Kedves István, Kedves Lista,

István, aki beindította az "alkoholizmus" körüli gondolatfuttatást,
most egy elegáns összefoglalóval pontot tett ennek végére.
Mégis, engedd meg, hogy legalább még egy gondolatot
hozzáfüzhessek, mondjuk olyan utóiratként :)

A "szeretet mindent legyöz"! Ez már egy elcsépelt frázis, de azért
tekintsük csak meg még egyszer :)

Az emberek egyetlen (már felismerhetö) mozgatórugója a vágy.
Mindég az erösebb vágy érvényesül, és mindég az az erösebb,
amelyik az adott pillanatban a legnagyobb "örömet igéri".
A szenvedélybetegeknél általában egyetlen ilyen vágy az ami már
abszurd méreteket öltött.

Egy költöi kérdés: Ha mindég az erösebb vágy érvényesül, akkor
elképzelhetö-e egy olyan, sokkal-, de sokkal erösebb vágy, amivel
elnyomhatnánk az elöbbit? Elvileg igen, de ez csak növelné a bajt.
Tehát nem érdemes a vágy "erejében" keresni a végsö megoldást.
Ösi felismerés, hogy ahol vágy okoz zavart, ott nemcsak a  probléma
gyökere, hanem a  megoldás is kivétel nélkül a minöségben van.

Minden vágynak, ami az egót elégíti ki, alacsony a vibrációs szintje,
ezért egy olyan vágyra van szükség, aminek a rezgésszáma sokkal
magasabb mint a szenvedélybetegséget fenntartóé.

Mi az a legnemesebb vágy, ami kivétel nélkül minden ember életében,
"mindent legyöz"? Gondolnánk, hogy a szeretetvágy. Valóban?
Ha jobban megnézzük, akkor pl. az alkoholvágy is valahol a
"szeretetröl" szól! Nos, ha a szeretett önmagunkra irányul az
egoizmus, és törvényszerü, hogy valahol mindég szenvedéshez vezet.
Ezért ennek éppen az ellenkezöjére van szükség: olyan szeretetre ami
kifelé, a  természetre, és embertársaink felé irányul. Ha alaposan
végiggondoljuk, végülis ez az egyetlen ami minden boldogság alapja.
Ha valaki, pl. egy (szenvedély)beteg, eléri azt, hogy szeretettel
fordul bárki, vagy bármi élö felé, annak sokkal nagyobbak az
esélyei arra, hogy talpra álljon.

Akinek ez reménytelen vállalkozásnak tünik, az gondolja végig, hogy
mit is jelent valójában az, hogy  "szeretettel fordulni bárki, vagy
bármi élö felé"? Barátaim, ezt úgy is nevezik, hogy "törödés"!
Nemhiába épül pl. a skandinávok legtöbb sikeres "elvonóotthona"
a törödésre, pl. a kertre, az állatgondozásra, kreativitást megmozgató
tevékenységre, egymás megsegítésére stb. és nem egy vallásra
(bár olyan is akad).

Az elv nagyobb léptékben is érvényes, pl. országok szintjén is.
Vajon gondolt már valaki arra, hogy mit jelent az, hogy  "jóléti
állam"? A "jólét" egyáltalán nem a gazdag életet jelenti, hanem
elsö sorban a törödést!

Szeretettel
Remete

A boldog emberek mindenhol egyformán boldogok.
A boldogtalanok mindég egyéni módon boldogtalanok.

A karmikus betegsegek tartamarol, es ok-okozatrol:

Jezus szerint karmikus betegsegek a mar megszuletes elott
tudatosan vallalt betegsegek, amelyeknek elozo eletekbeli oka van. Zolinak
mondom: tehat oka van. Istvannak mondom: tehat elozo eletbeli oka van. 
Az
influenzanak is oka van, mint mindennek, de nem elozo eletbeli oka van, 
ami
az illeto sorsahoz elvalaszthatatlanul hozzatartozo hianyossag.

Jezus amikor egy vak ember gyogyitott meg, akkor erdeklodtek a tanitvanyok
nala, hogy ennek mi lehet az oka, mert meg nem is tudott vetkezni, megis
vakon szuletett. Kiderult, hogy valasz az elozo eletekben van. Ennek az
embernek es sok vakon szuletett embernek a vaksaga mar a megszuletes elott
vallalt betegseg. A karma ugye magjaban az evangeliumokban is benne van.

Jezus peldaul az altalam mar emlitett forrasban elmondja, hogy a
gyermekkorban beallt cukorbetegseg olyan karmikus, tehat az illeto sorsahoz
elvalaszthatatlanul hozzatartozo hianyossag, amely sem kivulrol, sem
belulrol meg nem szuntetheto! (Nem azt mondja, hogy nem gyogyithato, mert
esetleg megvaltoztathato). Azt mondja, hogy meg kell tanulni egyutt elni 
az
ilyen betegseggel, ami egyaltalan nem atok.
En errol a helyzetrol beszeltem.

Eszerint a helyes megallapitas az ilyen betegsegre, hogy nem megszuntetheto,
nem pedig az, hogy nem gyogyithato. (A tunetek tehat megszuntethetoek, 
pl.
azzal, hogy nem iszom, ha alkoholista vagyok.)

A karmikus betegsegek gyogyitasat illetoen pedig az elek vele vagy sem
felfogas (Istvan) olyan mertekben igazolhato, amilyen mertekben peldaul 
a
vakon szuletett emberek visszanyerhetik a latasukat.

Hogyne lenne mindennek oka? Mindennek oka van, az elrontott elozo eletekkel
epp ezt emlitettem meg. Nyilvan mostani eletunkben is karmakat teremtunk,
vagy oldunk fel.

A karma pedig nem csupan annyi, hogy mindennek oka van, hanem annal joval,
tobb. A karma egy sorsvonal, egy életvonal megoldando feladatokkal.

Jezus a karmarol elmondja, hogy karmaja mindenkinek van. Kifejti, hogy 
a
karma nem valami rossz, hanem egy olyan sorsvonal, amelyen vannak csomok,
gorcsok,s ezeket vallalva, kezelve, oldodnak meg, oldodnak fel ezek a
gubancok ugy,hogy nem zavarjak tovabb a karma hordozojanak benso bekejet.

Az embernek a tudatallapotat nem egy masik emberehez kell alakitania, hanem
teremtojehez, ha fejlodni akar. En Jezus tanitasat irtam le ebben a
levelben. A Google millios talalatai pedig sok emberi okoskodast 
tartalmaznak,
ezert ezzel ovatosan kell banni.

Vitaban meggyozni senkit nem akarok, ezert az alkoholizmus es karma temaban
nem is reagalok tovabb. Csupán kozzetettem Teremtonk latasmodjat, ami elter
sok mas - elsosorban emberi - latasmodtol.

Peter

No...
Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja, mit gondol, a másiknak 
vannak barátai.
A tudatlanság nem végleges állapot, a hülyeség igen.
Aki golyóálló mellényt visel, ne lepődjön meg, ha seggbe lövik.
A számítógépek sohasem fogják az emberi hülyeséget pótolni.
Kocogj - és halj meg egészségesebben.