Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1289
Copyright (C) HIX
2000-11-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Keszon (mind)  21 sor     (cikkei)
2 Re: Keszon (mind)  36 sor     (cikkei)
3 Re: papirkimeles (mind)  29 sor     (cikkei)
4 papirkimeles (mind)  22 sor     (cikkei)
5 Re: Futeshatekonysag (mind)  14 sor     (cikkei)
6 Re: papirkimeles (mind)  29 sor     (cikkei)
7 Re: csendgep (mind)  47 sor     (cikkei)
8 Re: ipar-ko'rtortenet (mind)  64 sor     (cikkei)
9 Re: Dinok - Fold magneses tere (mind)  43 sor     (cikkei)
10 Re: levegonel nehezebb madar (mind)  42 sor     (cikkei)
11 Re: deuterium (mind)  27 sor     (cikkei)
12 Re: Keszon (mind)  66 sor     (cikkei)

+ - Re: Keszon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Slovak Republic]

> Meg tudna valaki mondani, hogy milyen az a vizmelyseg, amibol gyorsan
> felmerulve fellep az u.n. keszonbetegseg (az oxigen kivalasa a verben
> buborekok formajaban) ? A masik kerdes az, hogy miert nem fenyegeti ez
> az oxigenpalack nelkul meruloket ? A vilagcsucs talan 120 m (nagyjabol
> 3-4 perc alatt). Azt ertem, hogy az ilyen esetekben a ver kezdeti
> oxigen-telitettsege normalis (hiszen az illeto a felszinen vesz
> levegot), de a merules soran ez nem novekszik a melysegtol fuggoen ?
> Vagy mar egyszeruen nincs a szervezetben annyi oxigen, ami a
> felmeruleskor problemat okozna ?

A keszon betegseget a nitrogen kivalasa okozza es nem a oxigen. Altalaban
a nyomast kockazatmentesen lehet a felere csokkenteni. Tehat 10 m-rol
azonnal fel lehet jonni, 20-rol csak 10-ig lehet, ott varni kell az
egyensuly beallasara es utana lehet feljonni, stb.

Amikor gyorsan mennek le palack nelkul, akkor nincs ido a nitrogen verbe
jutasara, igy kockazat sincs amikor ugyan olyan gyorsan jonnek fel.

Necc Elek (az ezermester)
+ - Re: Keszon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado :  [Slovak Republic]
> Temakor: Keszon ( 15 sor )
> Idopont: Fri Nov  3 08:43:59 EST 2000 TUDOMANY #1287
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Meg tudna valaki mondani, hogy milyen az a vizmelyseg, amibol gyorsan
> felmerulve fellep az u.n. keszonbetegseg (az oxigen kivalasa a verben
Nem az O2, hanem a N2 valik ki, ez ellen jo a He-os oxigenpalack (N helyett
He).
Nem csak a melysegtol fugg, hanem az eltoltott idotol is! U.n. zsilipelesi
tablazatokban vagyon ez potosan kifejtve, de alitolag van tobbfele tablazat
is.
A lenyeg: a nagyobb nyomas miatt tobb N2 tud oldott formaban a verbe jutni
(az O2-t a hemoglobin megkoti), ha szepen kizsilipelsz, akkor kilegzed, ha
sietsz akkor buborekok kepzodnek! Persze ehhez is ido kell es par masodperc
nem okoz gondot, ha gyorsan visszamerulsz.

> buborekok formajaban) ? A masik kerdes az, hogy miert nem fenyegeti ez
> az
> oxigenpalack nelkul meruloket ? A vilagcsucs talan 120 m (nagyjabol 3-4
> perc
> alatt).
O"k csak egy levegovetelnyi N2-vel gazdalkodnak es annak jo reszenek a
tudoben gazkent kell maradnia (igy van egyensulyban).

Udv!
Sipi

 .
an egyensulyban).

Udv!
Sipi

 .
+ - Re: papirkimeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: papirkimeles ( 29 sor )
> Idopont: Fri Nov  3 13:23:25 EST 2000 TUDOMANY #1287
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Arra szeretnek kilyukadni, hogy tenyernyi helyen elfernenek
> lazan, fontos, alapveto komplett elmeleti tananyagok,
> tobbfe'le interpretacioban, megvilagitasban, bovithetoen,
> es akar konnyed szorakoztato formaban is, de nem kaphatok.
> Vajon miert nem, es mennyibe kerulne, ha megis ?
Van sokfele oktato CD! A nyelvi CD-ken szoveg-kep-hanganyag is.
Tavoktatasban (pl. GDF) elofordul, hogy hallgatoi CD-t adnak ki amin az
osszes tantargy foliaanyaga mellett szabad progik, kepek, oktatasi
videofelvetelek is talalhatok.
Szotarak is vannak CD-n forgalomban.
stb.

Udv!
Sipi

 .
an.
stb.

Udv!
Sipi

 .
+ - papirkimeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli, arrol elmelkedtel, hogy miert papiron van meg mindig az irott
szoveg,e s miert vankeves elektronikusan. nos, nehany szempont:

1) mert papiron voltak eddig, es a konvertalas penz ido energia. csak a
legutobbi idokben van olyan program, ami mar eleg hasznalhato szovegek
scannelesenel. van ennek egy atfutasi ideje.
2) az elektronikus formatum kenyelmetlen, az emberek tobbsege nem
szereti olvasni. az biztos, hogy nem olyan jo erzes, es az is biztos,
hogy kisebb a monitor kontrasztja. ha kinyomtatod a konyveket, akkor ott
vagyunk, ahol voltunk, csak mar atevetted a nyomda szerepet. ezt sem
szeretjuk annyira.
3) egy konyv eladhato 1000-10000 forintert, de egy floppyert nehezen
adnanak az emberek ennyit, akarmilyen tartalmas is, ami rajta van.
hasonloan, egy CD-n mondjuk elferhetne a vilagirodalom remekeinek egy
oriasi valogatasa. de vajon adnal-e erte annyi penzt, mint osszesen a
konyvekert? szoval a kiadok anyagi erdeke is szerepet jatszik.
4) a konyvben az emberek nem teljesen az informaciot, hanem bizony a
targyat veszik meg. a szep, stilusos, formatervezett targyat. nem
lattanm meg formatervezett winchestert.:) (hopp amerikaban figyelnek a
kemek az otletre?:)

math
+ - Re: Futeshatekonysag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

> Van egy misztika, amit regota nem tudok feldolgozni:
> az energiatakarekoskent hirdetett villanykalyhak esete.
> Az automatikus homerseklet-szabalyzason kivul nem tudom mi
> lehet a takarekos bennuk.
  Ejszakai arammal kell oket felfuteni es tartjak a hot egesz nap. Mar
ha a hotarolos villanykalyhara gondolsz... :)
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Hírességek mondták:
"Washington could not tell a lie; Nixon couldnt tell the truth; Reagen
cannot tell the difference" - Mort Sahl, humorist
+ - Re: papirkimeles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halihó!

> Idonkent kiszamolgatom ujra, hogy milyen a terfogatarany
> - a papirra nyomtatott konyvek, es a hard diskek viszonylataban.
  Nezzed inkabb DVD viszonylataban. Sokkal nagyobb a kapacitas / ar
hanyados. Vinyo eseten kb. 1M = 1Ft, mig ketoldalas DVD (9G) eseten nagy
tetelben az eloallitasi ar kb. 300Ft. Toredeke a vinyonak. Es kevesbe
serulekeny, konnyebben cserelheto es potolhato.

> Beszedes hanganyagok -  pl. eloadasok anyagai, vitak, kabarek,
> nyelvleckek, mesek, panaszaradatok stb., 8bites kvantalassal,
> 10Khz mintavetelezessel megorokitve 100 masodpercenkent 1Mbyte
> fogyasztast feltetelezve -  500 oranyi hanganyag tarolasa
> lehetseges 20 Gigas winchesteren, es ez is barmifele tomorites
> nelkul, es kenyelmes gyors keresest es egyeb szolgaltatasokat
> lehetove teve.
  Ne igy... Akkor mar MP3 formatum. 128kbps eseten 360 ora erre a
kapcitasra kivalo minosegben. Nem pedig elvezhetetlen szorcsogo-sipolo
elettelen hang.
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 6.2 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Hírességek mondták:
"Nincs semmi mocskos a szexben. Kivéve, ha igazán jól csinálják..." -
W.Allen
 .
inálják..." -
W.Allen
 .
+ - Re: csendgep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> > Azonban az "ellenhang"  ami egy pontban negativ interferenciat (kioltast)
> > eredmenyez az a ter tobbi pontjaiban semmit, vagy epp pozitiv
> > interferenciat (erosebb hangot) fog okozni.
> > Kepzeld el a hangokat, mintha hullamok lennenek egy medence felszinen.
> > Azzal, hogy egy masik pontban hullamokat keltesz nem tudod az egesz
> > medencet lecsendesiteni. Egyetlen kivalasztott pontot bizonyos esetekben ig
en

Trivialis hogy egyetlen pontszeru hangforrassal csak egyetlen pontban
lehet tokeletes kioltast megvalositani. Kiveve ha a csendsugarzo ugyanabban
a pontban van mint a kioltani szandekozott hangforras :)
Ket hangszoroval esetleg 2 pontban is lehetseges a kioltas. Az a sejtesem
hogy altalaban n hangszoroval n pontban lehetseges. A pontok merete a
kioltando hang hullamhosszanak kis toredeke.

> > A hallhato hang hullamhossza (300m/s / 20-20000Hz) 15m es 1.5cm kozotti ha
> > jol becslem. Ennek a tavolsagnak egy reszletere esetleg meg lehet csinalni.

Sajnos mivel a magas hangok hullamhossza kisebb mint a fejunk atmeroje, nem
lehet azt sem megoldani hogy legalabb a fejunk korul csend legyen. Nem hogy
tobb meteres teruleten, ami esetleg lehetove tenne a csendgep haditechnikai
felhasznalasat... Illetve rengeteg hanxoro kene hozza.

> Vegulis az elv igaz, de megis gyakorlatilag nem biztos, hogy azt
> mtatja. Ha a hangintenzitast a terben egy f(x,y,z) haromvaltozos
> fuggvennyel le lehet irni (ez biztos, de nem biztos, hogy talasz megfelelo
> matematikai kepletet hozza), akkor ez pl. taylor-sorba fejtheto. Ha
> n. rendig megtartod az ertekeket, akkor az igy kapott kozelito fuggvenyt
> EGZAKTUL ki tudod oltani (gondolom n darab szamitogep-vezerelt
> ellenforras segitsegevel). Viszont mivel ez a tenyleges fuggvenynek csak
> egy sorfejtese, ezert egzakt azonossag (az elozo iroval egyetemben
> allitom) csak egy pontban lesz, a tobbiben a kis eltere minatt nem lesz

Vegtelen (nagy) szamu hangforrassal megoldhato. De gondolj bele, a zavaro
hang 99%-anak eliminalasa mar eleg szep eredmeny lenne, de a fuled azt meg
kivaloan erzekeli, a karakterisztikaja logaritmikus. Tehat nagyon pontosan
kene kioltani a zajt, hogy csak nagyon kicsi toredeke maradjon meg.
Ezert rengeteg hangszoro kene, es az erzekeloknek is nagyon joknak kene
lenniuk.

> Peter

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Windows98, mert csak ezt erdemlem :)"
+ - Re: ipar-ko'rtortenet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kedves Ferenc !  

Hi!

> O, szegeny BEAG !  Annak idejen sokat kinlodtak az ulohelyek
> cimzesi zavarai miatt, de egy ido utan ugy tunt, hogy
> elharitottak a hibakat. Hogy vegul lecsereltek a berendezest
> arrol nem tudtam, mert reg jartam arra, mint egykori KULSOS !

Nem tudom mikor keszult el, de max 2-3 eve.
Errol jut eszembe a BEAG meg letezik valamilyen szinten?

> A gerjedesrol:
> >Ezt nagyon egyszeruen oldottak meg: nehany % pitch-shiftet alkalmaztak,
> >vagyis kicsit eltoltak a jel frekvenciajat. Igy egyes kepviselok hangja
> >kicsit magasabb/melyebb lett :)
> 
> Akkoriban gyartottak mar a vilagon olyan chipet, mely
> kepes a beszedhang magassagat modositani, de lehet, hogy
> abban az idoben ez embargos termek volt.

Analog aramkorokkel kicsit gazos megcsinalni, termeszetesen nem lehetetlen.
Digitalis rendszerben nem problema. Csak akkor meg hihetetlen dragak
lehettek az AD konverterek stb...

> Amugy az igazan elegans megoldas mar akkor is inkabb az lett volna
> (amit magam javasoltam), hogy a szavazatszamlalo es a
> hangositas egyuttesen halozatba kapcsolt laptop gepekkel menjen.

Most gyakorlatilag errol van szo, rendes koaxos halozat van kiepitve.
Csak nem laptopok, hanem kis celeszkozok a terminalok. Igy egyszerubben
kezelheto, de arrol nem vagyok meggyozodve hogy olcsobb is volt...
Termeszetesen nem az alkatreszek arara gondolok, hiszen a hardver nagyon
egyszeru, egy Crystal analog codec es egy Scenix (az a PIC kompatibilis
de sokkal gyorsabb) mikrovezerlo van csak benne.

> Igy a kepviselo holgyek es urak az ulohelyenkenti szamitogepeikkel
> jol ellettek volna, es raadasul barmikor lekerdezhettek volna
> adatbazisokat (pl. KSH :), melyek adatai alapjan korrektebb modon
> lehetett volna vitazgatni.

Szerintem inkabb passzianszoztak volna :)

> Vajon a VMPRO digitalis rendszere lehetove teszi az egyedi
> manipulalast ? Pl. ha ugyes, intelligens es bator
> technokrata alkatu kepviselok maguk is szabalyozhatnak
> a hangmagassagukat, talan tobb dorgedelmes felszolalast
> hallhatnank toluk a muszaki es tudomanyos fejlodesunk erdekeben. :)

:)) Maguk nem, de a parameterek valoban egyedileg lettek behangolva,
az ules helyenek akusztikus jellemzoi alapjan.

> A szavazast pedig az elnok igy rendelne el: Figyelem, valyuhoz !
> Ezen otletemert sem kaptam premiumot... :(

Ezt feltetlenul ird meg a HIX MOKA-ra is! :)

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter :)"
+ - Re: Dinok - Fold magneses tere (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sziasztok,

Hi!

>  ...eszembe jutott, hogy a magneses polaritas ugy tudom megvaltozott,
> tobbszor is a Fold elete folyaman. A magnesezheto anyagokat orzo
> kozetektekbol tudhato, mikor volt a legutobbi (meg a tobbi) polusvaltas. Nem
> mutat ez valami egybeesest a nagy kihalasokkal?

A polusvaltas egy eleg gyakori dolog, atlagosan nehany 100000 evente
ismetlodik, de eleg szabalytalan jellegu. Azert ilyen gyakran nincs
kihalas!

> Es - ha akad szakerto a vonalban, kerem meseljen rola: - mennyi ideig
> tartott egy ilyen atmeneti idoszak? Es olyankor valoban nem volt vedo

Erre en is kivancsi lennek!

> magneses tere a Foldnek a napszel tamadasai ellen? Ez valoban eleg
> katasztrofalis lehetett a foldi eletre, de motorja lehetett pl. a pontmutacio
k

Nem biztos. Ozonreteg attol meg megmarad, inkabb egy jo nagy napkitoreshez
vagy az altala okozott magneses viharhoz hasonlithat. Magneses viharok
eseten is rendkivul le tud csokkenni a Fold magneses tere, toredekere a
normalis erteknek, az elovilagra gyakorolt hatasa azonban bar nem
jelentektelen, nem kulonosebben veszelyes.

> Es - tovabb faggatva a szakertot :) - egyaltalan mi okozta a magneses
> polusvaltasokat? Talan a tektonikai mozgasok? Es van a dolognak valamifele
> felismerheto periodicitasa, vagy veletlenszeruek ezek a jelensegek?

Hogy mi okozza, arra sok elmelet van, amikor en tanultam meg nem lehetett
tudni hogy melyik az igazi. Az biztos hogy a legkor es a magnetoszfera
jelensegeknek donto szerepuk van.

> ToZo

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!
+ - Re: levegonel nehezebb madar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Gabor (ghrasko) kerdezte, ki is mondta azt, hogy levegonel
nehezebb repulo test keptelenseg?
Tenyleg sok mindenkit emlegetnek ezzel kapcsolatban, meg
Newtont is, aki allitolag sajat elmeletet vetette be e szkeptikus
allitas mellett, de ez valoszinuleg legenda. Viszont sokan
hivatkoznak Kelvinre (William Thomsonra):
"A levegonel nehezebb repulo test lehetetlenseg."
Lord Kelvin ezt 1895-ben (vagy 1892-ben) mondta a Royal Society
elnokekent. Simon Newcomb 1902-ben mar kicsit ovatosabban
fogalmazott:
"A levegonel nehezebb geppel valo repules nem praktikus,
jelentektelen, ha nem teljesen lehetetlen."
De aztan csak felszalltak az elso repulok. Orville Wright mondta:
"Repulogep soha nem fog New Yorkbol Parizsba repulni, mert
nem ismeretes olyan motor, amely kepes negy napon at megallas
nelkul mukodni."
Valoszinuleg az ilyen nezeteknek koszonhette a fellendulest
a leghajo-ipar.
Repules utan raketatechnika. Egy ujsagcikkbol:
"Goddard professzor nem ismeri a kapcsolatot a hatas es az
ellenhatas kozott, es nem tudja, hogy valami jobbra lenne
szukseg, ami ellen hatni lehet, mint vakuumra. Ugy latszik,
hianyossagai vannak olyan alapveto ismeretekbol, amelyeket
az iskolakban oktatnak."

A szimmetria kedveert emlekezzunk meg azokrol a latnokokrol
is, akiknek ellenkezo velemenye volt a repulesrol:
Roger Bacon (1220-1292) tanulmanyozta a repules problemajat:
vekony rezlemez boritasu ballonnal kiserletezett, melynek
mozgathato szarnyai voltak. Na jo, ez levegonel konnyebb.
Leonardo da Vinci emberi erovel kepzelte el a repulest (azota
mar ez is megvalosult), de voltak mas elkepzelesei is:
"Orokre aldott legyen a Feszek, ahonnan utjara indul
a Nagy Madar."
Nem tudos volt, de itt a helye Jules Vernenek is.

Udvozlettel:
Kalman

Ui: Bohr mondta, hogy josolni nehez, kulonosen a jovo tekinteteben.
+ - Re: deuterium (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Kibuc irta:
 >Viszont ugy tudom, az elo szervezetek kepesek modositani
 >a kornyezetukben es az altaluk felvett anyagokban levo
 >izotoparanyokat,
Ez meglepett. Ha tenyleg igy van, akkor át kell gondolni pl.
a C12/C14-es izotopara'nyon alapulo kormeghatarozast, mert
ha egy eloleny sajat szakallara modosit ezen az ara'nyon,
akkor a kapott idoadatot korrigalni kell. Deuteriumra konnyebben
elfogadom a fenti allitast, mert az egyes tulajdonságok kozotti
elteresek a hidrogen es a deuterium kozott nagyobbak,
mint mas elemek izotopjai eseteben.
 >az elo szervezetek miert ne fejleszthettek volna ki olyan
 >sejtosztodasi mechanizmusokat, amik az adott H-D arany
 >mellett mukodnek "normalisan",
Ez az! Vajon kimondja-e majd egyszer a biologia, hogy a deuterium
eppoly nelkulozhetetlen az elo szervezetek szamara, mint a
nyomelemek? Szamomra az tunne termeszetesnek, ha az elolenyek
annal a H:D ara'nynal "ereznek jol" magukat, amellyel ez a ket
izotop a Foldon es kozmikus kornyezetunkben elofordul. Az
persze elkepzelheto, hogy a jovoben bizonyos betegsegek
gyogyitasanal kedvezo hatasu lesz a deuteriumkoncentracio
kismerteku novelese vagy csokkentese.

Udvozlettel:
Kalman
+ - Re: Keszon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

On 4 Nov 2000, at 18:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Slovak Republic]

Tobbek kozott buvarkodtam is (meg vizsgam is van :-), ezert batorkodom 
belekotnyeleskedni a dologba.

> Meg tudna valaki mondani, hogy milyen az a vizmelyseg, amibol gyorsan
> felmerulve fellep az u.n. keszonbetegseg (az oxigen kivalasa a verben
> buborekok formajaban) ?

Hat az sok mindentol fugg. Pl., hogy az adott vizmelysegen mennyi ideig 
tartozkodsz, a magassag ahol a merules indul (hegy, stb.), vizhofok. Ezt 
merules elott meg kell tervezned. Erre vannak a dekompresszios tablazatok. Ha 
egy bizonyos idohatart elersz, akkor bizony felfele jovet bizonyos szinteken 
meg kell allni. Ahany buvar szervezet van, annyifele tablazatot hasznal. Van 
ahol 10 m-en kell megallni, van ahol 12,9,6 m-en is.

A legjobb talan, ha van egy buvarcomupter-ed, mert az sokkal pontosabban meri 
a merulesi melyeget, idejet es azt is megmondja, hogy feljovetel utan mennyi 
idovel ulhetsz repulogepre. Ott ugyanis kisebb a nyomas es ott is elojohet ez 
a dolog.

Tovabba fontos figyelembe venni, hogy milyen vizbe merulsz. 800m-en felul 
eldobhatod a tablazataidat es az adott helynek megfelelot kell hasznalni. Ha 
a viz nagyon meleg (magyar pelda Heviz), vagy nagyon hideg, akkor megint csak 
mas adatokkal kell szamolni.

Egyebkent nem ez szokott a gond lenni. Tobbnyire nem is erdemes melyre 
merulni, mert ott ugysincs latnivalo. Kiveve persze, ha dolgozol, vagy ha 
roncsot merulsz. Szoval a merulesek 95%-a max 10m-es, mert ott lehet a 
legtobb halat, korallt latni.

Persze bizonyos melyseg utan jon a melysegi mamor, amit szinten a Nitrogen 
okoz es olyan, mintha berugnal. Legalabb is igy tanultam. Mivel meg soha nem 
rugtam be es olyan melyen sem voltam, igy nem tudom osszehasonlitani a 
dolgot.

> A masik kerdes az, hogy miert nem fenyegeti ez az
> oxigenpalack nelkul meruloket ? A vilagcsucs talan 120 m (nagyjabol 3-4 perc
> alatt). Azt ertem, hogy az ilyen esetekben a ver kezdeti oxigen-telitettsege
> normalis (hiszen az illeto a felszinen vesz levegot), de a merules soran ez
> nem novekszik a melysegtol fuggoen  ? Vagy mar egyszeruen nincs a szervezetbe
n
> annyi oxigen, ami a felmeruleskor problemat okozna ?

A dolog marha egyszeru. A szabadtudos meruleskor ugyanis nem kapsz 
nagynyomasu levegoutanpotlast, igy nem lesz telitett a vered nitrogennel.

Egyebkent nem a kompresszios betegseg szokott leginkabb eloferdulni. Inkabb a 
10 m-rol valo tul gyors feljovetel. Ilyenkor a tapasztalatlan versnyzo 
befogja a szajat es feljon. Csakhogy 10 m alatt a tudoben levo levego 
pontosan duplajara tagul. A tudo viszont nem. A legenyhebb tunet ilyenkor, ha 
a valladon a bor alatt egy buborek kepzodik, ami nehany het alatt 
felszivodik. Persze sokkal rosszabbul is vegzodhet a dolog...

Remelem sikerult nemileg elmondanom a belemszorult dolgokat... :-)

Udv From:, a bulvar kund
 .
om a belemszorult dolgokat... :-)

Udv From:, a bulvar kund
 .

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS