> Felado :  [Hungary]

>>1. Ha eletrosztatikus mezovel, vagy sztatikus magneses
>>mezovel probalod elteriteni a fenyt (eletromagneses
>>nyalabot), nem sikerul mivel periodikusan valtozik a nyalab
>>elektromos illetve magneses vektora. Ha megis el akarjuk
>>teriteni akkor valtakozo mezoket kell hasznaljunk, aminek a
>>periodusa megegyezik a nyalab periodusaval, vagy tort resze
>>annak.

>Ezekszerint akár egy másik (megfelelő frekv.) fénnyalábbal is el lehet
>téríteni a fényt. Így van? Ha nem akkor miért nem?

Nehogy ez a gondolat gyokeret verjen... Az elektromagneses hullamot ilyen
ertelemben vakumban nem lehet "elteriteni". Az elektromagneses ter az egyes
komponensek linearis osszege. (komplex osszeg, kepzetes tag is van) Hozza
lehet adni masik hullamot, es akkor mashogy alakul a hullamok eloszlasa a
terben, de ezt en nem neveznem "elteritesnek", inkabb "osszegzesnek".
Anyagban, ahol valtozo epszilon es mu allando van, vegulis hathat egyik feny
a masikra, ha nem linearis e vagy u. Vakumban viszont masik fenysugar
jelenlete egyszeru linearis osszegzessel kezelheto. Ez nem olyen, mint egy
toltessel rendelkezo reszecske, amire erot lehet kifejteni. Az egyetlen, ami
ilyen elterito ertelemben hat ra, az a gravitacios ter, de az meg
vegeredmenyben nem ra hat, hanem a teret gorbiti el alatta... Igy "elterito"
ertelemben feny csak a gravitacion keresztul hathat fenyre, ezt kiszamolva
az jon ki, hogy csak a szembe halado feny fejt ki gravitacios vonzast, az
egyutt halado nem. Persze a nagyon gyenge hatas miatt ez a gyakorlatban nem
eszlelheto. Mindenesetre erdekessegkent kiszamoltak, hogy lehetseges lenne
egy nagy onfenntarto fenygyuru...

Udvozlettel, Jozsef

> Felado :  [United States]
>Velemenyem szerint a gondolat meneted hibas, meg pedig
>valoszinuleg ott, amikor feltetelezed, hogy a szonda sebessege
>ugyanannyival no ugyanannyi uzemanyag felhasznalasa aran
>fuggetlenul attol, hogy mennyi a kezdeti sebessege (kinetikus
>energiaja).

Az rendben van, hogy nem Tommyca modszeret hivjak gravitacios parittyanak,
de a gondolatmenet nem hibas. Igaz, nincs valami nagy nyereseg belole.

Galilei ota tudjuk, hogy a fizika torvenyei invariansak a leiro rendszer
sebessegere. Egy puskagolyo a puskahoz kepest ugyanolyan sebesseggel hagyja
el a csovet, akarmilyen rendszerben irjuk le. A raketa meg ehhez hasonlit
legjobban.
Beesni egy godorbe, az fix E energiat ad, ez valamekkora kapott sebessegben
jelentkezik.. Kijonni ugyanebbol a godorbol, az elvesz ugyanekkora E
energiat. Ha a godor feneken sikerult gyorsitani, akkor az elvett energia
kevesebb elvett sebesseget jelent, mint amit a beeseskor kapott. Erdemes a
godor feneken gyorsitani. Ehhez erdekes modon meg az se kell, hogy a godor
mozogjon. Tehat allo bolygoval  :-)) is mukodne az effektus...

Ha maradt ketelyed, ragd vegig az alabbi egyszeru peldat.

Legyen ket kiskocsi, m1=m2=1 kg, amik kozott hosszaban egy osszenyomott rugo
van. Ha a rugot elengedik, akkor 20 m/s relativ sebesseggel szetloki a ket
kiskocsit, pl. allo helyzetbol egyik -10 m/s, masik +10 m/s sebesseget kap.
Az egesz szerkezet egy godor szelen all. A godor legyen l=5 m mely, es
olyan, hogy lagyan, koppanas nelkul lehet belaszaladni es kimaszni, g legyen
10 m/s^2.

Meg kell nezni az alabbi 2 esetet:

1. meg a godor elott szetugranak, egyik elmegy hatrafele a fenebe, a masik
10-zel be a godorbe, a szimmetria miatt mire kimaszik, pont 10 marad neki,
gondolom ezen nincs vita

2. most 0 kezdosebesseggel bemennek egyutt a godorbe, es a godor lapos
feneken ugranak szet
amikor leernek a godor aljara, a kocsik kozos sebessege sqrt
(2*l*g)=sqrt(2*5*10)=10 m/s

most beindul a rugo, egyik kocsi pont megall, a masik felgyorsul 20 m/s -ra,
ha ezt vitatod, Galilei megharagszik, Eistein meg kacsint egyet, de most nem
errol a kis kulonbsegrol van szo...

ennek a kocsinak E1= 0.5*m*v^2= 0.5*1*20^2=200 energiaja lesz.

ki kell masznia a godorbol, ez fel fog emeszteni E2= m*g*l = 1*10*5= 50
energiat, tehat marad neki E3=E1-E2=150, ez kinetikus energia, tehat a
sebessege:
v=sqrt(2*E3/m)=sqrt(2*150/1)=17.32 m/s

Semmi meglepo sehol, megkapta a rugo teljes energiajat, meg meg azt, amit a
parja a godorbe beeseskor kapott, es ahol ott is ragadt szegeny.

Nna. Osszehoztam,  remelem ertekeled a magas szellemi erofeszitesemet... Nem
eppen egy Millenium Falcon sebessege, de azert csak tobb mint a 10 az elozo
esetben...   :-)))

Udvozlettel, Jozsef

Szia Valkai Sandor!
Kb. jokat irsz, de egy nagy hibat elkovettel. Elfeledkezel
arrol, amit ugy szoktak nevezni, hogy egimechanikai
paradoxon. Ha egy hold a bolygojatol tavolabbi palyara
kerul valamilyen okbol, akkor nem novekszik hanem csokken
a keringesi (keruleti) sebessege. Ez igy van a fold-hold (nap-
bolygok stb) rendszer eseten is. Ha befogott egitest hatasara
tavolabb kerulunk a naptol, akkor csokken a napkoruli palyan
a keruleti sebesseg. Gondolj Kepler 3. torvenyere. A keringesi
idok negyzetei ugy aranylanak egymashoz mint a kozponti
egitesttol valo tavolsaguk kobei (T1^2/T2^2=r1^3/r2^3). Ez
egy konkret szamitassal: A foldnel r=1CsE, T=1ev. Pl. egy
3CsE-re levo bolygonal 1/Tb^2=1/3^3, ebbol Tb^2=27, igy 
Tb=5,196 ev a keringesi ideje. A fold keruleti sebessege
(az egyszeruseg kedveert korpalyakkal szamolok) 2rpi/1ev
=6,28 CsE/ev. Ezzel szemben a 3CsE-re levo bolygoe:
2x3x3,14 / 5,196=3,626 CsE/ev. Tehat lenyegesen kisebb
a keruleti (keringesi) sebessege. (1CsE=150millio km)
> Felado : Valkai Sandor
> E-mail :  [Israel]
> Nagyobb sebesseggel erkezo hold sikeres befogasa eseten a
> tomegkozepontnak a sebessege nagyobb lesz a bolygo eredeti keruleti
> sebessegehez kepest, kicsit nagyobb sugaru palyara fog allni a rendszer
> (a plusz mozgasi energia egy resze igy gravitacios kotes energiajanak
> egy reszet semlegesiti, a bolygo kisse "szabadabba valik"). 
> Ha pedig ugy eri utol a holdat (anak kisebb a sebessege), akkor az
> fekezni fogja a bolygot es egyuttesen kisebb sugaru palyan fognak
> keringeni. (a bolygo helyzeti energiajanak egy reszevel gyorsitja fel a
> holdat a kozos sebessegre, annak aran, hogy "kotottebb" lesz.)
Osszefoglalva: Ha egy bolygot (holdat) gyorsitunk es az
nagyobb sugaru palyara all, akkor csokken a keruleti sebesseg,
ha pedig lassitunk es ezert belsobb palyara kerul, akkor
novekszik a keruleti sebesseg. Viszont az elobbi esetben
novekszik a helyzeti energiaja, a masodikban pedig csokken.
Ezt nevezik egimechanikai paradoxonnak. De mindez
tokeletesen osszhangban van a gravitacio torvenyeivel.
Udv.: S. Zoli

Math:

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: re: ertelmetlen  kerdesek ( 107 sor )

elnezest, hogy ilyen hosszu ido mulva valaszolok. 

> foton-paradoxon.

> hullam-elmelet: a fotonnak nincs meghatarozott helye, mindaddig, mig 
> valahol be nem csapodik. ebben az esetben a foton, amikor a Foldre 
> csapodik, akkor itt van. feluton meg nem volt ott sehol, mert nem 
> csapodott be. ilyenkor a hullam valoban 0 idopollanat alatt egy nagyon
> nagy terfugatu valamibol, "atalakul egy reszecskeve", de mivel ez nem
> jelent energia-atcsoportosulast, tomegvaltozast, stb, nem jelent 
> paradoxont, a hullam, kitoltotte az egesz gomb tartomanyt, es egy 
> pontra zsugorodott. de nem lehetett azt mondani, hogy a foton ott volt
> az egesz gombtartomanyban, meg hogy ott volt a masik oldalon, vagy 
> ilyesmi.

Az egesz gombtartomanyban nem lehet. Ha foton vagyok akkor fenysebesseg-
gel kell terjednem es 4 perc mulva nem lehetek a kiindulasi helyemen. 
Masreszt az hogy a foton a becsopdas elott nem volt sehol, az ugye nem
jelenti azt, hogy a foton nem volt sehol :) Ha mondjuk beteszunk egy
fotont egy skatulyaba, aminek a belso falai tokeletesen tukroznek, akkor
a foton nem nyelodik el. Nem fogjuk tudni, hogy hol van, de annyit bizto-
san tudunk, hogy benn van a dobozban. Akkor is benn van a dobozban, ha
eppen nem nezunk oda. 
A hullamfuggveny ugy fog terjedni mint a viz szinen szetfuto kor. Gondolj
arra, amikor estefele egy kovet dobunk to kozepebe, es szep karika terjed
a nyugodt felszinen. A foton is annyira lesz *feluton* amennyire a hullam
feluton van a kozep es a part kozott.
Ezzel nem is lenne semmi problema, de ez mellekszal az ellentmondast 
illetoen.  Az igazi problema ott van, hogy

> .. hullam valoban 0 idopollanat alatt egy nagyon nagy terfugatu 
> valamibol, ...

Math, az idopillanat es nagy terfogat fogalmilag is nehezen fer ossze.
Ha az idopillanat nulla idokulonbseget jelent akkor bajban vagyunk. A
relativitas ugyanis azt mondja, hogy ami idopillanat egyik rendszerben az
nem lesz idopillanat a masikban. Itt komolyabb problema van, amit nem 
tudunk nyelvtannal sem megoldani...
 - - - -

2. Keletkezes. Az en szotaramban a keletkezes nem feltetlen ok nelkul a 
semmibol keletkezes.  

>> nekem az a kenyszerkepzetem tamadt, hogy legszivesebben
>> a szotarbol is szamuzned a keletkezes szot:)
> igen, es milyen jo volna, ha egyel kevesebb eszkozunk volna 
> ertelmetlen dolgokat kerdezni.

Jo, matol kezdve mondhatjuk, hogy minden atalakulas. Mondhatjuk, hogy
a Lev Tolsztoj agyaban levo elektomos orvenyek alakultak at regennye.

>> Valoszinuleg kicsit maskeppen ertettem az univerzum
>> keletkezes kerdeset, nemcsak nyelvtani kerdeskent.
> Amig nem tudjuk, hogy nyelvileg mit ertettel alatta, addig nem tudhatjuk, 
> hogy mi az a mas, amit ertettel alatta....

Ez ketsegtelenul igaz. De az ember osztonszeruen ugy veszi a kerdest, 
hogy annak legyen ertelme. Ha lehetseges :). Nagyjabol ugy ertettem, hogy 
hogyan keletkezett (vagy alakult ki ...) az amit most univerzumnak gondo-
lunk. Ha erre valamilyen valaszt kapunk, akkor meglehet ujra feltehetjuk 
ugyanezt a kerdest. Es ujra es ujra ertelmes kerdes lesz. 

> Meg egy ertelmetlen dolgot deklaralok: ertelmetlenek az olyan kerdesek, 
> hogy "mi lenne a fal mogott, ha lenne egy athatolhato ajto".
> Ezzel szemben ertelmes kerdes:
> "Itt egy ajto, mi van, ha atmegyunk?"

Eltekintve attol, hogy kisse kificamitott a kerdes :)  Ha atfogalmazhatom
ugy, hogy "mit latnank, ha valahogy at tudunk/tudnank nezi a falon tulra ?"
-- akkor nem ertelmetlen. Kiveve, ha deklaralod, hogy nem tudunk sehogysem
atnezni, nincs ajto, nincs ablak -- de nincs felhatalmazasunk ezt eleve 
deklaralni.  Ha nem zarhatjuk eleve ki az ajto letezeset, akkor van ertelme
gondolkodni,  meg mielott megtalaltuk volna az ajtot. Az igaz, hogy amig 
nincs ajto addig eros allitasokat nem tehetunk a tuloldalt illetoen.

Szerintem igenis van ertelme a mi lenne, ha .. tipusu kerdeseknek. Meg a
Tudomanyban is. Sokszor az intuitiv ugras visz elore,  pont az segit majd 
megtalalni az ablakot. Mar ha szerencsenk van :)

Peldanak, a relativitas nem engedi a fenysebesseg atlepeset. De nem tiltja
szigoruan a fenysebessegnel gyorsabb sebessseget. Van ertelme eltunodni 
azon, hogy mi lenne ha lennenek tachionok, akkor azok milyenek lehetnek --
es ebbol mi kovetkezne. Arra jutunk, hogy valoszinu nincsenek, vagy nem
jelentkezik semmi hatasuk -- ebben az esetben a ketto kozott valoban semmi
kulonbseg. Hasonlo igaz a magneses momopolusokra. Gondolkodni mindig erde-
mes -- ki tudja mi sul ki belole :)

udv
kota jozsef

D-M

Szia Zoli,

Az a helyzet, hogy a terhajlitassal is problemam van. Attol
fuggetlenul, hogy Hawking mondja. (Amellett, hogy nagyon-
nagyon erdekes volt.) Persze nagyon tisztelem
Steven Hawking-ot, ezt most teljesen komolyan mondom,
tehat ha talalkozhatnek vele, ugyanugy vinnem az
imaszonyeget, mintha Steven Hawking idogepevel visszautazva
Einsteinnel volna szerencsem talalkozni.

>  Az anyag (tomeggel rendelkezo) "megmondja" a ternek,
>  hogy hogyan gorbuljon. A ter pedig "megmondja" az
>  anyagnak, hogy hogyan mozogjon, hogyan mozoghat
>  abban a gorbult terben.
> ...
>  Ezek a tehetetlensegi
>  palyak es modosulasaik nem jarnak energia felhasznalassal.

Ez szamomra nonszensz. Tehat egy ilyen huzassa, hogy
valamilyen kolcsonhatas (tergorbites) nem jar
energiafelhasznalassal. Merthogy kinetikus energiat
general. Ez pedig akarhonnan nezem, energiakicsatolas
ugy, hogy azt sehonnan sem vonjuk el, ez es lehet hogy
titeket nem, de engem idegesit. Es ezt nem lehet egy
olyan pszeudo-axiomaval megoldani, hogy
"Hat, oo, az nem jar energiafelhasznalassal, slussz."
Miert nem jar? Hogy mukodik?!

Ez az egyik, a masik, hogy a tomegek gorbitik a teret.
Milyen teret? A fiktiv teret? Azt nem gorbiti semmi.
Kitalaciot, munkahipotezist nem gorbit semmi.
Tehat azert nem tartom ezt elfogadhatonak, mert
mielott elgorbitjuk a teret, definialnunk is kellene a teret.

Ha mondjuk elgondolom azt, hogy ezt a fiktiv ter-elhajlast
egyszerusitesnek talaltuk ki, akkor igen, fikcio valoban nem
eszik energiat. De ez meg nem valtoztat azon a helyzeten,
hogy mindezzel egy valos, letezo energiafolyamatot jeloltunk,
aminel meg mindig nyitott kerdes, hogy:

Honnan szarmazik a folyamat energiaja?

Ez fikciokkal nem oldhato fel. _Definialjuk_ a teret es
mindjart lephetunk tovabb a tergorbites fele.

Remelem senki sem sertodott meg, meg Steven
Hawking sem, merthiszen ez az altalanos tudomanyos
eljaras, hogy mielott valamilyen tenyezovel operalunk
(plane elgorbitjuk..), akkor azt deklaraljuk, definialjuk.
De az korrekt legyen.

Egyebkent meg az elgorbitett ter mar egy eredo
mozgasvektor, amivel sehova sem jutottunk. Azzal
juthatnank valahova, ha a _"komponensvektorokra"_
deritenenk fenyt, tehat hogy mi az az egysegnyi,
legalapvetobb folyamat, amelynek az eredoje az
a bizonyos kenyszerpalya lett, melyet gorbult terrel
magyaraztunk. Merthiszen ott nem egy bolygo van,
hanem sokszor tiz a sokadikon atom, melyeknek _kulon-kulon_,
egymastol fuggetlenul sajat gravitacios teruk van, es
megha furcsa modon energiafelhasznalas nelkul
meggorbitjuk fenyevnyi tavolsagban a fiktiv teret,
akkor ott egysegnyi tergorbitesekrol kell beszeljunk.
De az atom is mar egy egyuttes rendszer, tehat
"tergorbito" hatasa is mar egy eredo, a tomeggel
rendelkezo reszei altal "gorbitett" (uhh..) "kicsi gorbe
terek" eredo komplex tergorbulete. Mar ha mar
korrektul definialtuk volna a teret...
Vagy lemaradtam volna a definiciojarol, meg a
Nobel-dij kiosztasrol?

Mindegy, szoval energiatobbletunk van es ez
idegesito, nemdebar, mivel nem tudjuk honnan hianyzik? :)
Latszolag sehonnan. Az nem hiany, hogy a hold
ar-apaly-hatasa miatt feszultseg keletkezik, hulunk,
melegszunk, szetesunk. Mivel ezt nem az okozza a bolygoban,
hogy a bolygo vonza a holdat, hanem hogy a hold vonza
a bolygot.

Van esetleg meg mas otlet, vagy a korabbiaknak pontositasa?

Koszonom: Endre

Kedves VJozsef!

Az, hogy hosszu leveledre csak par sorral valaszolok, nem
azt jelenti, hogy nem volt ertelme leirni, vagy hogy
egyebkent nem volt a leveled fantasztikusan izgalmas. :)

Hanem csak azt, hogy minden vilagos, csak egyetlen
lenyeges kerdesem van.

> A foton nem tekintheto egy kismeretu valaminek, amely egyik vagy masik
> atomrol visszaverodik. Inkabb egy elektromagneses hullamcsomag, amely az
> egesz rendelkezesre allo teret kitolti.
> ...
> Lathato feny kb 400-700 nm hullamhosszu
> elektromagneses hullam, ennel sok nagysagrenddel nagyobb energia kell ahhoz,
> hogy a magokkal is kolcsonhatas alakulhasson ki, ez a gamma tartomany.

Ha elektromagneses hullam, miert nem tudjuk elteriteni egy gigawattos eroterrel
 sem? Ha csak frekvenciajaban
kulonbozik a radiohullamoktol, melyeket: mar a legkisebb eroterrel is el tudunk
 teriteni.

Holdak:
> Masreszt, ha egy M tomegu bolygo befog egy m tomegu holdat, akkor onnan
> kezdve a kozos tomegkozeppont korul keringenek. Kepzeletben (es
> szamolasban) a ket tomeget lehet helyettesiteni egy olyan tomegponttal,
> ami ebben a pontban van es tomege=M+m.

Jo hogy eszembe juttattad, mert ezzel kapcsolatban is van egy problemam. Masik 
levelben.

Na de mindez nem valtoztat azon, hogy ha egy ujabb holdat befog, akkor - amelle
tt, hogy a modosult kozos
tomegkozeppontjuk korul kezdenek el keringeni -, nem kezdi kevesbe vonzani a ho
ldjait, mint eddig, nem osztodik
meg az erotere. (Vagy igen? Tortent mar erre igazolo kiserlet? Dolgozik valaki 
kutatointezetben Mo-n, ahol egy
ilyen egyszeru kiserletet elvegezhetnenk?) Raadasul nem arnyekolja le semmilyen
 mertekben sem egyik tomeg a
masik elol egymas vonzasat, ha eppen egyuttallnak. Vagy igen? Nem valoszinu, me
rt ez eroteljes korrekciokat
kivanna meg az urszondaink eseteben, tehat ez kiderult volna, hogy pont akkor k
evesbe vonza a Jupiter a
Voyager-t, amikor takarja az Io. Nem beszelve arrol, hogy akkor a Fold masik ol
dala kevesbe vonz minket, mint
amennyire azt a tavolsag alapjan kalkulalnank.

Ezeket nem lenne tul nehez kiserletileg ellenorzni.

Es meg akkor is gondok vannak, ha kvantaljuk a gravitacios teret, mondjuk gravi
ton neven, ahogy azt valahol
valakik mar probaltak tenni es mertek publikalni (most a gluonragacskakat meg v
ektorbozonokat hagyjuk ki). Meg
kellene novekednie a bolygo gravitonjai szamanak az uj hold erkezesekor, de nem
 a hold, hanem a sajat tomegenek
aranyaval. Mibol novekedhetne meg? Honnan vonodik el energia a keletkezesukhoz?
 Akar bogyokkal szamolunk, akar
vektorokat osszegzunk, problemas a dolog: honnan szarmazik az energiatobblet?? 
Honnan hianyzik??

Endre

 irta:

> Annyit meg hozzafuzok, hogy pszichologusok szerint az egeszseges
> psziche 3 nap alatt feldolgozza es eliminalja a buntudatot,
> de oly modon, hogy az atalakul atharitassa.

Ezzel nem ertek egyet. Konkretan azzal, hogy az a psziche, amelyik masokra
haritja a sajat problemait, az egeszseges lenne. Nevezhetjuk atlagosnak vagy
elterjedtnek ezt a fajta viselkedest, de semmikepp sem egeszsegesnek. Teny,
hogy mindnyajan szeretjuk magunkat joszivu es ertelmes embernek erezni es
ennek kovetkezteben cselekedeteinket (meg a logikatlan es/vagy artalmas
tetteinket is) oly modon magyarazni, amely ezt az onkepet nem serti.
Ugyanakkor viszont ahhoz, hogy fejlodjunk, hogy a hibainkat kepesek legyunk
felismerni es kijavitani, iforol idore szukseg van annak elfogadasara is,
hogy nem vagyunk tokeletesek, foldreszallt angyalok.
A lelkileg egeszseges ember kepes es hajlando szembenezni a sajat hibaival
es vetkeivel, vallalni ezt a sokszor igen fajdalmas folyamatot, annak
erdekeben, hogy tanuljon a hibaibol es fejlodjon.
Ennek a meghatarozasnak az ertelmeben persze csak nagyon keves tokeletesen
egeszseges ember talalhato koztunk :-( (felreertesek elkerulese vegett:
magamat sem sorolom ezek koze, bar az evek soran ketsegkivul sokat
kozeledtem es tovabbra is kozeledem ehhez az eszmenyhez).
Peter

Kedves Istvan!


> Felado :  [United States]
> Temakor: Re: Gravitacios parittya ( 106 sor )
> Idopont: Mon Oct 22 18:53:18 CEST 2001 TUDOMANY #1628

> Velemenyem szerint a gondolat meneted hibas, meg pedig
> valoszinuleg ott, amikor feltetelezed, hogy a szonda sebessege
> ugyanannyival no ugyanannyi uzemanyag felhasznalasa aran
> fuggetlenul attol, hogy mennyi a kezdeti sebessege (kinetikus
> energiaja).

Bar tevedhetek, velemenyem szerint megis a Te gondolatmeneted
hibas. Termeszetesen eloszor a kiindulopontot kell holtpontta
valtoztatni :-), addig nincs ertelme a tovabbi gondolatmeneteknek,
vegkepp nem szamitasoknak.

Azaz eloszor azt kellene tisztazni, Szerinted miert nem impulzust
ad at a raketahajtomu, hanem energiat? Milyen mechanizmussal
gyorsitjuk a szondat? Nem veletlenul az a lenyege, hogy a
kiaramlas 'elvisz' impulzust a szondatol, ezert az ennek
megfeleloen 'megkapja' az ellentettjet? Ekkor bizony nem az
energianovekedes, hanem a sebessegnovekedes a fix.

Nyilvanvaloan itt a titok nyitja -- viszont nem latom, milyen
fizikai mechanizmussal vagy kepes olyan hajtomuvet kesziteni,
amely az urben az atadott energiat fixalja (felteszem mozgasira
gondolsz), es nem az impulzust?


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca