Ferenc:

"Itt szo sincs tudatlansagrol vagy a tudomany hianyossagarol.=20 Nem 
vagyunk tudatlanok! Es bizony van fogalmunk arrol, hogy ez igy marad! 
Arrol  van szo, hogy a tudomany egyertelmuen megallapitotta, hogy itt 
nincsenek, nem lehetnek termeszeti okok, amelyek meghataroznak az 
egyes elemi reszek viselkedeset. De mivel megiscsak viselkednek, 
ennek oka csakistermeszeten  kivuli ok lehet."

1) nem lehetunk egeszen biztosak, hogy soha ne tudnank moge menni 
ezeknek a dolgoknak. a jelenlegi elmeleteinkbol ez lehet, hogy 
kovetkezik, de a jelenlegi elmeleteink csak jelenlegi elmeletek.

2) amennyiben soha az eletben nem tudnank meg semmi pontosabbat 
az elektronrol, mint amit a QM leir, akkor soha nem tudunk meg semmit. 
akkor nincs is mit megutdni esetleg.
ebbol kulso okra kovetkeztetni butasag. semmivels incs ezzel valami  
istenseg jobban megalapozva, mint e nelkul.

3) sot. a QM azt mondja az elektronrol, hogy egy olyan termeszetu 
dolog, aminek nincs feltetlenul egyszerre pontos pozicioja es 
sebessege. el van oszolva. ha tehat azt kerdezed, hogy megis mi a 
pozicioja es helye pontosan, akkor ertelmetlenseget kerdezel.

olyane z, mintha azt modnanad, hogy van itt egy lufi. ezt ha benyomom 
itt keskenyre, akkor tok hosszu lesz, ha visoznt a masik iranyban 
nyomom ossze, akkor tok hosszu lesz ebben az iranyban.

nem lehet osszenyomni egy pontba. a lufi ilyen. ha valaki azt mondja, 
hogy marpedig nyomjuk ossze, kulonben hinni fog istenben, az eleg 
angy hulyeseg, nem? hogyan kovetkezne ebbol isten?=20

math

Agyhaloitt,


"De ami a rádióhullámok esetében sikerült, vagyis hogy
közvetetten képesek vagyunk felfogni õket, nem kell hogy
teljesüljön bármilyen más, ma még nem  ismert dologra."

a dolog nem veletlen. es kell, hogy mukodjon. mert ugyanis
ha van egy szamunkra letezo x dolog, akkor az az x hatassal
van rank. valamilyen kicsi, kozvetett hatassal van peldaul a
testunk y reszerenek z allapotara.

namost a testunk y reszenek z allapotat mi vagy kozvetlenul
erzekeljuk, vagy merni tudjuk. ha nem, akkor nem letezik a z
allapot, es nem letezik x.

ha viszont merni tudjuk vagye rzekeljuk, akkor kozvetve x-et
is merjuk es erzekeljuk.

tulajdonkeppen a dolog ugy jobb, ha y nem a testunk, hanem
valamilyen eskzoz, es akkor y tulajdonkeppen a meromuszer.
persze azt ameromuszert szoktuk keresni, amelyik eleg jol
transzformal, es ha lehet valamilyen jol feldolgohztao
erzekelesi modba.




" Semmi sem garantálja azt, hogy a világ a mi 
felfogóképességünkhöz  van igazítva, vagy hogy valamilyen
eleve elrendelt harmóniának kellene lennie az emberi
megismerõképesség és a világ szerkezete között."

nem is kell. azert nem kell, mert a mi megismeresunk
logikai-empirikus. ami nem mukodik jol logikai empirikus
modon, azt veletlennek szoktuk nevezni. felesleges azon
agyalni, hog a veletlen tenyleg veletlen-e, vagy van mogotte
valami, ami nem logikus, de bvalahogy megertheto volna
valaki masnak, de nekunk nem. nekunk erre jo leiras az, hogy
veletlen.


"Mi van akkor, ha a világ számunkra felfogható része csak
vetülete valami nagyon sok dimenziós valaminek,  amit
sem tapasztalni, sem megérteni nem vagyunk képesek?"

1) ez esetben mi szepen megismerjuk a harom dimenzios
vetuletet, es pontosan ez az, ami szamunkra letezik. a tobbi
az nem letezo dolog. ertelmetlenseg azt mondani, hogy
letezik, de nem szamunkra

2) igazabol tudjuk Poincare ota, hogy ezek a dimenziok
aluldeterminalt dolgok. tehat tulajdonkeppen johet valaki a
sokdimenzios elmeletevel, meg valaki mas a harom dimenzios
elmeletevel, es azt fogjuk kivalasztani, amelyik jobban
tetszik nekunk. mivel ekvivalensek, nincs itt olyan kerdes,
hogy melyik az igazsag

3) ennek megfeleloen ott vannak a modernfizikai elmeletek,
amik sokfele dimenziokkal operalnak, es akkor fogadjuk
eloket, ha jobban kezelheto leirast adnak.


tehat a peldad sok sok sebbol verzik.



math

> a tudomany egyertelmuen megallapitotta, hogy itt nincsenek, nem
> lehetnek termeszeti okok, amelyek meghataroznak az egyes elemi reszek
> viselkedeset.

Nincsenek "természeti okok", kölcsönhatások vannak. Abból pedig hogy az 
egyes elemi részek viselkedése nem valamiféle kényszerűségeket követ, 
ezeknek az elemi részeknek a "természeten belüli" szabadsága következik.


 > De mivel megiscsak viselkednek, ennek oka csakis termeszeten
 > kivuli ok lehet.

Nincsenek "természeten kívüli ok"-ok. Egy ilyen jelenségnek már a 
feltételezése is "természeten belüli"-vé teszi a feltételezett 
kölcsönhatást.


> Ebbol termeszetesen nem kovetkezik semmifele konkret vallas
> helyessege, azonban az igen, hogy van termeszeten kivuli letezo.

Nem. Az következik belőle, hogy a természetben létezik szabadság.


> De semmikeppen sem lehet arra
> az allaspontra helyezkedni, hogy nincs transzcendentalis letezo.

Semmiképpen sem lehet mégcsak arra az álláspontra sem helyezkedni, hogy 
lehetséges hogy létezik "transzcendentális létező".


z2

>A vallás a legcinikusabb agymosás, amit az emberiség valaha is 
>feltalált. 

Érdekes meglátás! Ám én olyan vagyok, hogy egyből felmerül bennem:
Nem pusztán  _ideológia_ ez?  Nem olyasvalami, amivel a politikusok 
szoktak "operálni" amikor csődhelyzetben érzik magukat ? 

Kérlek nyugtass meg!

Zoli