Kedves Lista!

Idős nyugdíjas nő panaszkodott a TV-ben. Kapott egy meghívót INGYENES
állapot felmérésre egy műv. központba. Naná, hogy elment, hiszen
ingyenes volt. A "főorvos úr" aki akkor lett az, amikor én
állatidomár, rátett pár kütyüt a kezére, bokájára, fejére, majd
elmondta a diagnózist.
Szerencséje, hogy eljött, mert a vizsgálat alapján pár órája volt csak
hátra. De semmi gond, itt a 600 000Ft-os kütyű, ami pár napon belül
meggyógyítja. Egyébként megnyerte a főnyereményt is - pár edény volt -
de csak akkor kapja meg, ha kifizeti a kütyüt. Lehet részletre is. Még
szerencse, hogy nem volt ennyi pénze az illetőnek, mert különben
kifizette volna.

Kapom a meghívót a termékbemutatóra, ami Egerben lesz. Ingyen utazás,
ebéd. Ennek fejében egy termékbemutatón kell részt venni. Persze, hogy
ráharap a delikvens, hiszen INGYEN van. Aztán ott rásóznak minden
bóvlit, százezrekért, amik nem érnek pár száz forintot sem. Megveszik,
akár "svájci frank" hitellel is. Aztán utána panaszkodnak,
reklamálnak. De nincs kinél, mert eltűnnek az eladók az üzlet után,
mint szürke szamár a ködben.

A brókerek sokkal nagyobb hozamot ígérnek, mint amennyi kamatot a
bankok adnak. Naná hogy hozzájuk viszik a pénzt, mert azt fiadztatni
kell. (Hallottam sokaktól.) Csak azt nem tudják, hogy pillanatok alatt
el is veszíthetik a pénzüket. A világon számos példa igazolja, mégis
újból és újból bedőlnek.

Találtam egy felsorolást: a 7 legnyomasztóbb magyar tulajdonság.
Első helyen áll az irigység és a kapzsiság.
Megfigyeltétek??? A Legnagyobb emberi hiba a kapzsiság!!! Az INGYEN
van!!! Nagy hozam!! Ennek fejében mindenre hajlandók, aztán utána
derül ki, hogy ezerszeresét bukják a kapzsiságuk miatt. Kisbefektetők.
Így hívják őket, míg a bankoknak ügyfeleik vannak. A kisbefektetők
névben benne van a bukta mert ezt a brókerek intézik akik nem állnak a
becsület piramis csúcsán. Pedig tisztában kellene lenniük azzal, hogy
a brókerek, a tőzsde ellopja a pénzüket előbb - utóbb. Aztán én a
nyugdíjamból, ti a fizetésétekből kártalanítsuk őket. Laci, mint írta
is, tőzsdézik. A veszteségeit még sosem követelte rajtunk.
Sose nőjük ki ezt a hibánkat???
Miért nem tanulunk más kárán?
Miért esnek bele emberek újból és újból ebbe a hibába?
Ennek elkerülésére van agykontrollos módszer?

Szeretettel, István. (Bp.)

A félreértések elkerülése végett, én nem ítélkezem, csak elgondolkodom
jelenségeken. Hátha van rájuk AK.-s megoldás!
Várom Lacinak, a tőzsdecápának véleményét is. :-)

Kedves Zoli!

Szerintem rosszak a hasonlataid.
Tűzoltók. Minden nap nézem a híradót. Sok tüzet mutatnak, amit
eloltottak a tűzoltók. Szinte mindegyik házat totál újjá kell építeni.
Vagyis földig lebontani és onnan felépíteni, ezt egy emberi testtel
nem mindig lehet megcsinálni.
Tehát ez nagyon rossz hasonlat.

Statisztika. Sokszor azt mutatja, amit meg akarnak mutattatni vele.
Pl. Karcag lakossága mélyszegénységben él. 20 milliárdot fizettek be
mindenki Marcsi nénijének, amit ő elsíbolt. Hol a mélyszegénység??
Egyik állítás: egyre jobban teljesít az ország.
Másik állítás: egyre szegényebbek vagyunk.
Akkor most mi van?
Mióta megvan az internet, mindent lehet állítani és cáfolni. Nem
győzöm kapkodni a fejem. Eddig mérgező volt a házi szalonna, most már
gyógykészítmény. Olajjal főzzünk!!!!!!! Szólt a felszólítás. Most
kiderült rákot okoz, a zsír az igazi. Sorolhatnám.
Én eszem a szalonnát a feleségem olajjal főz, néha kacsa zsírral.
Talán a kettő kiegyensúlyozza egymást. :-)

Elég sok kérdőívet töltöttem ki. Sokszor előre lehetett tudni, mi lesz
a statisztikai megállapítás a kérdések összetétele alapján. Úgy
szerkesztik, hogy azt a választ adja amit a kérdező akar. :-)

Akár jó, akár rossz, én ellenzem a kemoterápiát. Nem kérném. Igazat
adok Istvánnak (Borsodból) a szelíd gyógymóddal kapcsolatban.
Szeretettel, István. (Bp.)

Kedves Zoli!


 >>Amint azt már Petőfi Sándor is megírta, nem szabad mindent elhinnünk,
amit az Interneten találunk, különösen, amit lánclevélben kapunk :-)


 Nem azért küldtem a listára, mert lánclevélben jött, hanem azért, mert
egyetértek a benne leírtakkal.

Természetesen minden állítását külön-külön nem tudom ellenőrizni, de mivel
kb. 70%-ban összevág a meglévő ismereteimmel, kb. 20-at elhiszek, a hiányzó
10-ben győzött a cáfolat.


 A cáfolatból egyértelműen kiderül két dolog:

1. Aki készítette, az tűzoltó típusú ember (hogy a Te hasonlatodhoz
kössem). Egyetlen céljának a levél lejáratása tűnik.

2. A cáfolatnak szánt magyarázatok számomra összesen 3 esetben voltak
elfogadhatóak, 7 esetben egyáltalán nem (mert blablának,
világösszeesküvésnek, marhaságnak állítja be a mondanivalót, és ezzel le 
is
van tudva, stb. Ezen felül olyan dolgokat is felhoz cáfolatként, ami a
saját háziorvosom életmódtanácsaival is ellentétes, tehát nincs perdöntő
információs értéke.)

11 esetben pedig csak pontosítja az állítást.


 >>A közlésedet egyébként teljes mértékben jó szándékúnak tartom.


 Köszönöm.


 >>Nem régen hallottam egy rádióriportot egy magyar onkológussal. Azt a
hasonlatot említette, hogy ha egy házban tűz üt ki, akkor a kivonuló
tűzoltók a fecskendőikkel, baltájukkal, stb. óriási

kárt és rendetlenséget okoznak. Viszont, ha későn érnek ki, vagy egyáltalán
nem jönnek, az egész épület porig ég.


 Én is írok egy hasonlatot, aztán mindenki döntse el, miben hisz.


 A daganat lázadást jelent. A teljesen normálisan működő sejtek egyszer
csak besokallnak, és teljesen mást csinálnak, mint azelőtt.


 Mi ellen lázadtak fel?

- A bánásmód ellen.


 Olyan gondolataink vannak a testünkkel kapcsolatban, ami káros. (pl.
anorexiás modellek, de sok más esetet is lehetne sorolni.)

Az is lehet, hogy az ételeink tartalmaznak olyan anyagokat, amitől a
sejteknek elegük lett.


 Akármelyik verzió legyen is a kettő közül, a gyógyulásnak életmódváltással
kell járnia.


 Nézzük a tűzoltós hasonlatod lényegét. (Egyébként nagyon szomorú, hogy
ennyire téves felfogásnak ekkora teret adnak.)


 Mivel én lázadást említettem, ezért a hasonlatot átfordítva el kell
pusztítanunk a lázadókat. A baj csak az, hogy a lázadóknak is lehet igazuk,
és vereség esetén a rendszert érintő problémák ugyanúgy fennállnak. (Lásd
1948-as szabadságharcot, és az utána következő megtorlást, a problémák
tartóssá válását.)


 A saját testünk lázadását nem vérbefojtással kell megoldanunk, hanem
megegyezéssel.

Rá kell jönnünk, hogy mit csináltunk rosszul, és azt korrigálni kell.


 Minden sejtünk rendelkezik valamilyen tudatszinttel, hiszen el tudja
végezni a dolgát. Ebből kifolyólag sejtjeinknek gyógyuláskor érezniük kell
a szeretetet, és jobban, véglegesen képesek meggyógyulni.

Ha viszont megtorlással fenyegetjük az elégedetlenkedőket, akkor a lehető
legrosszabb úton járunk.


 Javaslom, hogy nézd meg az Élő mátrix című filmet, és majd csak utána
válaszolj a levelemre.

Nagy valószínűséggel nem fogunk elbeszélni egymás mellett. (
http://hix.hu/8SRxVD


 Statisztika:

Fontos, de a célnak megfelelően szabadon alakítható. (Miközben szétlopják
az országot, a statisztikák szerint egyre jobban teljesítünk. Ez így
rendben van?)


 A statisztika sokkal jobb is lehetne, ha a betegséget inkább a saját
szeretetünk támogatásával akarnánk legyőzni, mint a mérgek
(mellékhatásokkal rendelkező tabletták) beszedésével. (Most nem azt
fogalmaztam meg, hogy orvosi segítségre nincs szükség, mert igenis van,
csak őket is kontrollálni kell.)


 Nekem aztán nem fáj, hogy ki milyen módszert választ, mert meggyógyulni
úgyis csak attól lehet, amiben hiszünk.

Meg nem gyógyulni pedig bármitől lehet.


 Egyszerűen el kell fogadnunk, hogy a testünknek is lehet igaza a tudatunk
ellen. Mivel egységben az erő, ezért testünket is osztatlan egységként 
kell
kezelni.


 Remélem sikerült gondolataimat érthetően megfogalmazni.


 Minden jót kívánok!


 Üdvözlettel:


 István (Borsodból)

Kedves István!

A Star Wars filmekből kedvencem az a tanulságos összegző mondat, ami Obi
Wan Kenobi szájából hangzik el, miután sikertelenül próbálta meggyőzni
sötét oldalra átállt egykori tanítványát: "Csak egy Sith gondolkodik
végletekben." :)

Szerintem a nevelésben két véglet van, amit ajánlatos elkerülni:
- a teljesen "liberális" nevelés, ami következmények nélkül ráhagyja a
gyerekre, amit éppen kedve, hangulata szerint tenne,
- a "szigorú" autokrata nevelés, amikor a szülő az általa elképzelt
követelményrendszert mindenáron rá akarja erőltetni a gyerekre.

Érdekes módon e két, láthatóan szembenálló végletnek van két közös
(negatív) vonása: a gyerekkel való érdemi, őszinte párbeszéd hiánya és 
a
hosszú távú következmények figyelmen kívül hagyása! Mindkét véglet hibáira
több példát is ismerek, néha jobb, de többnyire rosszabb kimenetellel - 
és
kivétel nélkül alapvetően problémás, a felnőtt életre is kiható
gyerek-szülő kapcsolattal.

Ha viszont a szülő(k) és a gyerek között őszinte viszony van és a nevelés
részeként mindkét oldalon tudatosítják, hogy az élethelyzeteknek és (a
sokszor embert próbáló) feladatoknak mi az értelme, igazából fel sem merül,
hogy a problémák manipulatív szőnyeg alá söprésére AK-t (vagy más módszert)
használjanak. Már csak azért sem, mert ennél sokkal egyszerűbb az önsegítő
jellegű AK technikákra vagy villámtanulásra építeni!

Mindez nem zárja ki a lelkiismeretes hozzáállás melletti AK-os "rásegítést"
vagy akár azt sem, hogy ha pl. egy nehéz időszakban a gyerek besokall,
"kérhessen szabit" hogy most ne feleltessék, viszont majd később szívesen
számot ad a tudásáról (így nem elkerülésre épít). Azt is jó módszernek
tartom, hogy ha a gyerek összeakad egy pályára nem igazán alkalmas - vagy
csak éppen nehéz életproblémákkal küzdő - pedagógussal (és ez
konfliktusokhoz, rosszabb jegyekhez vezet), akkor laborszinten szubjektív
kommunikációval, pozitív üzenetekkel "beszélje meg", oldja fel a
feszültséget. Az is belefér, hogy a gyerek nem minden tárgyból teljesít
egyformán jól, van ami jobban érdekli és valószínűleg ez a
pályaválasztásban is fogja orientálni.

Tehát összegezve: ha valaki másokra irányuló AK-os manipulációra vagy akár
puskázásra építkezik - akár az iskolában, akár azon kívül - és ehhez szokik
hozzá, azzal önmagát csapja be!

Hozzáteszem, hogy anno én sem voltam az "iskola-falanszterre szabott"
mintadiák. Bár az általános- és középiskolában az osztály egyik legjobb
tanulója voltam, eléggé kritikusan álltam az iskolai keretekhez és ennek
időnként hangot is adtam, "beszóltam" :)
Az érettségit kifejezetten marhaságnak tartottam (ahogy igazából ma is),
ezzel együtt az osztályban én értem csak el színjeles eredményt
(manipuláció vagy puskázás nélkül). Talán éppen azért, mert nem görcsöltem
rajta, a felkészülést magolás nélkül, lazán vettem, biztos voltam benne,
hogy amit négy év alatt megtanultam, elsajátítottam, az úgyis elő fog
jönni. :)

Szeretettel egyre jobban:

Laci

Ha a vizualizációs gyakorlatokat arra használod, hogy megváltoztass olyan
körülményeket amelyeket nem szeretsz, nem lesz túlzott sikered, mert a
domináns rezgésed arra irányul amit meg akarsz változtatni. Úgy fogod
érezni, hogy egy helyben jársz. A vizualizáció akkor működik a legjobban 
ha
a mentális képek öröméért csinálod a jelenben, mert ilyenkor domináns
rezgéseid a lelki képeidre irányulnak, arra amit akarsz, nem pedig arra
amit meg akarsz változtatni - tehát az átmenet az elképzelt valóságba
olajozott és könnyed lesz. Ebből következik, hogy a vizualizációt ne
problémamegoldásra használd (ez esetben a probléma rezgése válna
hangsúlyosabbá), hanem arra, hogy önmagadat szórakoztasd vele a jelenben.
Abraham-Hicks