Sziasztok!


Miki, irod:
: A Maglev miért drága?
: A nagy fogyasztás oka a lebegtetés veszteségei + nagy légellenállás.

Tegyuk fol, hogy a maglev legellenallasa ugyanakkora, mint egy speci gyorsvonate (TGV, ICE, stb.). Lebegtetni kell, viszont cserebe nincsen surlodas a kereknel. A nemetek szerint valahol 200km/h folott (ha jol emlekszem), a lebegtetes energiaigenye kisebb a kerekek+aramszedo surlodasanal. Tovabba Bernoulli-effektus meg dinamikus felhajtoero is belejatszik. Anekdota: az ICE2-nel pl. a germanok elkovettek azt, hogy csak a vonat egyik vegen van mozdony, igy ha az iranyito kocsi megy elol es oldalszel fuj, akkor nem mehet max. sebesseggel a vonat, mert "lefujja a szel a sinrol". Hasonlo dolog lep fol, ha ellenvonat jon alagutban, stb.
Szoval van jopar aprosag, amibe bele lehet bukni.

: A megépítése pedig drága mert a "sín" minden métere egy vagyon.

Nehogy azt hidd, hogy egy 330km/h-ra engedelyezett normal vasuti palya ugyanannyiba kerul, mint egy 160km/h-ra engedelyezett. Dimbes-dombos terepen meg egy dolog hozzajon: a TGV csak 1,6%-os emelkedore van tervezve, az ICE 4%-ra, a Transrapid 10%-ra. Ergo kevesebb hid/alagut kell neki. Eppen ezert eredetileg a nemetek Munchen-Hamburg vonalat akartak epiteni (at az osszes kozephegysegen), aztan az ujraegyesites miatt politikai okokbol Berlin-Hamburg lett belole, aminek semmi ertelme nincsen, raadasul nehany be'kabioto'p es a helyi falvak polgarmesterei miatt ("nalunk is legyen megalloja") miatt teljesen elhuzodott a tervezes, aztan vegkepp lemondtak rola. A nemet Transrapid is mar kb. annyi helyen volt, mint Bp-en a Nemzeti Szinhaz. ;-)

Meg egy aspektus a maglevert: mivel korbe-korbe mechanika van a sin korul, nem tud kisiklani, igy oszlopokra is teheted a sint. Ezaltal nem kell annyi foldet venned, csak az oszlopok alapteruletet + nem kell vadallatokat keritessel elzarni ill. vadhidakat epiteni, hogy ne vagd kette a nyomvonallal a populaciot, stb. Itt aztan jol el lehet vitatkozni, hogy az ilyen jarulekos koltsegeket mennyi euroban hatarozzuk meg, igy kvazi barkit ki lehet hozni olcsobbnak. Hidat "normal" vonatokhoz is kell epiteni, mivel asszem 160km/h folott nem lehet uttal szintben keresztezni vasutvonalat, meg aztan surubben lakott kornyekeken egyszerubb, ha eleve oszlopokon viszed (mint pl. a berlini HE'V is sok helyen ilyen).

:  Miért nem légmentes csoben halad ahol permanens mágnesek
: lebegtetik?

Mert a megalloknal zsilipelni kell (idoigenyes), nagyobb halozatban x kobkilometer levegot ki kell szivattyuzni, a vonatnak oxigent kell vinnie magaval es hermetikusan zartnak kell lennie, veszmegallas eseten a csobe vissza kell szivattyuzni a levegot, hogy ne fulladjon meg a nep, igy aztan ujraindulni csak 43 nap mulva lehet, amire megint kiszivattyuztak a levegot, stb.

: Viszont duplán nyernénk: nem kell motor a vonatra, sem a "sínre",
: elég a cso egyik végén meglökni a vonatot, a végén meg elkapni.

Es ha kozepen veszfekezes miatt megall a vonat?

: Sogorék bizonyára kitöro örömmel fogadnák a 30 perces
: Bécs-Bp vonalat. :))

Szerintem talald fol a teleportalast. :-)

A maglevet valaha el akartak hozni Berlinbol Budapestig 4 ora koruli menetidovel (kocsival kb. 9 ora, vonattal 13), aminek volt is ertelme, amig meg nem jelentek a fapados repulojaratok. Hogy CO2-ben melyik a jobb, azt meg nem mondom. A nemetek szerint a maglev kb. 450km/h-ig turheto energiaigenyu. Ha ezt elfogadjuk, akkor 200..400km/h utazosebesseggel kell kozlekednie, igy mondjuk nem erdemes sacc per kabe 50km-nel kisebb tavolsagokra megallokat rakni es 1000km-nel hosszabb vonalat szinten nem erdemes epiteni (repulovel a check-in/out procedura dacara is gyorsabb).
Egyebkent elvezet maglevvel utazni, nekem volt szerencsem meg a TR07-tel menni 2 kort, mielott a TR08-at a germanok ripityomra tortek a kiserleti palyajukon. 420km/h-nal halkabb volt, mint egy helyi vonat 120-nal (es ez meg kiserleti kocsi volt, reszleges hangszigetelessel csak), a palya mellett allva nem kattog a kerek, csak "sutty" es kesz.


Udv,
marky