Kedves Listatagok, Olvaso, Tudosok!

Mindenkinek boldog, mindenben megelegedest nyujto, szeretetben teljes ujevet
kivanok!
Bizom benne, hogy nem csak megmarad, de fejlodik is ez a remek forum.
Talan jovore en is aktivabb leszek :)

Udv : Pista

>>Ha jol tudom, akkor a Kaosz-elmelet hivatalos neve nem-linearis dinamika, s
>>a makrovilag bizonyos folyamatainak a mikrovilagehoz hasonlo
>>"hatarozatlansagarol" szol. Vagyis arrol, hogy a makrovilag bizonyos
>>folyamatai eppugy nem determinisztikusak(nem linearis dinamika), mint a
>>mikrovilag folyamatai.
HT> NEM! A kaoszfolyamatok teljesen determinisztikusak, elvben _pontosan_
HT> kiszamolhatok - viszont mindig tartalmaznak nemlinearis komponenst es a
HT> gyakorlatban soha nem lehet tokeletesen pontosan merni vagy beallitani a
HT> felteteleket - ezert nem lehet megmondani az eredmenyt.
Milyen az a nemlinearis komponens? Mondanal egy peldat?
En is ugy tudtam, hogy teljesen determinisztikus, es 2 okbol nem
tudjuk szamolni:
1) sok tenyezotol fugg
2) a parameter kis valtozasa nagy valtozast idez(het) elo az
eredmenyben (-lehet hogy ez az a nemlinearis komponens)


HT> Ugy latom, Te kevered a kettot. Az interneten van errol egy kivalo
HT> cikk, rajzokkal, pontos magyarazatokkal. Lehet, hogy mar valaki
HT> irta a cimet - ha megtalalom, en is leirom.
Ez nagyon erdekel. Adhatnal kulcsszavakat (a chaos theory nagyon tag
dolog), ha mas nem jut eszedbe.

--
udvozlettel,
Gergo

>miert nincs a repulon az utasoknak ejtoernyo?

10km-en van -50C hideg, keves oxigen.
Robbanas eseten meg ido nincs.
Math, sokkal okosabbnak tunsz te annal,
hogy ezt komolyan kerdezted volna.

BM

@@@ Sot: a pilotanak sincs. TM. @@@

Marcus, koszonom szepen a hozzaszolasodat.

> a feher zaj amplitudoeloszlasa Gauss-eloszlas,
> ami azt jelenti, hogy nem 0 valoszinuseggel elofordul
> tetszolegesen nagy amplitudo is, es mivel elotte es utana
> kis amplitudo valoszinu, a termeszetben is van tuske.
Jelenti ez azt, hogy egy-egy tuske alkalmaval
megiscsak megvalosulhatna energiaaramlas??
Na csak azert, mert tuske es nemtuske kozott
energiaaramlas es igy megcsapolas is lehetseges.
Most akkor me'gis zajbol energia? :-))
(persze a tudom, hogy a dirac nem tul sze'les...)


> Az impulzus diszperziv mediumban fog csak szetcsuszni,
Eredetileg arra gondoltam, hogy azonos fazisban inditok
egy 1,00*f es egy 1,01*f frekiju hullamot.
Osszesen par periodust csak.
A vevo ezek egymashoz viszonyitott fazisabol szamolna'
az ado tavolsagat. Ezt a gondolatot egeszitettem
ki sok osszetevos jatekra, azaz impulzusra.
Mar csak a CDMA miatt is, lasd lejebb.


> Radiokommunikacional mar ma is meg tudja allapitani a vevo,
> hogy milyen messze van az ado (ill. a releallomas).
> GSM 900-nal pl. 550 meteres felbontassal.
Kivancsi lenne'k hogyan teszi. Ugye nem idomeressel?
Mert en kifejezetten _nem_ idomeressel szeretne'm megoldani.
Az idomereses modszer elfogadhatatlan mennyisegu
adatforgalmat jelentene az atjatszo tornyok nelkuli halozatban.


> A CDMA-ban meg pont az a plane, hogy mindenki
> ossze-vissza adhat es megsem zavarja a tobbieket,
Nagyjabol tisztaban vagyok a CDMA-val.
De: a CDMA un. chipekkel nem kapcsolgathatok RF
oszcillatort, mert akkor a vevo helyen egyaltalan nem linearisan
fognak a osszeadodni, hanem amilyen fazisban az RF jelek
erkeznek. Ezert is gondoltam impulzusokat ("RF fotonokat")
kuldozgetni.
A masik problemam, hogy a vevokhoz pontosan ugyanakkor
kellene erkeznie az eltero adok altal kuldott biteknek,
ami mar a jelterjedes ideje miatt is nagyon nehez.
Es hat "re'selni" sem szeretne'k.

BM

Marky,

latom, hogy jol ertesz az aramkorokhez, es amit elmondtal, az tok erdekes volt,
 nem is neztem ilyen szempontbol meg. igazad van abban, hogy analog eszkozokkel
 is lehet sokmindent csinalni, pontositani, meg hibat becsulni. nehez is megtal
alnom, hogy megis mi a kulonbseg, ami miatt ez analog esetben kulonbozik egy di
gitalis esettol.

Ha veszunk egy digitalis eszkozt, mondjuk egy invertert, akkor abban a belso do
lgoknak, llenallasnak, tranzisztornak lehet valamekkora hibaja. Vagy akkor a hi
baja van, hogy rossz az invertet, vagy pedig nem szamit, mert digitalisan az er
edmeny jo.

Namost ilyen akarmilyen pontossagu, de jo digitalis alkatreszekbol ossze lehet 
allitani tervezett felbontasu, pontossagu eszkozt. Tehat kezben tarthato modon,
  jol tervezhetoen. Es ez az eszkoz 100%-os pontossagu lesz a felbontashoz kepe
st. Tehat az alkatreszek hibaja nem kerul ki a felszinre. A felbontas nem az al
katreszek hibajanak fuggvenye, hanem az aramkor tervenek.

Igy peldaul ha veszunk osszeadot, akkor adott abrazolasi pontossagot tervezve, 
az eredmeny pontossaga a ket bemeno abrazolasi pontossag osszege.

Mondjuk ha a bemenet felbontasa 1%, akkor a kimenet pontossaga 2%.

Namost vegyunk egy analog szorzot. Eleve nehez 1% pontossagot analog eszko beme
neten elerni. De ha megis sikerul, akkor meg az osszeadonak maganak is van hiba
ja, mondjuk annak is van 1% (csodas volna, nem?).

Namost ezek utan a kimenet hibaja akkor 3%.

Arrol nem is beszelve, hogy analog eszkoz eseteben az 1% csak szoras, es a hiba
 akarmekkora is lehet. A digitalis eszkoznel viszont ha a felbontas 1% pontossa
gu, akkor az tutira maximalis hiba.

A digitalis eszkoznel ugyanilyen potnossagu alkatreszekkel a hiba tetszolegesen
 nagysagrenddel leviheto a felbontas novelesevel, az analog eszkoznel viszont a
 pontossaghoz az alkatreszek pontossagat kellene nagysagrenddekkel csokkenteni,
 amit nem lehet.

Van egy kerdesem, lehet az analog eszkozok hibajat elkeszultuk utan pontosan me
rni? Vagye z lehetetlen egy nagy integralt aramkornel?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

> Ha a ket tomeg elfedi
> egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk  a gr. eroteret.

Ezt sajnos minden napfogyatkozasnal eszre kene venni.

Ujra dobhatsz.

Udv:
Jano

Hello

Irod:

<<Ugy latom, Te kevered a kettot.<<

Igen, az bizony meglehet. Epp ezert hangsulyoztam ki, hogy "ha ha en jol
tudom", s biztam benne, ha megsem, akkor valami autoritas majd kijavit:-)
Koszonom, hogy megtetted.

Fotiszteletem


Voland

BUÉK!

A szuperhintat mar regen megoldottak motor nelkul is. Regebben az elemes orak
billegojen volt egy kis magnes, ami elmozdulaskor egy tekercsben feszultseget
indukalt. Ezt az impulzust egy egy-tranzisztoros aramkor felerositette, majd a
tekercsnek visszaszolgaltatta, ami igy rantott egyet a magnesen. Ez tartotta
fenn az oramozgasat. Termeszetesen kellett hozza egy elem is.

Ehhez hasonlo hintazo asztali jatekokat lehet kapni, amiknek az aljan egy
magnes van, es az egeszet egy elemes, tranzisztoros, tekercses aramkor tartja 
mozgasban. Ha valaki nagyon hisz az ilyen szerkezetek energiatermelo-
kepessegeben, akkor rakjon a magnes ala meg egy tekercset, az abban indukalt 
feszultseget egyeniranyitsa es szurje, majd azzal taplalja a billegest
fenntarto aramkort (esetleg meg egy lampat vagy a mosogepet is).

                       Aggod Jozsef

Nem kezdted el maris a pezsgo" kortyolgatasat? :))

Egyebkent pedig amirol irsz, lehet, hogy mar meg is valosult. Mikozben azt
hiszed, hogy ezt a levelet olvasod, valojaban egy tartalyban lebegsz,
bedrotozva a  Matrixba :)))

Kellemes, terdrerogyos leittasodast, es gyorsan mulo masnapot kivanok minden
kedves listaolvasonak.

Arpi, az unimatrix 1958-04-17 szamu almodoja....

Szervusz Math!

Azert, mert mint a rendezvenyeken is egy tuzesetnel, a panik miatt
csak par utasnak lenne eselye a kiugrasra. A tobbi bennmaradna a
gepben.
Ekkor meg nem is melitettem az ajtonyitas "rejtelmeit" tulnyomasos
kabinnal, lehetetlen kinyitni! 
Igy izgalmsabb :)))

BUEK.

-csutak-

A TUDOMANY 2053-ban irta :
> szasztok,
> mostanaban repuloztem egyet kettot, 09.11 ota eloszor, es kisse
> bennem volt a felsz. az jutott eszembe, miert nincs a repulon az
> utasoknak ejtoernyo?
> math
>
> (webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Zoli!

Ez nem a kubai cukornadtermelok osszeeskuvese? :)))

-csutak-
A TUDOMANY 2053-ban irta :
> Egyuttal kotelessegemnek erzem szolni, hogy szemben
> a szolocukorral - a repacukor _idegrendszert_ is karosito
> hatasarol es a kulonfele artalmairol egyre tobb hir
> olvashato, mely szerintem cukor-haboruhoz kell vezessen
> hamarosan, vagy mar el is kezdodott ?
>
> Udv: zoli
>

HINTA (INGA) ENERGIA 2002. december 31.
Sarkadi Dezso E-mail: 
Szervusztok! 
Nagy elvezettel olvasom 2002. szilveszteren Varga Endre es Mizsei Janos kozos k
abarejat. A kerdesek tovabbi tisztazasa erdekeben egy nagy titkot fogok itt ela
rulni, hogyan lehet a semmibol energiat termelni egy inga (hinta) segitsegevel.
 Ezzel zarnam az igen sikeres 2002. evet es igerem, hogy a jovo ev is paratlan 
lesz.
A fonalinga lengesi idejenek, azaz frekvenciajanak kepletebol kiesik az inga to
mege, tehat az inga frekvenciajat csak a fonal hossza es a foldi gravitacios gy
orsulas hatarozza meg. Ha elmeletileg egy sulytalan szalra egy elektront akaszt
unk, az is ugyanugy lengene, mint egy tonnas olomtomeg az ugyanolyan hosszu sza
lon. A szalra felfuggesztett elektron kvantalt harmonikus oszcillatort kepez, m
elynek van zeruspont energiaja: E = (1/2) * hv * omega. Ez az energia kifejezhe
to a lengesi amplitudoval: E = (1/2) * me * A ^ 2 * omega ^ 2. Ha az elektron i
nga lengesideje 60 masodperc felett van, akkor a lengesi amplitudo a mm-es tart
omanyba esik. (A ket egyenletbol ez pontosan kiszamithato!) Ha nagyon sok ilyen
 elektron ingat egymas melle helyezek, akkor elvileg megkaphato az egy tonnas f
onalinga is, mely minden energia beadasa nelkul a mm-es tartomanyban fog lengen
i (orokmozgo). Ezt az energiat egy rovid ido alatt (nehany masodperc) kiveszem 
az ingabol, peldaul egy egyeniranyito (racsnis)
attetelen keresztul egy kis villamos generatort meghajtok. A kivett ener
gia kicsi lesz, de nem zerus!!! A hatarozatlansagi relacio megengedi, hogy az i
nga energiaja rovid idore jelentosen elterjen a zerusponti energiatol, mely elv
ileg akar zerusra is lecsokkenhet. De hosszabb ido utan (>> 60 s) az inga zerus
ponti energiajanak atlaga a fent megadott keplettel kell megegyeznie, ha igaz a
 kvantummechanika. A sok elektronbol allo inga tehat kenytelen valahonnan energ
iat szerezni (mondjuk a terbol, vagy a semmibol). A folyamat periodikusan ismet
elheto, tehat energiat tudunk kinyerni a semmibol, a sok kicsi ugyanis sokra me
het. Mindezek utan kivanok mindenkinek Sikeres Boldog Uj Evet es sok eredmenyes
 vitat a TUDOMANY HIX-en. Pontos elojelu Sarkadi Dezso.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Kedves Orzo,

> (Megjegyzes: Miota elo az urhajo es a fold (Gaya) bolygo?!)
1. Az idezet tartalmaert nem vallalhatok felelosseget, amennyiben tartalmaz
alkalmazhato reszeket. Egy idezetnel az alkalmazhato reszt kell figyelembe
venni, a nem alkalmazhatot figyelmen kivul kell hagyni.
2. Miota elo az elo? Miert elo az elo? Kerlek definiald. Pontos definiciot
kerek.

Koszonom, Endre

>bolygok es csillag viszonyairol, amit 'rancigalassal' magyaraztatok.
>Ami szokatlan, hogy eddig ezt muszerekkel nem sikerult igazolni.
Ezt honnan veszed? Mas kerdes, hogy itt, a mi naprendszerunkben ez
senkit nem erdekel, ezert nincs az ujsagcimekben.

>Namostan felmerul egy kerdes, miutan egyre eloterbe kerul a gravitacio
>'nyomo' hatasa. Az Univerzumban nagy tomegek eseten a gr. learnyekolasi
A "nyomo" hatas - ha letezik - csak sok galaxisnyi tavolsagban
ervenyesul es nem biztos, hogy a tomegek okozzak!

>folyamat mukodhet. Ez valami hasonlokep is leirhato, pl amig ket
>'abszolut' tomeg, tegyuk fel feketelyuk tavolrol hozzank kepest egymas
>melett esik, a gravitacios tere osszeadodik. Ha a ket tomeg elfedi
>egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk  a gr. eroteret.
Ez nem igaz. Ha igy lenne, csak a foldfelszin egy kis darabjanak a
vonzasat erezhetned, a tobbit ez learnyekolna. Ha tavolodsz a Foldtol,
ahogy egyre tobbet latsz belole, egyre erosebb lenne a vonzas. Ez mar -
pl. aszimmetrikus kornyezetben - egy hegycsucson vagy egy magasabb
hazteton eszreveheto lenne! A Fold melyen pedig mar nehany meteren belul
sulytalansag lenne.
Emiatt a tovabbi gondolataid is mind megalapozatlanok...

> minden rendben elsz, akor azert nem hiszem. olyan haboru, ami nyiltan az
> energiaert folyik,s zerintem nem lesz.
Nem nyiltan, de ezert.

>>kiepitett jarda sincs es a gazdasag legfontosabb
>>hajtoereje a MAXIMALIS fogyasztas!
>a fejlodesnek ez a termeszetes utja szerintem. a fejlodeshez az kell, hogy aki
>fejlodik, annak joval jobb legyen. igy meg van a motivacioja.
Ez igaz, de nem erre gondoltam. Az a gazdasag maximalis fogyasztasra
epul, minden tekintetben. Ennek _barmilyen_ korlatozasa magat a
gazdasagot assa ala.

>a globalizacio soran a fejlett orszagok be fogjak latni, hogy piacilag szukseg
e
> van a tobbi orszagra, es biztosnag miatt is rendes allapotra kell hozni oket,
>mert egy Foldon elunk. ez szuksegszeru az USAnak is. nem lesz jotekony nagybac
s
>i, de amennyire az erdekei megkovetelik, meg fogja tenni a magaet. ami nem tul
>rozsas, de enm is katasztrofalis.
Hogyne, ahogy Anglia is epitett annak idejen vasutat a gyarmatokon.
Olyan szintre akarja beallitani az orszagokat, hogy megfeleloen tudjak
ot szolgalni, de ne legyenek vetelytarsai.

> az jutott eszembe, miert nincs a repulon az utasoknak ejtoernyo?
Mit tennel vele? Nem ertesz hozza, es mas sem. Az oxigenpalackok jo
resze is hiaba van, pedig azt csak el kellene kapni es az orrod ele
tartani. Szerintem az eselyedet max. 5%-al novelne, de esetleg
csokkenthetne is (ha a pilota meg el tudna vinni a gepet, de Te ugy
gondolnad, hogy mindenkeppen ugrani kell). Ezen kivul nagyon
megdragitana az utazast. Arrol nem is beszelve, aki meg a "vegallomas"
elott kiugrana, mikor a ha'za folott repul a gep... vagy csak, mert
megtetszett az ernyo... vagy valaki pl. kitessekelne, ernyostul.

>>Meglatok az egyik polcon egy henger alaku, atlatszo muanyag dobozt
>>es raboritom az Egely-kerekre. Nezzuk mit mutat igy? -mondom.
>>SEMMIT! Semmit?? Lehetetlen!
>>A sracok probalta'k erositeni a bioenergiajukat kristalyokkal,
>>osszekapaszkodva, maxxxximalisan koncentralva es az eredmeny:
>>SEMMI.
>A hengeralaku muanyagdoboz eleg veszelyes a kiserletben. Tedd ra peldaul
>egy Eszak Del iranyba allo iranyture. Elektrosztatikus toltese a tut
>akar el is teritheti a megszokott iranybol. Ez viszont meg nem
>bizonyitek a kerek nemmukodesere. Valoszinuleg uveg szigetelesu henger
>is blokkolja az Egely kerek mukodest.
Mint ahogy barmilyen mas anyag is. Hasznalj vekony bort, amilyen a
kezeden van (ez meg eleg atlatszo is). Ha az is blokkolja, akkor a kezed
boren hogyan jon ki???

> Az Aktiv a TV2-ben nemreg szamolt be egy tobb tiz eve beteg holgyrol,
>kinek mar az egesz testet pattanasok boritottak, es az orvosok nem
Az nem kifejezetten tudomanyos musor...

>  Kulonbozo tranzisztoros kotesekkel egy szupererzekeny muszert sikerult
>kifejlesztenem, olyannyira, hogy az uveg elektromos vezetokepesseget is
>sikerult meghataroznom. Hasonlo megoldassal csengogombot keszitettem,
>mely egyszeru erintessel mukodhetett. A szerkezet hasonlo esetekrol
>szamolt be, iletve nem mindenki kezerintesere mukodott egyforman. Tehat
>energiaszintunk, vagy bioaramunk nem mindeg, es nem mindenkinek
>egyforma.
Ez igaz, mint ahogy az is valoszinu, hogy a hotermelesedre a belso
folyamataid is hatassal vannak. Az Egely-kerek viszont ugy nez ki, CSAK
a hotermeleseddel fugg ossze! Akkor viszont egy olcso infrakamera sokkal
jobb dignozist ad (hasznaljak is az orvosok).

>  Az inga pedig nem Egely kerek, csakhat konnyebb valamit blamalni, mint
>tudomanyosan hozzaszolni.
Az Egely-kerekrol tudomanyos vizsgalat is keszult, nezd meg a
szkeptikusok lapjat. Egyebkent az igaz, hogy az ingaddal valoban igen
nehez lenne egy pontos, tudomanyos vizsgalatot elvegezni...