Zoli:
>> Letezo az, aminek a tulajdonsagai nem ellentmondok.
>> Nem letezo az, aminek a tulajdonsagai ellentmondok.
Peter:
>Kerdes az, hogy mit ertesz "ellentmondas" alatt? Es milyen (logikai)
>rendszerben vizsgalod ezt?
>Mert nekem legalabbis az arisztoteleszi logika alapjan nagyon ugy tunik,
>hogy a fenti definicio alapjan pl az elemi reszecskek (vagy hullamok, vagy
>mi a csudak?) az utobbi kategoriaba esnek... sot, mi magunk, emberek is 8-o
Mar miert esnenek? Mi a logikai ellentmondas az elemi reszecskekben vagy az
emberekben? Semifele ellentmondas nincs bennuk az arisztoteleszi logika
alapjan, legfeljebb az arisztoteleszi fizika alapjan, node ez utobbinak
nincs jelentosege.
Legfeljebb az emberek viselkedese illogikus, vagy az elemi reszecskek
viselkedese nem felel meg intuitiv elkepzeleseinknek, de ez nem logikai
ellentmondasossag.
Szerintem a letezo fenti definicioja helyes, ha potencialisan letezheto
dolgokra gondolunk.
Azonban nem elegseges a fenti definicio, ha a letezot ugy ertjuk, hogy
szamunkra letezo, a mi vilagunkban letezo. Akkor ugyanis hozza kell tenni az
alabbit:

Szamunkra letezo az, amely a tapasztalataink alapjan kialakitott logikailag
konzisztens es legmegalapozottabb elmeletunkben szerepel.

Pelda: El tudok kepzelni tolunk fuggetlenul a negyedik dimenzioban eltolva
egy masik harom dimenzios vilagot, amely logikailag konzisztens masik vilag.
Ezert ez egy lehetseges letezo dolog. De mivel semmifele informaciom nincs
errol a vilagrol, teljesen alaptalan lenne ezt letezonek mondani, azaz
szamomra is letezonek. Az, hogy ez a vilag ki szamara letezik, letezik-e egy
hatdimenzios metauniverzum lenye szamara, ez pedig eldonthetetlen,
metafizikai, tehat ertelmetlen kerdes szamunkra.
Tehat ilyet vagy az ellenkezojet allitani ertelmetlenseg.
Mar csak azert is, mert vegtelen sok ilyen vilagot el lehet
kepzelni,meghozza egy irdatlan nagy szamossagban. Valoszinuleg a lehetseges
logikailag konzisztens vilagok szamossaga minden rogzitett szamossagnal
nagyobb. Ezert abszolut jelentoseg nelkuli, ha ebbol egyet kiragadunk, es
azt mondjuk: "ez lehetseges". Semmi ertelme ezt ezalapjan mindjart letezonek
mondani.

math

Sziasztok!

Orulok, hogy ilyen szep szammal szoltatok hozza, bar ugy veszem eszre, hogy
a legkenyesebb allitasaimat nem tettetek helyre, bar nagyreszt
megtalaltatok ezeket a helyeket. Megprobalom tehat en, amennyire telik
tolem.

Kedves Domokos Laszlo!

>>Bar nem butasag, amit irtal, de hianyos, hibas.
>Szeretem ezt, mert kifejezi huen taxi hozzaallasat. Vagyis, hogy nem
>hibas, amit mas ir, hanem hianyos, rossz. Szoval hogy nem hibas,
>csak rossz.... :)

Azert irtam, hogy nem butasag, amit From irt, ugyanis Schrodinger
eredetileg, amikor megalkotta egyenleteit, eppen ugy kepzelte el, hogy az
elektronok szet vannak kenodve a terben, tehat From egy letezo, es
elterjedt elkepzelest hangoztatott. De kesobb Born, aki mar ismerte
Heisenberg megkozeliteset is, megadta a QM maig elfogadott valoszinusegi
ertelmezeset, amelyben az elektron szetkentsegenek nincs fizikailag
ertelmezheto modellje. Termeszetesen ez nem az ujjambol szopott informacio,
hanem Feynman 9. koteteben olvastam, amit sikerult antikvariumban
megszereznem.

>Hm, az anyag alkoto elemeinek (elemi reszecskek??) ...

Irhattam volna elemi reszecskeket, de ez az elnevezes a hullam-reszecske
kettosseg taglalasa kapcsan elfogultnak tunhetett volna, hiszen az
elnevezesben benne van, hogy reszecske. Persze latom, hogy ettol meg nem
vilagos, hogy mirol van szo, igy a tovabbiakban nem leszek ilyen szigoru.

>En ugy tudtam, hogy az anyag az nem
>valtozik, viszont a viselkedese konnyebben leirhato egy olyan modellel,
>ami vagy hullamokra (frekvencia-hullamhossz, sebesseg, energia) vagy
>individualis reszecskekre (kiterjedes, sebesseg, tomeg) epul.

Ez a vagy-vagy kategoria felrevezeto, hiszen egy es ugyanazokrol az
objektumokrol van szo, raadasul egy es ugyanazon modellen belul. Csak a
modell kulonbozo fazisaiban tekintjuk ugyanazt az objektumot kulonbozo
jellegunek. Termeszetesen vannak hagyomanyai annak, hogy a fotonokat inkabb
hullamnak tekintsuk, az elemi reszeket reszecskenek annak megfeleloen, hogy
az egyik alapallapota a mozgas, a masike a helybenmaradas, de a QM-en belul
ennek nincs jelentosege.

>Nezzuk csak megegyszer: minden parametere a HR-nak megfelelo
>mertekben meghatarozott, ES PONTSZERU.
>Szoval akkor most pontszeru vagy sem?

Ez egy nagyon fontos reszlet, amit meg nem fejtettem ki, es ezert pontatlan
is a korabbi megfogalmazasom, de itt van a kutya elasva. A hullamegyenlet
alkalmazasahoz olyan kiindulasi adatokat hasznalunk, amelyek pontszeru
objektumra utalnak. Peldaul az eroterek forrasainak, es a vizsgalando
elemeknek pozicioi, iranyai, impulzusai, momentumai, stb. Nem biztos, hogy
ezek valoban pontszeruek, es a valodi poziciojuk is hatarozatlan
merestechikailag, de a hullamegyenlet alkalmazasahoz konkret kiindulo
szamadatokra van szukseg, amelyek matematikai ertelemben egyertelmuek, es
tobbnyire pontszeruek. Egy homogen kulso eroter persze ertelemszeruen
vektor jellegu, de kiindulasi adatkent ez is pontosan meghatarozott. A
hullamegyenlettel meghatarozhatjuk, hogy milyen valoszinuseggel
kovetkezhetnek be mas allapotok a kiindulasi adatokbol kiindulva. A
valoszinusegi mezot a hullamegyenlet hatarozza meg, tehat ilyenkor
hullamszeru terjedesrol beszelhetunk, de mivel ez a hullamszeru terjedes
csak a valoszinusegre vonatkozik, nem allithatjuk, hogy a reszecskek is
hullamszeruen terjednek. A mas allapotok (nevezhetjuk vegallapotnak)
termeszetesen a kiindulasi adatokhoz hasonlatosan szinten konkret
szamadatok, tehat pontszeruek abban az ertelemben, hogy ezeket pontszerunek
kell venni, ha ujra kiindulasi adatkent akarjuk felhasznalni oket. A
konkret mereseknel persze tudnunk kell, hogy a kiindulasi, es vegallapot
adatait csak a meroberendezes pontossaganak megfelelo mertekben
hatarozhatjuk meg, es ez a meghatarozottsag nem elegendo ahhoz, hogy a
matematikailag pontszerunek vett objektum fizikai pontszeruseget
bizonyitottnak vehetnenk. Igy hat sem hullamszerusegrol, sem a
pontszerusegrol nem beszelhetunk az anyaggal kapcsolatban, csak annyit
allithatunk, hogy a matematikai kozelitesunk hol pontszeru, hol hullamszeru
kozeliteseket alkalmaz (ugyanazon elmeleten belul).

>>de amikor detektaljuk a reszecsket (a hatarozatlansagi
>>relacionak megfelelo pontossaggal), akkor az megint csak
>>pontszerunek mutatkozik.
>Ezt meg hogyan erted? Ott ul valaki, aki azt nezi, hogy egy pontszeruen
>mutatkozo reszecske eppen becsapodik a detektorba?

Tortent mar ilyen. Kezdetben a kiserleti fizikusok idejuk nagy reszet azzal
toltottek, hogy meredten bamultak a foszforeszkalo ernyo felvillanasait.
Persze kenyelmesebb egy fenyerzekeny filmet hasznalni, majd elohivni, ez
persze sokkal dragabb. De semmiseg ez is a mai gyorsitok detektorainak
koltsegehez kepest, ahol az erzekeny lemezekbol osszeallitott tombok
utolagos elemzesevel kapnak terbeli informaciokat a becsapodo reszecskek
palyajarol, es a lemezeken beluli utkozesekrol, hasadasokrol. Ilyenkor
termeszetesen szabad reszecskeket (az atombol kiszabadult reszecskeket)
figyelnek meg, amelyek a klaszikus ertelemben (es a klasszikus vonalas
palyak szerint helyesen) mutatkoznak reszecskeszerunek. A lemezek
termeszetesen szinten atomokbol allnak, es igy a reszecskek utja minimum
egy atom atmeroju savban rajzolodik ki, tehat elegge hatarozatlanul.

>En ugy tudtam, hogy altalaban a reszecske/hullam energiajat merjuk meg,
>vagy a tomegevel/energiajaval es toltesevel aranyos mennyiseget.

Ez is igaz. A mereseinknek van egy szigoru korlatja. A reszecskek atomon
beluli viselkedese tokeletesen rejtve van elolunk. Csak a kiszabadulo, vagy
elnyelodo reszecskek, vagy fotonok kolcsonhatasait vagyunk kepesek
eszlelni. Az allando allapotu atomok mindaddig szinte nem is tekinthetok
letezonek, amig valamilyen kolcsonhatasba nem kerulnek, es ilyenkor
szerencses esetben meghatarozhatjuk, hogy a kolcsonhatasban mekkora energia
adodott at. Ezzel ki kell egesziteni a korabbi allitasomat, miszerint
ahanyszor csak merest vegzunk, akkor a reszecskeket egy pontszeru
allapotban talaljuk, fuggetlenul attol, hogy milyen surun vegzunk
mereseket. Ugyanis itt kiderul, hogy csak bizonyos specialis esetekre
korlatozodik a meresi kepessegunk, amikor is az atom energiat vesz fel,
vagy ad le. Ez az energia a meroberendezesnek adodik at, vagy vonodik el,
es igy detektalhato az atomi szintu valtozas. Itt ujra el lehet mondani,
hogy a meroberendezes is atomokbol all, ezert a meres pontossaga
korlatozott. Csak azt tudhatjuk legfeljebb (sokszor meg ennyit sem), hogy a
kolcsonhatas a meroberendezes mely atomjait erintette, de ennel tobbet nem
tudhatunk. De miert mondom ennek ellenere, hogy pontszeru ez a
kolcsonhatas? A kezdeti es a vegallapotot a hullamfugveny altal
meghatarozott valoszinusegi mezo koti ossze. Ha a vegallapot ismeretlen,
akkor a valoszinusegi mezo igen nagy mertekben kiterjedt, esetleg az egesz
teret is lefedi. Ehhez kepest a vegallapot atomnyi meretet joggal
tekinthetjuk pontszerunek. Ez persze egy kozelites, hiszen az atomi
reszecske meretet nem hataroztuk meg az atomhoz kepest, es a reszecske-atom
talalkozasi pontja is ismeretlen. Azonban ezt a meretaranyt is meg lehet
hatarozni az utkozesi gyakorisagbol, illetve szorodasbol, gondoljunk csak
Rutherford kiserletere, amellyel az elektron, es atommag nagysagat
meghatarozta.

>A vonalszeru palya igenis leirhato hullamfuggvenyekkel,
>es a hullamfront terjedesevel.

Ennek a kozelitesnek meg van az a szepseghibaja, hogy a hullamfront egy a
terjedesre meroleges kiterjedt (es lehetoseg szerint peremet nem
tartalmazhato)  feluletet feltetelez, amelyben a front szomszedos elemei
biztositjak az iranytartast. A front egyetlen eleme igy vonalszeruen
valoban bejarhatja ugyanazt az utat, mint egy pontszeru reszecske. De mihez
kezdunk a front tobbi reszevel, vagyis az egesz felulettel? Az semmikeppen
sem vonalszeru, es terjedeseben korlatozzak az akadalyok. Es ha reszecske
elnyelodik a detektor egyetlen atomjaban, akkor mi tortenik a hullamfront
tobbi nagykiterjedesu reszevel? Azt hiszem lathato, hogy a hullamszeruseg
eroltetese ellentmondasokra vezet. Persze a reszecskeszeruseg eroltetese is
ellentmondasokra vezet, hiszen az interferenciat nem magyarazza meg. De
mint irtam nem is szabad egyik ertelmezest sem eroltetni a QM keretein
belul.

Kozben felvetodott bennem egy ujabb kiserleti elrendezes terve. Az utkozesi
kiserleteknel hasznalatos detektalo lemezek koze kellene tenni egy olyan
lemezt, amelyen csak ket olyan res van, amely atengedi a reszecskeket,
mashol a lemez nem engedi at. Kerdes, hogy a resek mogott eszlelunk-e
interferenciat az atjuto reszecskek altal kirajzolt vonalszeru palyakban?
Termeszetesen a reseket a reszecskek hullamhosszanak megfelelore kell
meretezni, es ez a hullamhossz nem lehet rovidebb a detektalo lemezek
felbontasi kepessegenel. Elkepzelheto, hogy nem teljesithetok ezek a
latszolag egyszeru, de szigoru feltetelek.

Kedves Janos!

>semmifele igenyed nem lehet a fizikai elmeletekkel
>szemben, azon tulmenoen, hogy ellentmondasmentesek es valamire
>hasznalhatoak legyenek.

Na azert en ennel sokkal kivancsibb vagyok, es megnyugtatobb tokeletessegre
vagyom egy jol mukodo, de kozelito jellegu elmeletnel. Gondolom tudod, es
remelem en is jol tudom, hogy a hullamegyenletet nem oldottak meg
bonyolultabb atomokra, es gyakorlatilag a hidrogen kozmetikazott allapotait
hasznaljak altalanossagban, a Pauli-fele kizarasi elvvel kiegeszitve. Nagy
szerencse, hogy ez a kozelites helyes eredmenyeket ad. Ezert szamomra a QM
csupan egy matematikai kozelites, de nem fizikai magyarazat. Csupan a
merheto menyisegeket fogadja el letezonek, de nem probalkozik megkeresni a
merheto mennyisegek mogott rejlo fizikai okokat. A klasszikus fizikai
mennyisegek nelkulozhetetlenek szamara, de megis ellentetes a klasszikus
fizikaval. Ugy cafolja a klasszikus fizikat, hogy kozben raepul, tehat
semmikeppen sem helyettesiti.

Kedves Matyas!

Megprobalod megkeresni az intuicionizmusom gyokereit (genetikus/tarsadalmi
orokseg), de nem talaltad meg. Errol egyebkent mar irtam. Az intuicionizmus
komplex, osszegzo gondolkodas, amely csak akkor mukodik, ha minnel tobb
ismeret mar beagyazodott az agyba. Termeszetesen sohasem tagadtam az
elemzo, axiomatikus gondolkodas szuksegesseget sem, de az elobbit (nem
kizaro jelleggel) fontosabbnak tartom. Az igy megszuletett gondolatokat
mindaddig igaznak, vagy lehetsegesnek veszem, amig nincs ra cafolat. Ezek a
gondolatok persze megfelelo elemzes hijjan csak sejteseknek fogadhatok el,
de ez minden alkotas elso lepese.

>>Nehez lenne ketsegbevonni azon igenyemet, hogy
>>csak olyan fizikai elmeletet tekintsek tokeletesnek,
>>amely az ido folytonos mulasahoz folytonos fizikai
>>allapotatmeneteket rendel, es a QM nem ilyen,
>hat ha te mondod, akkor nem vonjuk ketsegbe, hogy van ilyen igenyed. de
>megint az a kerdes, hogy honnan jon ez az igeny?

Hozza szoktam, hogy egyertelmu kerdesre egyertelmu valaszt kell keresni. Ez
a se nem hullam, se nem reszecske jelleg nem egyertelmu valasz, hanem a
felelet megtagadasa, a kerdes megkerulese. Ilyen se_ilyen_se_olyan objektum
a matematikaban sem letezik. A QM keretein belul ez a kerdes sohasem
oldhato fel, hiszen ez a se_ilyen_se_olyan ertelmezes az alapja.

Udv: Takacs Feri

Tisztelt Lista!

Alakul ez az dolog, legalabbis egy iranyba evezunk nehanyan... ;)

Mizsei Ur irta:
>Ez az erveles  megalapozott, hiszen a QM tokeletessege
>kezzel foghato. Ugyanis ahanyszor csak merest vegzunk, akkor a reszecskeket
>egy pontszeru allapotban talaljuk, fuggetlenul attol, hogy milyen surun
>vegzunk mereseket. Kozben persze egy olyan hullamfuggveny irja le az

Hat en azert ezzel vitatkoznek. Marmint a kijelentessel, hogy amikor merest
vegzunk, akkor a reszecskekek mindig pontszerunek talaljuk. En igy tudom,
hogy quantum-sazmitogepben epp azt akarjak kihasznalni, hogy egyetlen foton
is kepes interferenciat kepezni onmagaval, megpedig annak fuggvenyeben, hogy
az interferenciahoz szukseges masodik utvonal szabadon jarhato-e vagy sem.
Es akkor pedig egy reszecske altal kialakitott interferogramot vizsgaljuk,
ami mindenkeppen arra utal, hogy a  reszecsket/hullamot esszerubb hullamokra
epitett modellel leirni az eszleles idopontjaban. 

Altalanosan:
Jo lenne elgondolkozni fizikai ertelemnbem azon, hogy mint jelent a
pontszeruseg egy elemi reszecskere nezve. Merthogy a HR (Heisenberg apank
ugy's',mint) szerint akkor az energia teljesseggel meghatarozatlan, szoval a
tomeg is. Ebbol kovetkezoen (minthogy a fizikai dimenziok igencsak
hataroltak) az illeto reszecske vagy rendelkezik energiaval, vagy sem.
Amennyiben az energia nagyobb nullanal, akkor egy szep fekete lyukrol
beszelunk, ami fizikai modszerekkel detektalhatatlan, minthogy az
esemenyhorizontja elnyel mindenfele altalunk kibocsajtott
(proba)reszecsket/hullamot. Ha az energiaja nullaval egyenlo, akkor meg
nincs mirol beszelni, mert egy pontszeru (kiterjedes nelkuli), energiaval
nem rendelkezo valamirol akarunk informaciot szerezni, ami az Okham borotva
szerint meg targyalast sem erdemel (be is fejezem ;) ).

Ha viszont a tobbseg amellett szavaz, hogy az a reszecske, ami pontszeru es
energiaja is van, akkor ideje lenne egy kozmologus/fizikust megkerdezni a
legfrissebb feketelyuk-kutatas eredmenyeirol... ;)

Ami mellett kardoskodom mar jo ideje, az annyi, hogy lehetoleg NE BESZELJUNK
PONTSZERU RESZECSKEROL, hanem mindig valamirol ami vagy reszecske vagy
hullam, vagy mit tudom en micsoda, de letezik valos kiterjedese. A quantum
mechanika szepsege az annyi, hogy megmutatja, hogy egy hullamokra epulo
modellbol is lehet 'reszecske' szeru allapotjelzoket csiholni ugy, hogy
kozben az egeszet valoszinusegekre epiti az ember. (Fizikusok hajra,
segitsen valaki erthetobbe tenni!!)

De! Minden elemi reszecskenek van valamifele kiterjedese (fizikai
ertelemben), mert enelkul Heisenberg papank fekete lyukakat gyartana
sorozatban es veg nelkul... huha, az utolso negy szoval tuzveszelyes talajra
tevedtem :)))

Udv:

Domokos Laszlo

Szevasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ravasz vakuum ( 4 sor )
> Idopont: Mon May 28 12:13:19 CEST 2001 TUDOMANY #1488
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>  Ha jol ertettem, akkor ket darab ablak volt azon a dobozon. Ilyenkor
> nagyon nem valoszinu, hogy mind a ketto magatol torjon be: Ha az egyik
> torik, akkor csokken a vakuum, es a masiknak epsegben meg kell usznia.
Valoban, a masik ablak inkabb kifele torik. Ha eleg nagy a betort ablak a
doboz terfogatahoz kepest a levego gyorsan bearamlik es tulnyomast hoz
letre. Ezert durran a fenycso is, ha leejted.
A levegonek sokkal kisebb a tehetetlensege mint mondjuk az uvegnek es elobb
megtolti az edenyedet (vagy annak a helyet, ha az egesz uvegbol van)
minthogy a szilankok melyen berepulnenek. Igy sokszor szetveti az uveget.
Tehat ha eleg kicsi a doboz terfogata az ablakhoz kepest, akkor a magatol
betort ablakbol is kellene talalni szilankokat kivul.
Mihaly:
En a helyedben kiprobalnam - persze a leolvasok nelkul -, ha sima uveget
hasznaltok - ahogy irtad -, biztosan nem kerulne sokba felaldozni a tudomany
oltaran par uveglapot. Legritkitas a dobozban, majd kis koppantas egy
csavarhuzoval az ablakra.

Jo kopogtatast!
Sipi

p.s.: Apropo! Nem lett elmeretezve a leolvaso lezere? :-)

Egy érdekes ötlet fogalmazódott meg bennem az örökmozgóval
kapcsolatban. Mely a következő: az egészet az atom mintájára
kellene megalkotni. Ahogy az elektron is örökké mozog úgy egy
hasonló berendezés is működhetne folyamatosan, hiszen az az
ártatlan elektron is csak egyszer kap energiát és mozog.

Sziasztok  !

Koszonom a reszletes valaszokat mindenkinek.
Eddig MUSTEK szkennerekbe volt csak modom belenezni.
Ma viszont egy viszonylag uj, es eddig mukodokepes HP modellt ki 
akartam probalni, de a szoftver kozolte, hogy a PC nem latja 
a szkennert. Ez is egykocsis szkenner (HP5400), es meglepetesemre
bordas-szij van benne. ( Lehet, hogy nem is muszaki, hanem 
szabadalmi okok miatt kenytelenek mas gyartok mas megoldasokat 
alkalmazni ?)
Egy masik mai hiba, ami arra utal, hogy a sors mara kitiltott
a szkennelesbol:
A nalam levo, regi, bordas-szijas 1200-as felbontasu paralel-porti 
MUSTEK eppen nem akar mukodni, de a szoftver errol nem tud.
Tap van, a LED vilagit, de mas eletjel nincs. 
A szoftver mit sem tud a hibarol. Hosszas varakozas utan megjelenit a 
kepernyon egy gyonyoru koromfekete szkennelmenyt. :)
Mellesleg ennek fedel-zsanerja nem kiemelheto, igy vastag konyvek 
szkenneleset csak felhajtott allapotban lehetne vegezni, am a fedel 
lecsukasat mikrokapcsolo erzekeli. A szoftver el sem indul, amig nincs 
lehajtva a fedel, vagy be nem csapom egy palcika bedugasaval.
Ez legalabb mukodik, de utana csak sotetseget lehet vele szkennelni.:)

3. esemeny: az alberletemben van egy MUSTEK, am 7500Ft !!!, azaz
hetezerotszaz dijhatralek miatt az ELMU lekapcsolta a villanyt. 
( nem en vagyok az oka. ) Visszakapcsoljak kulon 3600-ert, ma 
inteztem el, de szkennelni csak holnap lehet. :)

Nehany eve amikor eloszor talalkoztam szkennerrel, es kenyszert
ereztem, hogy szetszedjem, arra szamitottam, hogy hanyattvagott 
kezi-szkenner mozog benne, de nem ugy volt.
Fixen, NYAK-lapon volt a kis kamera kullemu CCD.
( arrol hallottam, hogy ez nem altalanos, es FAX-okban sem ilyen van )

A fedelek: van kiemelheto femzsaneros valtozat, es lattam muanyagot,
mely kipattinthato. Mar ranezesre is gyengenek latszott. Egy ora mulva 
le is tort. ( Nem en voltam ! :)
Egy frissebb tipusnal MUSTEK-ek visszatertek a fem-zsanerhoz. 
( A HP nem tette ezt)

Ami ugyancsak valtozekony, hogy az uveglap hol besullyesztett, 
hol egysikban van a hazzal.
A sullyesztesnek nincs kulonosebb elonye, sot olykor hatranyos is,
pl. ha A4-nel nagyobb lepedot kell reszletekben szkennelni.

A ketkocsis bonyolult rendszeru gepeknel a kocsik mikozben haladnak
egymashoz kozelitve vegul talalkoznak a sin vegen. 
Lehet, hogy ez amiatt van, mert a CCD fixen a doboz egyik vegeben 
lent van, es ha fixen allo tukor vetitene le ra a kepet, akkor  
a CCD-re eso vetulet - csik - fenyereje jelentosen  
valtozna a tavolsag fuggvenyeben, es ezt a mozgo fenyforrashoz
folyamatosan kozelito levetito tukor-parral kompenzaljak ?

A sebesseget lehet, hogy a minel olcsobb es emiatt lassu CCD-k 
es/vagy olcso de lomha A/D konverterek korlatozzak ?
Adatatvitelben kartyas szkennernel gondolom nem lenne gond parszaz 
megabit/sec sebesseget tartani.
Hoppa ! A HDD is lehet gyenge lancszem. Most kiprobaltam, es
kb. 10mbit/sec volt egy copyzas sebessege. ( DOS alatt, es ez volt
a gyorsabb)
Ez nagyfelbontasu szines kep fogadasahoz meglehetosen lassu, 
de szoveg szkennelesenel a mechanika igazan megtaltosodhatna,
ha egyaltalan hajlando lenne mukodni. :)

Udv: zoli