Egy korábbi hozzászólás felvetette, hogy az örökös vagy semmiért nem felel,
vagy pedig mindenért. Nem vagyok hagyatéki szakértő, de akik azok, ők sem
lehetnének szakértők, ha ezt nem szabályozná valahol törvény. Lássuk tehát a
Ptk.-t, melynek 679. §- a szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a
hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. A szabály,
persze, folytatódik, hiszen egyéb részleteket is tisztázni kell, de a
főszabály ez.
Zoltánnak van igaza, amikor megmondja, mi alapján kell eldönteni az
elfogadást ill. az elutasítást. Ha apukának van 60 millió forint tartozása,
a 3 gyermeke pedig örököl egy 8 milliót érő lakást, akkor azt az örökséget
egészben vissza kell utasítani. Ha nincs egyéb örökös, az örökség így az
államra mint törvényes örökösre száll, és - Attila egyperces szépirodalommal
versenyre kelő gondolatát kölcsön véve - dideregjen az állam!
Az esetek jó részében az örökösök erről a lehetőségről (vagy az örökhagyó
tartozásairól) utólag, amikor már nem utasíthatják vissza az örökséget,
szereznek tudomást. Nos, ilyenkor - sajnos - dideregni kell, és ahogy azt az
előzményben is láttuk, ez a didergés esetenként a kórházban folytatódhat. De
mindez az örökös saját vagyonát nem érinti.
gerbera
|