> Felado : Gogy
> Kezdjük előről, mert már kezd annyira szétágazni a téma, hogy szép 
> lassan nem tudom miről is van szó.

Ezt eszrevettem en is :-)
Szamitottam is ra. Ezert irtam mar korabban olyasmit, hogy maradjunk meg lenyegnel, es keruljuk a mellekvaganyokat :-)

> Hová tűnik hasonló teljes energia felhasználás mellett a myugatiak 
> elhasznált energiája? Kérdezted.
> Azt állítodl, hogy a Na/K pumpaműködés használja el, mert helytelen,
és 
> túlzott só bevivő a nyugati táplálkozásmód.
> Ettől bennem felmerül egy csomó kérdés:
> Miért pont a Na/K pumpák?
> Csak mert azok eleve sok energiát használnak fel az élettani folyamatokban?
> Befolyásolja-e a túlzott sóbevitel egyáltalán a Na/K pumpák működését?
> Hogyan tudja befolyásolni őket?
> Megnő a sejtek környezetében levő Na+ koncentráció, és ezért fokozódna 
> a pumpaműködés? Több Na+ jut a sejtekbe és kisebb hatékonysággal 
> pumpálja ki azt a magas Na+ koncentráció miatt?

1. Nem azt kerdeztem, hogy hova tunik (mert nem tunik el, csak atala..), hanem azt, hogy mire hasznalja fel azt az energiat a mi szervezetunk.
2. Azert a Na/K pumpa (+ pl. a vesenk is) hasznalja fel mert tenyleg megemelkedik a verunkben (is) a Na koncentracio.
Ugy tunik egyszerusitenem kell a dolgokat, felejtsuk el a kaliumot es a kloridot is, mintha ezek nem is leteznenek. A Na/K pumpa pedig egyszeruen pumpa, es csak Natriumot pumpal kifele a sejtjeinkbol, az aktualis igeny szerint es ezzel fogyasztja (felhasznalja) az ATP molekulak energiajat.
3. A koncentracio (meg egyebek) szabalyozasa ugy mukodik, hogy jelen esetben pl. a tobblet so miatt a szabalyozando mennyiseg, jelen esetben a Na koncentracioja emelkedik, igy novekszik a cc kulonbseg a kinti es benti kozott, ezert novekszik a befele hajto "ero", es tobb Na megy at a membranon be a sejtbe.
Ezt erzekeli egy "detektor" (jelfogo vagy akarmi) es beavatkozik, es elindit egy megfelelo beavatkozo folyamatot, hogy a megvaltozott parameter erteket (itt Na-koncentraciot) visszaallitsa es megtartsa a kivant ertekhatarok kozotti tartomanyban. A sejtek kozotti folyadekallomany es a ver Na koncentraciojanak a kivant cc tartomanyban tartasa (elsosorban) a vesenk feladata. A sejtjeinkben (hasamra utok es azt mondom,
hogy) 7 mmol/l +/- 2 mmol/l a szukseges Na cc, kulonben gubanc lenne, mert nem tudna mukodni (rendesen) a sejtunk. Mivel cc kulonbseg van a kinti es benti Na cc kozott - "onkent es dalolva", a masodik fotetelnek engedelmeskedve masiroznak be a sejtjeinkbe a Na ionok, es ezt ingyen megteszik - ez nem fogyaszt energiat. Beavatkozas nelkul ez a masirozas addig menne, amig a kinti es a benti cc egyforma lenne. De ez mar tragedia lenne.
A pumpa feladata, hogy idoegyseg alatt ugyanannyi Na iont (energia raforditassal, munkavegzessel) kipateroljon a sejtbol, mint amennyi bejon, hogy folyamatosan a kivant tartomanyban maradjon odabenn a Na koncentracioja. Ez egy bizonyos "fordulatszamot" jelent a pumpa teljesitmenyeben es energia fogyasztasaban. Ez folyamatosan mukodik akkor is, ha vagy harom napja koplalunk es csak vizet iszunk egy lakatlan szigeten. Az evolucio "meretezte" tervezte a pumpat ugy, hogy egy bizonyos "fordulatszam" tartomanyban az aktualis szuksegletek szerint tud dolgozni. Ha egy kicsit novekszik odakinn a Na cc, akkor egy kicsit tobb Na diffundal be idoegyseg alatt, es kicsit nagyobb fordulatszamon kell dolgozni a pumpanak. Ha nagyobb mertekben no a kinti Na cc, akkor nagyobb fordulatszamon kell porogni a pumpanak. Es elerkez(het)unk olyan merteku kinti cc emelkedeshez a sok so miatt, hogy a pumpa mar maximalis fordulatszamon porog, de mar igy sem tud ugyanannyi Na iont kipaterolni, mint amennyi bepofatlankodik.
Errol irta Henningsen, hogy egyes szoveteinkben mar nem kepes ellatni a feladatat. Nem a pumpa hatekonysagaval van baj, hanem egyszeruen arrol van szo, hogy nem akkora igenybevetelre (teljesitmenyre, fordulatszamra) tervezte (meretezte) a pumpat az evolucio, mint amekkorara mi kenyszeritjuk a foloslegesen lenyelt, fiziologiai szuksegleteinket tobbszorosen (akar 15,6-szeresen is) meghalado sok soval. Es azert nem akkorara "tervezte", mert az evolucio soran gyakorlatilag sosem nyeltunk le a szuksegleteinket
(ilyen) nagy mertekben meghalado sot. Egyaltalan nem is soztuk a kajat, csak annyit nyeltunk le, amennyi a taplalekainban volt, es azokhoz alkalmazkodtunk folyamatosan az evmilliok soran.

> Te is leírtad, hogy a Na+ koncentráció meglehetősen szűk tartományok
között 
> van a vérplazmában (ez nagyjából megfelel a sejtek közötti 
> intersticiális folyadéknak is),  0,14 ? 0,005 mol/liter.
> Ha sót eszel, ez akkor sem fog normál körülmények között megesabbra 
> menni, mert a szervezet gondoskodik a normál tartományban tartásáról, 
> mégpedig folyadék felvétellel.

Hat pedig magasabbra megy, mert nem "normal korulmeny" a napi 15-20 g so lenyelese, es ezert az a gondoskodas zabalja az energiat.
Meg csinal egyeb bajokat, amiket helyre kell hozni, szinten energia raforditassal. Amikor a vesenk (azt is valamekkora "fordulatszamra", avagy aktualis igeny szerinti teljesitmenyre meretezte az evolucio) mar nem kepes biztositani a verunk (es a nyirokfolyadek) 140 +/-5 mmol/l cc erteket, akkor kenyszerul a szervezetunk, nem folyadek felvetellel, hanem visszatartassal !! a higitasra. csakhogy ez a higitas mar nem egy normalis fiziologiai mukodes (es nem is egyik pillanatrol a masikra tortenik) hanem egy koros folyamat elindulasa, es ez a kórkép lathato es erezhetö tunetekkel is jar, ez az ödéma. 

> vissza kell tartania a szükséges sót sóhiány esetén, arról lehet 
> tovább vitázni.

Errol nincs ertelme vitazni. Braziliai benszulott indianok (akik kb.
ugy elhetnek, mint a hadzak) naponta kb. 0,2 mmol natriumot uritenek. Ez azt jelenti hogy naponta csak kb. ennyit nyelnek le.
A mi napi 20 g sonk = 344 mmol. Az ausztral EU hatosag ajanlasa 20-40 mmol/nap! Persze azoknak az indianoknak is, meg nekunk is valojaban kb. annyira van szukseguk, mint amennyit 3-4 liter anyatej tartalmaz. Es ha csak annyit nyelnenk le, akkor nem kellene folsleges (tobblet) aktiv (ion)transzport folyamatokra parazolni energiat, es visszatartas(ok)ra sem. Es sem a vesenket, sem a sejtjeinkben a Na/K pumpakat nem jaratnank padlogazzal. 

> Tekintsük-e ez utóbbit az alapanyagcserére felhasznált energiának. 
> Ugyan a szűken vett definíció alapján nem az, de a gondola cikk is 
> megengedte
magának, 
> hogy ilyen értelemben használja.

Ugy tekintheted, ahogy akarod, de inkabb olvasd el meg 1x.

> Az alapanyagcsere jellegéből adódóan erre sokkal egyszerűbb magyarázat 
> az ELTÉRŐ TESTTÖMEG.

Ha vegre megerted a lenyeget, akkor rajossz, hogy nincs igazad, es ha nem vetted volna eszre - Pontzerek nem csak az eltero testtomeget, hanem az FFM-et is figyelembe vettek. 

> Ha a cikk szerzői megvizsgáltak volna nyugati, aktív életmódot 
> folytató embereket is, valószínűleg kiugró TEE-t találtak volna. és 
> akkor dől
az 
> egyenlő
> teljes energia felhasználást sugalló elképzelésük.

Mindent nem tudtak ok maguk merni, ezert hasznaltak szakirodalmi adatokat kb. arra, amit te hianyolsz toluk :-) Amirol irtak, az nem "sugallo elkepzeles", hanem meresi eredmeny.
Es olyan eredmeny, ami (igy utolag) pl. R. Dawkins evolucios szemleletet es gondolkodasmodjat kovetve, meg nemi egyetemi szintu kemiai, biokemiai ismeretekkel spekelve varhato is volt.
S.Zoli