és a menetek 
között lehetnek "ugrások"). Szép elmélet... bizonyítás, kísérletek, 
stb? Semmibe nem lehet kapaszkodni... ez így nem több, mint egy vallási 
tétel. Ezen kívül itt jön elő az ún. nagypapa paradoxon (vagyis, ha 
hatunk a múltunkra, az visszahat ránk). Erre már néhány megoldási 
lehetőséget is hallottam... amelyek szintén nem bizonyíthatóak :-(

> Nyomatékosan kijelentem, nem én vagyok hülye, hanem az egyik regényhosöm
> elmélete ez...
Hol a regény? Internet cím?
Én is szeretem ezeket a regényeket - annak ellenére, hogy néhánynál már 
nem csak az elméletet értettem meg, hanem megtaláltam azt a bődületes 
hibát is, amit a szerző elkövetett, és ami az egész elméletét rombadönti.

Kedves Vorosj !

Koszonom a valaszt es az ajanlott cikket. Az azonban masrol szol.
Utolag jottem csak ra, hogy a felvetesemben nem jeleztem -
olyan elvi megfigyelorol van szo, aki a horizont hataran tartozkodik. 
Legyen inkabb kicsit kijjebb! Ha adott tomegu lyukat ures 
vilagegyetem vesz korul, akkor semmi nem tortenik, a horizont sugara 
vitathatatlanul konstans.
Ha viszont valos korulmenyek kozti lyukat veszunk, ugy
a Vilagegyetembol erkezo fenyek egy felgyorsult mukodesu vilagrol
hoznak hirt a megfigyelo szamara, s e fenyek lenyelte folyamatosan 
noveli a lyuk tomeget, s igy a horizont kifele tolodik. Kintrol ez a 
folyamat lassu, mig a horizontnal az ido mulik lassan, s emiatt ott
feltetelezem, hogy a megfigyelonek menekulnie kell kifele, nehogy a 
horizont ala keruljon.
Ugyanakkor felvetem, hogy amennyiben a horizontnal -
onnan kifele tekintve a vilag a rendkivul eros gravitacios 
lencsehatas miatt kozelitoen egy extrem kis nyilasszogu kupnak 
latszik - s e kup az Univerzum tomegevel biro 
anyagkoncentratumkent van jelen, akkor a megfigyelot ez 
kifele huzza, ami melyebben levo horizontot jelent, mintha 
a vilagot elhanyagolnank. Azaz annak a kritikus helynek a 
meghatarozasa, ahonnan nincs visszateres, ilyen viszonyok kozott 
igencsak bonyolultnak tunik - meg sztatikus vilagegyetem 
feltetelezese mellett is.
De lehet, hogy elkepzelesemet oriasi tevedesek tarkitjak.

Udv: zoli

Kedves Szocs!

>Magabol az elmeletbol nem lehet sem bizonyitasokat sem 
>tagadasokat levonni. Esetleg elhinni.

Tobbszor irtam itt, hogy az elmeletet elfogadni szokas,
ha hibatlannak tunik. Aztan johet az elfogultsag, azaz gyanakvobban 
tekintunk az olyanra, melyet kevesebb teny igazol.

>Az, hogy az atomora eltero idot mutatott, az meg nem az idotagulas
>bizonyiteka. Ugyanis a keletre halado ora kesett, a nyugatra halado 
>sietett.
>Ez nincs benne az elmeletben (nem iranyfuggo), sem kepleteiben. 
>Egyet azonban bizonyit; abszolut referencia van! Ezt mas is 
>felfedezte. Valaki tudja a fizikai ok-okozati osszefugest a jelensegre?

Huzz fe'lsikot a Fold forgastengelyebol kiindulva a ket repulogep koze.
E felsik egyutt forog a Folddel, tehat keleti iranyba mozog. 
A  repulok ettol szimmetrikusan tavolodnak. 
A kelet fele halado repulo tehat nagyobb keruleti- es szogsebesegu  
mint a masik. Ebbol kovetkezik, hogy lassabban jar az oraja.

Udv: zoli

Alcim: Szamok 'spektrumai'

Vegy exponencialisan csillapodo korlatos periodikus fuggvenyeket, s 
szorozd oket egysegugrasfuggvennyel, majd linearis kvantalassal 
('lepcsozessel') nemlinearis transzformaltjaikat nyered.
Ha jol csinaltad, ezek mindegyikenek integralja racionalis 
szamot ad. Maguk a fuggvenyek pedig Fourier-sorba fejthetok
(legalabbis remelem), igy e spektrumok szamok egyertelmu
transzformaltjai. 

Vegy exponencialisan csillapodo korlatos zajokat illetve zajos
periodikus fuggvenyeket, s szorozd oket egysegugrasfuggvennyel, 
majd linearis kvantalassal nemlinearis transzformaltjaikat nyered.
Ha jol csinaltad, ezek mindegyikenek integralja irracionalis 
szamot ad. Maguk a fuggvenyek pedig Fourier-sorba fejthetok
(legalabbis elvben), igy e spektrumok nem masok, mint szamok 
egyertelmu megfeleltetesei. 

Ezeket aztan sokfelekepp lehet transzformalgatni, osszeadogatni, 
osszeszorozgatni stb., majd - johet az inverz Fourier transzformacio!
S ekkor mar johetnek az uj szamelmeleti felfedezesek, es az altalam
bevezetett egyszeru modszer szamtalan modositott valtozata is,
hogy megtobb felfedezes lehessen.
(pl. modulaciok, szures, nemlinearis kvantalas, stb) !

Koszonom, hogy leirhattam. Gondolom kb. igy kell - vagy lehet 
amatorkent uj utakat nyitni a matematikaban.

megjegyzes: ha - amint elhangott itt a napokban - az irracionalis
szamok nem leteznek, akkor a cikkem megfelelo resze torlendo.

Udv: zoli

Nem egyszerűen arról van szó, hogy egy kapcsolóüzemű táppal leválasztják a
fogyasztókat a hálózatról? (mint pl. az összes notebook, meg egyáltalán, az
elektronikus kütyük jó nagy része)?
Hogy jön ide _semleges_ áram? Ezen egyszerűen azt értik, hogy a leválasztás
miatt fázis (és föld) független lett a készülék?
Tényleg azt hiszik a "feltalálók", hogy valami különlegeset csináltak, vagy
egész egyszerűen reklámot csinálnak, és ebben építenek az ezoterikára
fogékony tömegre?