Szeretnék valamit jól megkérdezni, de az ilyesmi nekem nem szokott menni. 
A kérdés melyet nem tudok jól feltenni a közlekedéssel kapcsolatos. 
Előzmények:
- Életem során magam is felfigyeltem a közlekedéssel járó különféle áldozathoza
talokra, s különféle veszélyeire. Tragédiákat is láttam.
- Azt is megfigyeltem, hogy amiatt kell közlekedni, mert van egy elfogadott 
elv miszerint *Ha a hegy nem negy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez.* 
- Azt is megfigyeltem, hogy vannak kik ezen aggódnak: *Mi lesz ha a közlekedés 
következményeként globális katasztrófa szünteti meg a közlekedést?*

Nem szeretnék megint hibás kérdést feltenni, viszont van egy kérdés-vázlatom, 
melynek feljavítását kérem. Így néz ki ( rém hiányos és zagyva) : 
A közlekedés olcsóbbá s egyben kényelmesebbé meg gyorsabbá .... helyett 
vajon 
nem volna-e érdemesebb azirányban kutakodni inkább ....  miként is lehetne 
úgy 
minimalizalni a közlekedést, hogy az élet annak ellenére megmaradjon épp 
oly 
élvezetesnek mint eddig, miközben alig vitetnénk magunkat arrébb furmányos 
gépezetekkel?

Zoli

> A gordulesi surlodas nem elhanyagolhato 80km/h alatt. Nagyobb
> sebessegeknel a gumi deformacios energiaja is jelentos veszteseg (a gumi
> alul belapul es ezt a lapulast korbe-korbe mozgatod az abroncson), ami

Megjegyzés: a súrlódó erö egy kilométeres sebességnél ugyanannyi, mint
280 km/óránál. Ha viszont ezt az eröt megszorozzuk a sebességgel, akkor
a teljesítményt kapjuk. Tehát a "súrlódás" szó ebben az esetben
"teljesítmény" - és arányos a sebességgel.
Más kérdés, hogy nagyobb sebességeknél a nyomkarima ütemesen
felemelkedik; feljebb csúszik oldalt a sínen. Ekkor már nemcsak
gördülési, hanem csúszási súrlódási veszteség is keletkezik.
Üdv, János

A kaqun (akárcsak a pivíz és a többi hasonló találmány) az emberi
evolúció egyik fontos szereplője. Akik hisznek benne, jelentős
erőforrásokat (pénzt) fordítanak a kaqun, pivíz stb beszerzésére,
így kevesebb marad a reprodukcióra -- ennek révén pedig evolóciós
előnybe kerülnek azon fajtársaink, akik nem dőltek be a pivíznek.

***

A lendkeréknél és a rugónál praktikusabb, ha energiatárolásra pl.
akkumulátorokat használunk. Még tíz évvel ezelőtt is komoly gond
volt, hogy az akkut nem lehetett olyan nagy árammal tölteni, hogy
egy erőteljes fékezéskor felszabaduló energiát mind hasznosítsuk.
Ekkor születtek spéci lendkerekes szabadalmak (nagy szilárdságú,
gömb alakú házban szabadon elforduló tengelyen akár 1000/sec-mal
pörgő lendkerék).

Ma már vannak modern akkumulátorok, teljesítményelektronika stb.
Szóval én a metanol + tüzelőanyagcella + akkumulátor kombinációt
tartom ígéretesnek (a tiszta hidrogénes tüzelőanyagcellás üzem
még jobb lenne, de a 350 bar nyomású 170 literes hidrogéntartály
hasonló biztonságtechnikai gondokat vet fel, mint a lendkerék).