>> Ergo fentről lefelé több hősugár jut célba mint lentről felfelé.
>> Emiatt hőmérsékletkülönbség keletkezik.
>
>És akkor mi van? Ez még nem energiaforrás.

Hát a Joule-ok mennyisége nem változik, de itt
energiabefektetés nélkül csökken az entrópia,
azaz "újrafelhasználhatóvá" válik a hőenergia.

Ahol T1 != T2, azaz T1-T2 = delta_T != 0,
az bizony gyakorlati szempontból nézve energiaforrás.


> ha az alsó lemez "melegebb", akkor több hőt sugároz a felső 
> lemezre, mint a felső az alsóra, így mégse lesz melegebb az alsó.
Persze, éppen ezért áll be egy egyensúly vmilyen delta_T-n.

Az alsó lap több hőt sugároz, de abból a gravitáció miatt 
kevesebb ér el a felső fekete lemezig. 
Egyensúlyi állapotban pont annyi, 
mint amennyi a felső lapról eléri az alsó lapot.


>Egy feltöltött kondenzátoron is van feszültség.
Csak az nem a gravitációtól van.


>> egy megforgatott fém henger belseje és külseje között is.
>> Ha fogyasztót kapcsolok rá, és áram folyik,
>> akkor mi hat ellen a forgásnak?
> ha terheled, áram folyik, az mágneses teret kelt,
> az meg fékezi a forgást, 

Ezt könnyű rámondani minden hagyományos 
generátorra, dinamóra, de itt vmi nem stimmel:

Ugyanis az egész hengeres generátor 
elkészíthető tökéletesen körszimmetrikusra,
még a terhelés is lehet a hengeren hosszában,
azaz 360 fokban mehetnek az elektronok a kerüet felé,
és akkor minden indukcióvonal kiejti egymást, nincs eredő B sehol.
Ráadásul minden fesz és áram DC, indukció sincs sehol.


Egyszerűen kicentrifugázzuk a töltéseket
a henger közepéről a szélére.

Nyilván én is rögtön a terhelés miatti áram által keltett
mágneses térnél kerestem a fékezést, nem találtam. 
Aztán vettem észre, hogy még a teret sem találom,
ha körszimmetrikus.

János, kérlek pontosíts, szerinted hol milyen B és melyik vezeték
között hol keletkezik a fékezőerő?  Köszönöm.

a BenceMiki