Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1840
Copyright (C) HIX
2002-05-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Nibiru (mind)  57 sor     (cikkei)
2 Gravitacios hatas sebessege (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Feny szuperponacio (mind)  15 sor     (cikkei)
4 Re: lezer savszelessege (retina) (mind)  19 sor     (cikkei)
5 Funyiro (mind)  10 sor     (cikkei)
6 szinlatas (mind)  45 sor     (cikkei)
7 Re fekete lyuk (mind)  13 sor     (cikkei)
8 ultrahang hangszoro, mikrofon (mind)  13 sor     (cikkei)
9 hang terjedese (mind)  27 sor     (cikkei)
10 hang terjedese (mind)  26 sor     (cikkei)
11 Szinlatas (mind)  34 sor     (cikkei)
12 Re: Niburu (mind)  14 sor     (cikkei)
13 Re: Niburu (mind)  92 sor     (cikkei)
14 Re: Funyiras (mind)  18 sor     (cikkei)
15 muholdas fuvoka vs. porgettyu (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - Re: Nibiru (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marika,

>   Kedves Lista
>
>   Olvastam, es halottam  az un. Niburu (Planet X) nevezetu bolygorol, ami
> 2003- ban hatolna be a Naprendszerbe, a Nap es a Fold kozott haladna at, nem
> kis gondot okozva a Fold lakoinak. Szeretnelek megkerni , ha valaki tud errol
> a "dologrol" ,irjon rola, hogy igaz-e vagy se.
>
>  koszonom: Marika

Az en ertesuleseim szerint (ami annyit jelent, hogy meg sikerult olvasnom azt a
cikket, amit aztan minden hirportalrol eltuntettek, es epp ez a gyanus, mert ha
kacsa lenne, akkor nem torodnenek vele es nem tuntetnek el...) ez a Foldnel 23-
szor
nagyobb bolygo _kb._ vertikalisan kering a Naprendszer sikjahoz kepest.
Mar egy partizezer forintos tavcsovel is lathato: lenne, de jelenleg a Nap fele
kellene nezni, tehat varni kell mondjuk szeptemberig, amikor a Fold mar 90 fokk
al
arrebb lesz, es akkor tenyleg konnyen ellenorizni lehet. Egyebkent mar 1983-ban
 is
felfedeztek, de akkor csak a legnagyobb csillagvizsgalokban - igy a forras.
A palyaszamitasok szerint 3660 evente ter vissza. Nem a Fold es a Nap kozott ha
lad
el, hanem olyan 3.5 CSE tavolsagban, tehat az Aszteroida-ovezetet bolygatja meg
kemenyen. Ekkora tavolsagbol kozvetlen hatasa alighanem nem lesz olyan
"katasztrofalis", jelentos dagalyt-apalyt eredmenyezhet, a tengerparti varosok
nagyon megsinylik, illetve okozhat vulkanikus tevekenyseget, mondjuk konnyebben
kitor egy-egy olyan vulkan, ami nelkule meg morogna egy keveset.
Ami ennel sokkal sulyosabb lehet, sot vegzetes is akar, az az, hogy kilodit neh
any
kisbolygot az Aszteroida-ovezetbol, melyek nehany evvel kesobb konnyen
becsapodhatnak akar a Foldbe es akkor kampec. Mar ha eleg nagy az a kisbolygo.
Mondjuk ha egy otven kilometeres csapodik az oceanba, akkor a keletkezo arhulla
m
tobbszor vegignyalja a felszint es nem allitja meg egy mezei kis Alpok...

Ennyire emlekszem, de elokeresem a cikket (papiron van) es begepelem, ha erdeke
l
valakit. Ja meghogy allitolag par honap mulva mar szabad szemmel is latni lehet
majd es kb. 2003. februarjaban, legkesobb tavasszal eri el a napkozeli pontjat.
Koordinatakat is irnak, tehat aki hozza tud ferni megfelelo tavcsohoz az nagyon
 jo
lenne, ha par honap mulva megtenne es tajekoztatna minket. A hirportalokon mar 
csak
egy eleg atlatszo elkendozo cikk van kint.

Kepeket is lattam a bolygorol, amit szinten nagyon hozzaertes nelkul cafoltak
mashol, pl. porszem mikroszkopos felvetelenek mondtak... Hat nem latott meg por
szemet a mikroszkop alatt... :) Ha mar cafoljak, legalabb kulturaltan, de nem ugy
cafoljak, szoval nincs mese, varni kell nehany nehany honapot es akkor kiderul,
hogy beborul-e.

Remelem kacsa. Mert ha nem, akkor itt olyan tomegpszichozis lesz, amilyen meg
nem volt ezen a sargolyon.

Udv: Endre
+ - Gravitacios hatas sebessege (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Kerdezni akartam, hogy sikerult-e mar megmerni a gravitacios
hatas sebesseget. Tehat nem csak elvben kijelenteni, hanem
kiserletben bizonyitani.

Ennek kapcsolat 908-ban talaltam valaki nehany sorat, amire
viszonyt nem valaszolt senki, ugy lattam.

"Vagyis, ha mondjuk egy magnessel vonzzunk egy testet, akkor
merheto, hogy ez a hatas nem vegtelen, hanem
fenysebesseggel er oda a vonzando testhez, ezzel szemben a
gravitacios hatasnal ez nem all fenn, tehat ugy latjuk, hogy
a gravitacios hatas azonnal hat, ergo vegtelen sebesseggel
terjed. En legalabbis igy tudom, ha baromsag,kerem halkan es
roviden nevetni.:))"

Szoval akkor most mi a helyzet ezzel, tudja valaki?

Koszonom

Endre
+ - Feny szuperponacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Egy kerdesem lenne optikaval kapcsolatban.

Fogok ket lezersugarat (legyek nagyon gazdag es ne
zseblampaval kiserletezgessek :)) ) es rairanyitom oket egy
feluletre. Lemerem fenymerovel a pacakat, majd a sugarakat
egyazon pontra iranyitom es lemerem az igy keletkezo pacat
es azt latom, hogy a fenyerosseg kb. gyok2-szorose az elozo
ket pacaenak kulon-kulon. Pedig szinusz meg szinusz az
2*szinusz.

Miert van ez?

Koszonom, Endre
+ - Re: lezer savszelessege (retina) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Az emberi latas mukodese talan a nem olyan rég emlegetett CMYK
> kodolashoz hasonlithato. A retinaban vannak szineket erzekelo

Inkabb az RGB-hez. A CMYK a kivono szinkeveres alapszinei!

> erzeksejtek(ezeket hivják csapoknak), es vannak szineket
> megkulonboztetni nem tudo, de a fenyre joval erzekenyebb erzeksejtek
> (ezek a palcikak).
> Azt sajnos nem tudom, hogy hany fele "csap" letezik, es hogy ezek

Ha jol tevedek, 3 fajta

> Gogy

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!
+ - Funyiro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tobb, mint egy hete olvasom a vitat a funyirorol. Hadd segitsek nektek,
lattam egy dokumentumfilmet rola.

A gyep szelen korbe le tesznek egy egy huzalt. Zold szinu és kampos
covekekkel (mint ami a satraknal van) a fu kozott leszoritjak a foldhoz.

Ugyanezen az elven mukodik a kutya terelo. Itt a nyakorvre erositett
keszulek erzekeli a drotot es aramutessel tereli vissza a kutyat.

Tucsi
+ - szinlatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Remélem lesz ennel reszletesebb magyarazat is.
>Az emberi latas mukodese talan a nem olyan rég emlegetett CMYK
>kodolashoz hasonlithato.
Szerintem nem igazan hasonlithato!
Pirosra Zoldre es Kekre erzekeny csapok vannak valamint a palcikak (szinten
inkabb kek fele)
Allitolag egyes noknel (a rhodopszinok X kromoszoman oroklodnek, ezert van
sok ferfi szinteveszto es kevesebb a no) 4 fele csap van es ok meg jobban
latjak a szineket....
Ezek igen szeles tartomanyban nyelnek el (fel savszelesseg ugy 100nm lehet,
nagy atfedessel)
(Az egesz tartomany amit lefednek kb 400nm-700nm-ig terjed.)
Epp ezert mivel a feny intenzitasatol fuggoen ugyan azt a valaszt tudjak
adni kulonbozo hullamhosszakra ezert onmagukban szuksegesek, de nem
elegsegesek a szinlatashoz.
A kornyezo teruletek atlagolasaval keszul egy megvilagitas becsles
(horizontalis sejtek) es ezzel osszevetve mar meg lehet becsulni a pont
'szinet'. A vorosre es a zoldre erzekeny csapok alkotnak egy ilyen rendszert
(ez az ujabb keletu rendszer es kutyanal, macskanal, bikanal, egernel
peldaul nincs is! Tehat ok ezeket a szineket nem tudjak magkulonboztetni.) A
regebbi rendszer a kek sarga (sarga a voros es a zold csapok osszege, mar
ahol van ket ilyen csap populacio. (a voros es a zold csapoknak nagyon
atfedo az abszorpcios spektruma...)
A palcikak a szurkuleti latasert felelosek es nappal telitesben
vannak...(alkonyatkor allitolag a kek szinu viragok peldaul erosebben
latszanak eppen a palcikak hatasara...)
Vannak allatok amelyeknel egyaltalan nincsenek csapok (kigyok).
A madaraknak es egyes hulloknek ettol eltero a szinlatasa (pl. teknosnel
tobbfele receptor van, madaraknal pedig szines olajcseppek modositjak a
beeso feny abszorpciojat). A rovarok pedig pl UV ben is latnak, de egesz mas
a szemuk szerkezete...

Van egy reszletes osszefoglalo a retinarol kulon color vision fejezettel:
http://webvision.med.utah.edu/
Azt irja hogy a szem inkabb a kontraszt, intenzitas-kulonbseg informaciok
feldolgozasara van kihegyezve es a szinek erzekelese, megkulonboztetese csak
hab a tortan...

En meg mindig nem hiszem hogy nanometeres megkulonboztetesekre kepes lenne
az emberi szem (bar zoldnek sok arnyalatat lehet erzekelni es a kohaszok is
sok voros kozott tudnak kulonbseget erzekelni...) Peldaul azt is allitjak
hogy igazabol csak nehany (6-8) kulonbozo szo van angolban szinekre (a tobbi
inkabb valamire valo hivatkozas pl.orange).
Minden jokat!
Laci
+ - Re fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusztok !

Koztudomasu, hogy az emberi elme
fegyelmezes nelkul hajlamos a csapongasra.
A fekete lyukakrol csak annyit tudunk bi-
zonyosan, amit a matematikai ismeretek 
alapjan feltetelezni lehet.
Megis kellemes erzes volt olvasni a 
szaalldoso kepzelet alapjan az univerzumok
koezoetti utazasokrol.

A legjobb sci-fi konyvek iroi mind
alkoto munkat vegzoe tudosok...
+ - ultrahang hangszoro, mikrofon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Funyiras ugy kapcsan felmerult az ultranhangos dolog. Mivel lehet ultrahangot 
kelteni, illetve detektalni? Gondolom a bolti mikrofont/hangszoro paros nem 
jo, mert azt max 20 kHz-is meretezik. Honnan lehet beszerezni, ami e folott 
tud adni/venni? Mondjuk elerheto aron, mert sajnos Mr. Krozus nem volt a 
csaladunk tagja.

Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek osszes 
kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem, bar szerintem azok 
nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta oket. :-(((

EIK && udv From:, a kaval-ka'd
+ - hang terjedese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Az ultrahangos tavolsagmeressel kapcsolatban probaltam szamolgatni egy 
kicsit. Valahol lattam egy kepletet, ami a levego homersekletenek 
fuggvenyeben megadta a terjedesi sebesseget, csak mar nem emlekszem hol :-(. 
Nem tudja valaki? Mennyire fugg a levego nedvessegetol a terjedesi sebesseg? 
Gondolom a frekvenciatol is fugg. Erre van valami keplet? Ugy velem, hogy meg 
csak nem is izotrop a terjedesi sebesseg, mert a szel iranya is befolyasolja.

A fent leirtakbol kovetkezik, hogy a folyamatos onkalibracio fontos lenne 
(ket egymasra meroleges iranyban is).

Ugy szamoltam, hogy legyen a hang atlagos terjedesi sebessege 330 m/s. Hatos 
szelek elo szoktak fordulni (a fold kozeleben, a hazak kozott nem jellemezo). 
Legyen mondjuk +/- 10 m/s az elteres. Ha 320 m/s-re csokken mindenfele 
okokbol a terjedesi sebesseg, akkor a hiba 30m-en: 30/320*330 = 30,9375 m-t 
szamolnek. Ha 340 m/s-ra no, akkor: 30/340*330 ~ 29,1176m-t kapnek. Azaz 
hozzavetolegesen 1m-t tevednek 30m-en (cca. 3,3%).

A deneverek ezt hogyan kuszobolik ki? Mondjuk naluk ez kevesse okoz gondot. 
Kisebb tavolsagon (par 10 cm) az abszolut hiba is kisebb. Van valami 
modszeruk a terjedesi sebesseg valtoztatasanak kikuszobolesere?

Ha jol tudom, akkor ok valtoztatjak a frekvenciat (kozelebbre nagyobb 
frekvenciat valasztanak), hogy pontosabban tudjanak iranyozni.

EIK && udv From:, a bat man
+ - hang terjedese (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Talaltam egy honlapot, ahol a hang terjedesi sebesseget adtak meg a 
homerseklet fuggvenyeben  
(http://www.muszeroldal.hu/assistance/hangsebesseg.html).

v = v0 * gyok(T/T0).

 0 fokon 332,5   m/s
20 fokon 344   m/s

A v0, T0 egy ismert sebesseg, homerseklet paros.

Egy masik oldalon (
http://www.gyakg.u-szeged.hu/TANTARGY/fizika/hull/11f/hangsebessege.html
) ettol nemileg eltero ertekeket talatam: 

"0oC-os, normális nyomású és nedvességtartalmú levegoben a hang terjedési 
sebessége 331,5 m/s, a 15oC-os levegoben 340 m/s"

Szoval a 15 C fokot es a 340 m/s-et figyelembe veve a keplettel nem jon ki a 
20 fokon a 344 m/s. 340*gyok(293/288) = 342,9 m/s, ami nem 344... :-( 0 fokra 
az egyik honlap az egyik 331,5 m/s-et, a masik 332,5 m/s-et mond... Most mi 
az igaz? 

EIK && udv From:, a tudatlan
+ - Szinlatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szinlatas roviden

Az emberi szem a 400-700 nm hullamhoszusagu tartomanyban erzekeli a fenyt,
latorendszer nem egyedul a visszavert feny hullamhossza alapjan kulonbozteti
meg a szineket, hanem az objektum es a kornyezete altal visszavert feny
hullamhosszat viszonyitja egymashoz, szinkontrasztokat analizal. Tehat a
szinlatas hasonloan az achromatikus latashoz a kontrasztok erzekelesen
alapul.
    Az ember retinajaban 3fele csap van, ezek a bennuk levo fotopigment
abszorpcios spektrumaban kulonboznek egymastol. Kek Abszorpcios max 420nm,
Zold AbszMax 531nm, Voros abszmax 558nm
Magarol a szinlatasrol ket teoria van jelenleg egyik a Young-Helmholtz
Trikromatikus teoria -> Harom elemi szin felismerese, es a kulonbozo csapok
kulonbozo mertekben valo ingerlese adja a teoria alapjat. De ez a teoria
csak a fotoreceptorok szintjen helytallo, masik teoria Hering fele opponens
szinek teoriaja. Hering bacsi 3 opponenciat tetelezett fel voros-zold,
sarga - kek, feher - fekete ( a feher fekete nem szinerzekeny mechanizmusok
alapjan valosul meg) Kergi szinten ez a teoria helytallo.
Ezek alapjan egy targyat akkor latunk vorosnek ha a rola visszavert feny
tobb hosszu hullamhosszu komponenst tartalmaz igy tobb vorosre erzekeny csap
kerul ingeruletbe.
    Azthiszem ennel tovabb ne menjunk bele...
    Szoval ha prizmaval fenyt bontasz, akkor a szinatmeneteke nagyon jol
fogod latni, de pl a 420nm es a 421 nm Kek feny kozott kulonbseget biztosan
nem fogsz latni. Most a szinfelbontas sokmindentol fugg es szerintem ez
emberenkent valtozik. Mar csak azert is mert azoknak a geneknek amelyek a
kulonbozo fotopigmentek kodolasaert felelosek egyes emberekben kulonbozo
lehet az expresszioja. A szinfelbontast lehetne merni vannak is ra
keszulekek, szemeszeten hasznaljak a voros -zold szintevesztes mertekenek
meghatarozasara.
    Hat nagyjabol ennyit tudok ha van valami konkret kerdes megprobalok
valaszolni

Udv.: Azzi
+ - Re: Niburu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tiszteleten,

 wrote:

>   Olvastam, es halottam  az un. Niburu (Planet X) nevezetu bolygorol, ami
> 2003- ban hatolna be a Naprendszerbe, a Nap es a Fold kozott haladna at, nem
> kis gondot okozva a Fold lakoinak. Szeretnelek megkerni , ha valaki tud errol
> a "dologrol" ,irjon rola, hogy igaz-e vagy se.

En ugy tudom, hogy "Kesz atveres show"... :-))

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 
+ - Re: Niburu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marika!

Rovid valasz: nem igaz.

Hosszu valasz:

Idekopizhatnek egy cikket, ami a Hunnia weblapon jelent meg,
s amelynek megszuletesehez volt kozom, de nincs kedvem
ekezeteket gyomlalni. Ezert inkabb egy ezzel kapcsolatos
levelet masolok ide. Tehat:

 > palyaja 3660 evente erinti a Naprendszerunket
 > Plutot elerve, - tehat a mi naprendszerunkbe valo
 > behatolas utan kb. kilenc honappal eri el es keruli
 > meg a Napot
A leiras alapjan igen elnyult ellipszispalyan kering az egitest.
Kepler ota tudni kell azt, hogy a Naprendszerben a^3/T^2 = 1,
(nem ez a pontos keplet, de harom tizedes pontossagnal megfelel)
ahol T a bolygo Nap koruli keringesideje evben,
a pedig a palya felnagytengelye csillagaszati egysegben.
Mivel T=3660 ev, ezert a=237 CsE. Mekkora lesz a
sebessege a Foldnel? A
v^2 = 4*pi^2*(2/r - 1/a)
keplet szerint (r a bolygo pillanatnyi tavolsaga a Naptol)
v = 2*pi*sqrt(2/1-1/237) = 8,9 CsE/ev .
Ez a Naptol tavolabb ennel csak kisebb volt,
tehat a Pluto-Fold kozotti 38 CsE tavolsagot
joval tobb, mint negy ev alatt tenne meg a bolygo.
Ennyit a kilenc honaprol. A hir szerzoje nem ert
az egi mechanikahoz.
Egyebkent, ha pontosabb szamitast vegzunk,
akkor azt kapjuk, hogy egy ilyen palyan mozgo
bolygo 14 ev alatt tenne meg azt a 30,5 CsE
tavolsagot, amely a napkozelben levo Pluto
es koztunk van.

 > ma mar kis hazi teleszkopokkal is eszlelheto,
 > nehany honap mulva pedig mar szabad szemmel is lathato lesz
Az am! Csakhogy a megadott koordinatak szerint a bolygo
10 fokra van a Naptol. Abba az iranyba meg a Hubble
Space Telescope sem eszlel, nemhogy a hazi tavcsovek.

 > Megjelenése okozta mar eddig is a
 > Foldon a rendkivuli idojaras valtozasokat.
Gravitacios ereje ilyet nem okozhat, hiszen a Fold,
es minden, ami rajta van, sulytalan a tobbi egitesthez kepest.
Ami szamit, az az arapaly-ero, de az a tavolsag kobenek
reciprokaval aranyos, tehat a Pluto tavolsagabol elhanyagolhato.
Annyi joval nagyobb egitest van ennel sokkal közelebb, a Nap
kivetelevel megsem venni eszre ezek meteorologiai hatasát.
(Hogy az idojaras rendkivuli, azt most nem vitatom.
Rabizom a meteorologusokra.)

 > A publikalok szerint a foldnél 23-szor nagyobb
 > bolygo vonzasa olyan kihatassal lehet bolygonkra, amely
 > megakaszthatja forgasat, megcserelheti ideiglenesen
 >a polusokat.
Az egimechanika szerint egeszen mas hatasok lepnenek fel.
Kulonosen az "ideiglenesen" jelzo tetszik nekem.
Meg jo, hogy nem veglegesen. :-)

 > De mindenki felidezhet emlekeibol ide vonatkozo torteneseket.
Mirol van itt szo? (A szerzo mintegy rakacsint az olvasokra:
"Hiaba brekegnek a szkeptikusok, mi tudjuk, amit tudunk.")

 > A katasztrofa terv akkor lep eletbe amikor mar
 > a bolygo is szabad szemmel lathato lesz
 > allitja M. Hazlwooda, a kerdes szakertoje.
Ha valoban kozeledne egy ilyen, akkor a bolygok
helyzete az egbolton mar most tobb fokkal elterne
a csillagaszati evkonyvekben elorejelzett helyzettol.
Ezt nehez volna eltitkolni: az amatorcsillagaszok eszrevennek.
Egy sci-fi mu kapcsolodik a temahoz:
Hoyle: A fekete felhő. Igen emlekezetes belole
az a resz, ahol a mukedvelo csillagasz beszamol
felfedezeseről. Nem is olyan konnyu "osszeeskudni".

Van, aki ezt a bolygot az eddig ismert legnagyobb
transzpluto kisbolygoval, az 1200 km atmeroju
2001 KX76-vel azonositja. Azonban az o koordinatai
masok, mert a 2001 KX76 valahol a Skorpio
csillagkepben van. Es ez sem pillanthato meg
"barmilyen kis csillagaszati teleszkoppal",
mivel 20 magnitudos.

A fentiek alapjan tehat nagy mellennyel
kijelenthetem: olyan egitest nem fog itt
elhaladni a jovo evben, amelyik most
a Pluton tul korical.

Udvozlettel
Kalman
+ - Re: Funyiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Azt hiszem szep, es izgalmas feladat az utvonalmeghatarozo algoritmust
Sőt!

írhatnán egy kerberajzoló programot is, hogy ne
kelljen berajzolni a kertet. :))))
meg egy kamerázó algoritmust, hogy ne nekünk kelljen
lekamerázni a kertet....


> megalkotni. Plane, ha ugy mukodne, hogy PC-n megrajzolod a kert terkepet,
az
> akadalyokkal, az ellenorzo pontokkal, majd a sw kidolgozza az utvonalat,
> amit aztan letoltesz a funyiro agyaba.
> Esetleg bele kellene venni a terep egyenetlenseget is, hiszen az a mert
> tavot novelheti. Vagy adott terepen lehetne kalibralni a gepet.
>
> Jo funyirast!
> Sipi
+ - muholdas fuvoka vs. porgettyu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Azt se felejtsuk el, hogy porgettyuvel csak helyzetvaltoztatas lehetseges,
helyvaltoztatas nem igazan oldhato meg normalisan. Igy a muhold
palyaraallitasahoz mindenkeppen fuvoka kell, mivel a raketa csak egy
elozetes palyara allitja (legalabbis a geostacionarius muholdaknal ez igy
van). Masik problema a "sej, a mi muholdunkat fenyes napszel fujja" ;-)
ill. a levegobeni surlodas. Halovany emlekeim szerint az ASTRA muholdakat
pl. 1 km elhosszusagu kockaban kell tartani a normalis vetelhez (egyszer
az ASTRA 1B egy kicsit elkoszalt, ekkor hazilag semmit nem lehetett venni.
A budapesti AM-mikroba errol bejatszott adok pedig 95%-ban a hangyak
haborujat mutattak valami szines hatterrel, holott nemtomhany meter
atmeroju parabolaantennak vannak a Szechenyi-hegyen (ranezesre van az 6 m
is). A Hubble-nel nem tudom, milyen kriteriumok vannak.

Udv,
marky

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS