> Felado : 
> Temakor: meggyle? ( 14 sor )
> Idopont: Sun Jun  3 08:53:16 CEST 2018 TIPP #8520
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Sziasztok!
>
> Van egy kedvenc megylém Az azonos gyártó egyéb gyümölcsleveit viszonylag
> gyakran akciózzák, de a meggylé valamiért nagyon ritkán kerül bele az
> akcióba. Persze ha benne van, akkor igyekszem egy egész kartonnal venni,
> mert különben a 600 Ft-os ár miatt egyáltalán nem veszek.
> De az a kérdésem, hogy miért pont a meggylé ami ennyire drága? Azért 
a
> megy nem a legdrágább gyümölcsünk!
> Vagy más technológiával készül? Mert almaléből almás barackléből van
> jópár mostmár, de pl sima (tehát nem almával kevert) frissen préselt
> megylét én még csak valami agárdi kis cégtől láttam. És persze sajnos
> azóta sem találom.
> Szép napot!
> Fecó

A legtöbb gyümölcslét ledarálják úgy ahogy van, héjastul, szárastul. 
magostul- na azért biztosan megmossák előtte-
Aztán a présbe kerül, ahol kinyomják belőle a levét, szűrik és kész. (A 
rostosakba nem a saját rostjait bogarásszák vissza,
ez nagyon bonyolult volna. Mint megtudtam, MINDEN rostos gyümölcslébe 
ledarált sütőtök kerül).
A magos gyümölcsöknél ez a módszer nem használható. Kimagozni, ugye, 
képtelenség volna ezt a mennyiséget, a maggal préselés
után viszont nagyon sok gyümölcs marad vissza a magok körül, ami 
veszteség. Lehet ugyan trükközni, mint az olivaolajnál
- első préselés, második préselés, vizzel átmosás...stb, de  mindez már 
a minőség rovására megy, illetve technológiailag sokba kerül
és csak másodrendű árut ad.  Egyelőre örülni kell, hogy néha kapható 
ilyen gyümölcslé is, ha drágább is, mert tudhatjuk, hogy az
árkülönbség a fentebb leírt gyártási veszteség okán van.

Sziasztok!
Koszonom a tovabbi valaszokat is.
Teljesen vilagos szamomra, hogy egy csomo dologt pl. Roma alapitasahoz
mertek a romaiak, es ebbol kell atszamolni az evszamot, es hogy a regi
romai naptarat is allandoan varialtak (lasd december mint tizedik honap).
Julius Caesar halalanak napjat a wikipedia i.e. 44 marc. 15-re teszi,
ami  nem igaz . O t marcius idusan gyilkoltak meg, ami marciusnak a 15.  napja,
de a julianus naptar szerint. Tehat gregorianus naptar szerint marcius
13-an. Tehat nem igaz az az allitas, hogy minden ilyen datumot
gregorianus naptarra atszamolva hasznalunk. Innentol kezdve nekem
ez az egesz naptar-biznisz gyanus. Eppen ezert az angol wikipedia
direkt labjegyzeteli, hogy az i.e. 45 utani datumok julianus naptar
szerint vannak megadva, az elotte levoek pedig a regi romai naptar szerint.
Ha tehat i.e. 100 jul. 13 a regi romai naptar szerinti szuletesi idopont
(ami azert eleg meredek kitetel, mert a regi romai naptar nem hasznal i.e.
kifejezest, de legyunk joindulatuak es vontkoztassuk ezt csak a jul. 13-ra),
akkor ez mit jelent gregorianus formatumban?
A magyar tortenelemben is vannak olyan idopontok, amik atvalthatatlanok.
Ha valami karacsonykor/ujevkor vagy szimplan  Pe'ter-Pa'lkor  tortent
(julianus naptar szerint), akkor az ma is karacsony/ujev/Peter-Pal -kent
van elkonyvelve es nem 10 nappal eltolva.
Az oke, hogy nem volt nepessegnyilvantartas, de egyreszt Gaius Iulius
egy patricius csaladba szuletett, ahol talan volt csaladi kronika. Viszont
az egeszet formalisan le lehet roviditeni arra a problemara, hogy van egy
meresi eredmenyunk (i.e. 100 jul. 13.), csak eppen a mertekegyseg nem
ismert (azaz melyik naptar szerint). Tehat  fo problamam az, hogy az i.e.
100 jul. 13. milyen naptarban van megadva (szerintem nem gregorianus),
es ez gregorianusban mennyi. Masodrendu problema, hogy mit ad a
hibaszamitas, ill. minek a  tizedesjegyekkel  foglalkozni.
#####
Stonehenge eseteben atfogalmazom a kerdest. Addig egyszeru, hogy a
napfordulo nem egy naptari nap, mert regebben nem az UTC-hez mertek
az idot, hanem a napkeltehez, tehat innen mindig egyertelmu volt, hogy
melyik napon van a napfordulo. Szoval visszaterve Stonehenge-hez (amit az
egyszeruseg kedveert vegyunk 5000 evesnek): ha ma a teli napfordulokor a
felkelo nap sugara pontosan megvilagitja a kivant oszlopot, akkor (feltetelezve,
hogy 5000 evvel ezelott is meg lett vilagitva az oszlop) 5000 evvel ezelott a
teli napfordulo napjatol hany nap elteressel lett pontosan megvilagitva az 
oszlop a Fold tengelyenek precesszioja miatt, ill. 2. kerdeskent:
feltunhetett-e ez 2000 eve a druidaknak, hogy az obszervatoriumuk el van
allitodva -- ugyanugy, ahogy a regi gorogoknek is foltunt, hogy a csillagkepek
nem ugy vannak, ahogy a nagykonyvben  par szaz evvel azelott leirtak.
Az amerikai adatokat 1 tizedesjegyre kerekitettek, tehat teli napfordulonal
tan(26 )/tan(25,9 )-1
eseteben kb. 0.4%-ra, tehat elvileg a druidak lehettek pontosabbak (es
persze tudhattak, hogy ha 5 napig ugyanaz a szog, akkor a 3. nap van kozepen).
Illetve a mai Stonehenge-hez visszaterve: _kizarolag_ a teli napfordulo
napjan vilagitja meg a napsugar a kivant oszlopt napkeltekor? (addig oke,
hogy napfordulokor mindenki odamegy, hogy tenyleg, de egy nappal elotte/utana
mar senki nem tett megfigyelest)

Udv,
marky