Kedves Lista!

#3171 és #3172
A napokban volt téma a Listán, hogy minden betegségnek lelki oka van.
Vonatkozik ez a meddőségre, nőgyógyászati problémákra is. Nincs kivétel. 
Az,
más alapra tartozik, hogy az emberek ezt nem tudják, nem akarják tudni 
és
nem is foglalkoznak vele. Könnyebb másra fogni a kiváltó okot, mint
megkeresni, felismerni és elismerni saját hibánkat, ami a betegségünket
okozta. Ha sikerül feltárni az okot és az illető ezt fel is dolgozza,
végérvényesen meggyógyulhat ebből a betegségből.
Ha az orvos a tünetet meggyógyítja, a betegség egy idő múltán ismét
előjöhet, akár súlyosabb változatban is, mert a lelki ok ott maradt a
tudatalattiban.

A minap beszélgettem egy kismamával. A terhessége előtt részt vett egy
rákszűrésen ahol negatív volt. Aztán a terhesség alatt is csináltak egy
ilyen vizsgálatot ahol már megállapították a méhnyak rákot nála. Állítólag 
a
terhesség alatt sokkal gyorsabb a lefolyása, mint egyéb esetben. Gyorsan
csináltak is egy kisebb műtétet ahol a rákos részt kivágták.
Sokat beszélgettünk, az okot, ami kiváltotta nála a betegséget, feltártuk,
megbeszéltük, majd programoztuk a gyógyulását. Remélem lesz eredménye, 
és
mire megismétlik a vizsgálatot nem lesz nála semmi probléma.

Hogy lehet megtalálni az okot? Mindig a beteg szerv funkcióját kell
megvizsgálni! Mit üzen általa a betegség? Mit okoz maga a betegség? A méh 
-
petefészek esetében elég egyértelmű az üzenet. Valamilyen "bűnt", "hibát"
követett el valamikor az "anyaság" a "nősége" ellen az illető, amire most 
a
betegség rámutat. Tehát ezt kell megkeresni!

Hogy működik a módszer, az alábbi levél is igazolja:

"Az utolsó találkozásunk óta napról napra jobban érzem magam, amit nem 
csak
én, hanem a közvetlen környezetem is észrevett, és nagyon örülünk neki. 
A
beszélgetéseink gyökeresen megváltoztatták a gondolkodásomat és a
világszemléletemet, legfőképpen a magamról. Nagyon örülök a változásnak, 
és
annak, hogy ez nem egy múló pillanat, hanem egy folyamat kezdete.
El kell mondanom valamit. Ahogy múltak a napok éreztem, hogy megkönnyebbül 
a
lelkem, hogy megszűnik a "szorítás", hogy aminek "távol kell lennie" az
távolodik, ami "a közelemben van, azt most már én is ott érzem", és hogy
lassan minden a helyére kerül...
Voltam a nőgyógyásznál, kaptam tablettát a flóra pótlására, majd
visszamentem, hogy megismételjék a rákszűrést. Az élet fintora, hogy éppen
március 8-án, nőnapon lesz meg az eredmény.
Őszinte leszek: átfutott rajtam, hogy mit fogok érezni, ha azt mondják, 
hogy
még mindig p3-as*, és valamilyen gyógyszer, kezelés, vagy netán újabb műtét
szükséges....
Aztán rájöttem, hogy ott gyógyultam meg, ahol a fentiek közül egyik gyógymód
sem, és egyik orvos sem tudott volna segíteni, a LELKEMBEN! Persze remélem,
hogy a testem is követte a gyógyulásban, de ha mégsem, most már tudom, 
hogy
van esélyem az igazi egészségre."

- Lassan két év telt el a levél megírása óta. Azóta tünetmentes. Más szóval
egészséges.
Szeretettel, István. (Bp.)