Janibacsi,
 kedves dolog Tőled, hogy megpróbálod a légkondícionálókról szerzett
ismereteidet megosztani a TUDOMÁNY olvasóival, de tudomásodra kell hoznom,
hogy bizony kis hazánkban gombamód szaporodnak a köznyelven csak légkondinak
nevezett lakáshűtők. Nem is kerülnek nagyon sokba $2-300-ért már lehet
kapni.
AZONBAN, felhívom figyelmedet, hogy ezek a2-3 kW teljesítményű gépek NEM
légkondícionálók !!!
A légkondícicionálás (air conditioning) azt jelenti, hogy egy zárt
környezetben a követelményeknek megfeleő feltételeket teremtünk, már ami 
a
levegőt illeti.
Ez pedig az eredeti értelemben a következőket jelenti: a hőmérsékletet,
páratartalmat, CO2 tartalmat, por -virágpor mentességet, és jobb
készülékeknél még további szempontok is vannak (pl. negatív-pozitív ion
egyensűly). Na ez már a múlté, csak egynémely drága irodaházban foglalkoznak
ilyesmivel.
Más:
bizony tévedsz, a "légkondi" igenis hőszivattyű, a hőt kiveszi a lbelső
környezetből (levegő marad) azt jól össze zippeli, amitől a szerencsétlen
jól felhevül (70-80C), majd gyorsan elviszik egy amolyan hőtartálynak
nevezett helyre (amibe nyomhatod a meleget mégsem melegszik), no itt egy
kicsit megkönnyebbül és lehiggad olyan 30-40 fokra. Nosza gyorsan vissza
küldik a szobába, de mielőtt beengedik gyorsan unzippelik (hogy ne
gyötrődjön már tovább) A hirtelen tágulattol úgy lehül, mint az egyszeri
szifonpatron, és mehet vissza a szobába olyan 8-10C fokosan dideregve egy
kis újabb meleget gyűjteni. Na ezt hívják a nagyképű tudorok körfolyamatnak
(cycle).
Namármost, ha a ketyere úgy van kialakítva akkor az egyész dolog mehet
fordítva is, azaz nem a szobából szivattyúzza a 25 fokos meleget a 35 fokos
külvilágba, hanem akár a 0 fokos környezetből a 20 fokos szobába is. Na 
eze
hőszivattyús fűtés, ami itten kezd elég népszerű lenni, csak az bizony 
elég
drága ma még. (ez a reverse cycle)

namármost levegő legyen-e a hőtartály vagy víz?? (a talaj semmiképpen ne,
mivel az köztudottan olyan jó hőszigetelő, hogy a vízvezeték 1 méter mélyen
sosem fagy be)
Ha gyorsan és olcsót akarunk és elég csak a hűtés, akkor jó a levegő is. 
Na
ilyenből van rengeteg. DE ha már fűteni is akarnánk akkor a talajvíz jobb.
Itt mifelénk nem kell 8-10 méternél lejjebb menni, hogy allandú hőmérsékletú
talajvizet kapjunk, de kell kegalább két lyukat fúrni egyet az inputnak
egyet az outputnak, és nem árt azt is kitapasztalni, hogy a talajvíz merre
áramolgat fene nagy magányában. Ahol meg pl. tenger is van ott a Kánaán,
mint ahogyan Stockholm jeletős részeit is fűtik a spórolós svédek.

Ennyit a fjordokról.
Istvan

> > > A pince betonját minden oldalról talajföld >éri, sztem
> képtelenség felűteni.
> > Tévedsz. Ezek elég jó hőszigetelők. Nem
>
> A beton az eggyik leggyatrabb ho-szigetelo.Csak a femek es az uveg
> rosszabb.
>
> >nem véletlenül készül belőlük a ház
> > *fala*.
>
> Ma cak az olcsobb koltsegei miatt.
>
> >> Ahhoz, hogy hatékonyan tudjál hőt cserélni, >minimum el kell
> > érni a talajvizet. Az pedig - ahol nem jön föl >magától -
> akár 50-80m is
>
> Ha csupan a viz-alkalmazuhutesrol beszltek,ketsegtelenul vizre van
> szukseg. (Csak az 'artezian' viz jn a felszinre a foldbenlevo
> nyomasaltal.) Folyo, to vizei,ami nem igen hideg nyaron, s mi modon
> lehetoseged azt alkalmazni, ill. kapni/ hasznalni?
> Tehat csak a talajbol , a kut-vizet hasznalhatsz.
> Meg itten is , ahol a talajviz az evi kb. 2 meteres csapadek altal a
> leg-lehetobb, atlag 150-200 labra (50-80 meter) kell furni. Ma meg egy
> 2
> colos kut-furasa pumpaval , min.$2500.
> De ha tobb viz-szukseges ,egy 4 colos, $4-5 ezer.
> S mennyi vizet pumpalsz huteni a hazat a 6 f